2018. máj 06.

A közösségi közlekedés egészségkárosító hatásai

írta: Göbölyös N. László
A közösségi közlekedés egészségkárosító hatásai

metro-commuters-banlieusards-paris-transports.jpg

Harcolni a szennyezés és a klímaváltozás, valamint azok káros egészségügyi hatásai ellen széles körben elfogadott magatartássá vált. Kézenfekvő, hogy ennek egyik módja a városi autós közlekedés csökkentése. De minden változtatásnak vannak nemkívánatos következményei, főleg,ha olyan nagy mértékűről van szó, mint az egyéniről áttérni a közösségi közlekedésre – írja a Le Nouvel Observateur.

A nagyvárosok lakosai, például a Párizs körzetében lakásuktól egyre messzebb járnak dolgozni. Felmérések szerint a franciák ¾ része lakóhelyen kívül talál munkát. 2013-ban a lakás és a munkahely közötti távolság átlag 23 km volt. Párizs közelében ennek 44%-a tömegközlekedési eszközökkel történt.

Bár a tömegközlekedés arányának növelése ésszerű törekvés, ennek is meg vannak az egészségre nézve talán még az egyéninél is súlyosabb hatásdai. Ez pedig az állandó stressz. Ennek okai sokfélék: a metrókocsik és az autóbuszok egyes útvonalakon túlzsúfoltak, nincsen rajtuk elég ülőhely, a hosszú utat sokszor állva kell megtenni. A késések, a lerobbanások miatt idegeskednek azok, akiknek pontos időre kell megérkezniük a munkahelyekükre. Az utóbbi időben ezek mellett megjelent a merényletek miatti félelem is. Egy tanulmány stresszforrásként még hozzátette a huzatot, és a levegőtlenséget, a szagokat és az agresszív mesterséges fényt, az utasok egymás közötti jobb esetekben csak nemtörődöm, rosszabb esetben kifejezetten erőszakos, durva viselkedését, a mobiltelefonon valami hangos beszélgetésektől az állandó lökdösődésekig, helycsinálásokig, amelyek nemegyszer akár tettlegességig is fajulhatnak. Nem kell messzire mennünk, hogy átéljük a párizsiak mindennapi érzéseit, hiszen például a budapesti tömegközlekedése – a csekély metróhálózat miatt – még kétségbeejtőbb, különösen csúcsforgalomban, a különböző hátterű útlezárások (baleset, útépítés, tüntetés, magas rangú delegáció érkezése) idején kialakult dugókban. Sokan panaszkodnak arra, hogy a napi kétszeri utazásban szinte jobban kimerülnek, mint az egész napi munkában…De nincsenek irigylésre méltó helyzetben a britek sem. Egy szigetországi tanulmány például azt írta, hogy a munkába igyekvőket a tömegközlekedésben háromszor akkora stressz éri, mint azokat, akik gyalog mennek. És az idegesség nem kíméli a vezetőket sem, akik ráadásul két tűz között vannak: teljesíteni a menetrendet, miközben az utasok átkai is rájuk szállnak, akár tehetnek róla, akár nem.

A változtatásnak ezt az oldalát eddig még nem kísérte komoly figyelem. A Nouvelobs szerint a megoldás az alternatív közlekedési eszközökben fejlesztése, a kényelmes, megbízható, elegendő kollektív városi szállító eszközök hálózatának létrehozása.

Alternatíva lehet a kerékpár azzal a feltétellel, hogy biztonságos körülményeket teremtenek meg hozzá. És bizonyos távolságokon belül opció lehet a gyaloglás, mert az is tény, hogy a városi ember annyira elkényelmesedett, annyira hozzászokott, hogy autóba száll, vagy felszáll egy buszra, metróra, villamosra, hogy lusta akár 2-300 métert is megtenni saját lábán…

 

Szólj hozzá

társadalom tömegközlekedés urbanizáció Franciaország