2017. dec 27.

Európai teleszkóp fedezi fel a Nap titkait

írta: Göbölyös N. László
Európai teleszkóp fedezi fel a Nap titkait

est_aperitivo.jpg

A Nap élő csillag és kiszámíthatatlan. Most például aktivitási ciklusa csökkenő fázisban van, miután nyáron intenzív ragyogásával ejtette ámulatba a csillagászokat, akik türelmetlenül várják a tervbe vett új obszervatórium felállítását. Ezzel ugyan az eddiginél mélyebben lehet majd megfigyelni Hélioszt – írja a La Repubblica.

Az új teleszkópot a Kanári-szigeteken állítják fel és előreláthatóan 2027-től kezd működni. Ez lesz a világ legnagyobb obszervatóriuma. A European Solar Telescope-ot az Európai Unió finanszírozza 16 millió euróval.

„Galilei több mint 400 évvel ezelőtt egy kartonból és házilag készített lencsékből álló teleszkóppal fedezte fel a napfoltokat. Az új obszervatóriummal minden látni lehet majd róluk és ez gyakorlatilag a maximum, amit egy alapvetően gázokból álló csillagnál el lehet érni” – magyarázta Francesco Berilli olasz csillagász, a napfizika professzora a Tor Vergata-i egyetemen.

Francesca Zuccharello, a cataniai egyetem asztrofizikusa szerint azonban a foltokon kívül megfigyelhetők lesznek az árnyékok és azok a fényes pontok is, amelyek a Nap legsötétebb részeiben jelennek meg. És reméli, hogy az EST-tel megfejthető lesz az asztrofizika egyik legnagyobb rejtélye, hogy a Nap külső rétegei miért olyan forróak. A koronája eléri az egymillió Celsius fokot, míg a felszíne 5500 fok körül van. Ennyire ugyan nem melegszik fel az EST 4 méter átmérőjű tükre, de egy felhőtlen napon 14 kW energia is felhalmozódhat rajta és ez felhevíthetné a teleszkópot többszáz fokra. Ennek az energiának és a turbulenciáknak végett hűteni kell a tükör felületének alsó részét. A forróságot, ahová a napsugarak koncentrálódnak, vízzel hűtik majd. Ez újdonság, amelyet direkt az EST számára találtak ki.

Az EST bemutatóján jelen voltak azok a nukleáris mérnökök is, akiknek álma megvalósítani a Földön az atomoknak azt a fúzióját, amelyből a Nap energiája származik, például azzal az Iter-reaktorral, amelyet Franciaországban, Cadarache-ban építenek. „Az Iter-reaktorban mágneses mezőt alkalmaznak az anyag olyan fokú összenyomására, amelyben az atomok megolvadnak. De a plazma kiszámíthatatlanül viselkedik, ide-oda szökik. Az EST egyik célja megérteni, hogy a Nap hogyan tudja az ő plazmáját korlátok között tartani. Így lehetne a Földön is létrehozni egy tiszta és végtelen energiaforrást” – vélekedett Berilli professzor.

Szólj hozzá

tudomány csillagászat Európa Spanyolország Kanári-szigetek Nap