2018. sze 10.

Az árapály méréséből rekonstruálni lehet az éghajlat múltját

írta: Göbölyös N. László
Az árapály méréséből rekonstruálni lehet az éghajlat múltját

maree.jpg

A velencei Cá Foscari egyetem, a bremenhaveni Alfred Wegener intézet és a szentpétervári Sirsov Oceonológiai intézet kutatói a Scientific Reports-ban tettek közzé egy tanulmányt, amelyben azt állítják, hogy az óceánok mélyéből feltörő víztömegek alapvető szerepet játszanak az éghajlat alakulásában. Befolyásolják ugyanis a víz és az atmoszférák közötti kölcsönhatást.

Sajnos a múltat illetően nagyon kevés információ áll a tudomány rendelkezésére, mert a mélytengeri mérések csak néhány évtizede folynak. Csak a szorosok apályáról vannak adatok, ahol a méréseket már több mint száz éve végzik.

Ezek a mérések annál is inkább értékesek, mert a szorosokban nagyobbak az árapály-jelenségek.

A kutatók megfigyelték, hogy a víz szinte nem azonos Messinánál és Cataniánál, pedig a távolság közöttük nem több 90 km-nél. Rájöttek, hogy az Ión-tengernél az áramlás különböző mennyiségű, vizet visz a Messinai-szoros irányába és ez befolyásolja a szorosban az árapály méreteit.

A kutatók megállapították, hogy olyan régiókban, mint a szorosok, ahol különböző víztömegek kerülnek kapcsolatba, úgy működnek, mint a nagyító lencsék, amelyek bizonyítják a mélytengeri dinamikákat és ezáltal „folyékony archívumot” hoznak létre a klímakutatás számára.

Szólj hozzá

kutatás tudomány természet klíma tenger