2018. sze 18.

Hol a szülők felelőssége az amerikai tömegmészárlásokban?

írta: Göbölyös N. László
Hol a szülők felelőssége az amerikai tömegmészárlásokban?

1_123125_123075_2094298_2098145_2099207_040420_columbine_jpg_crop_promo-large.jpg

A támadás délelőtt történt. Egy tanuló táskájába rejtett automata fegyverrel ment be az iskolába. Arca felismerhetetlen volt, keményebb, alattomosabb a megszokottnál. 27 gyereket ölt meg a Sandy Hook általános iskolában 2012. december 12-én a Connecticut állambeli Newtown-ban. Adam Lanza azóta beírta nevét a médiasztárrá vált tömeggyilkosok közé.

Lionel Shriver a We Need to Talk About Kevin című könyvében a tizenéves gyilkosok egyikének anyja nevében férjéhez írt levelében mondja el, hogy mit látott és mit gondol a fia tettéről.

A könyvet olvasva nehéz megmondani, hogy a gyerek szörnyetegnek született vagy később vált-e azzá anyja depressziója miatt – írja a Le Nouvel Observateur. Tény, hogy a könyvbeli Kevin gonosz. Hároméves korában szétmázolja születésnapi tortáját, majd szétszaggatja anyja holmijait. Serdülőként megrongálja szomszédjuk kerékpárját, és ezzel a halálát okozza. Elhiteti apjával, hogy szeret vele sétálni, de magában teljesen hülyének tartja azért, hogy ezt elhiszi. Nyitott ajtónál maszturbál. Mindez eltúlzottnak tűnik, de Shriver megtörtént esetekből merített. Kevin Katachadurian eléggé hasonlít Eric Harrishez, az 1999-es Columbine iskolabeli mészárlás egyik elkövetőjéhez. A pszichopata Harris 1981-ben született és 18 évig élt egy amerikai családban, amely nem ismerte fel a baját, mert a fiú látszólag normális volt.

A Colorado állambeli Columbine egyik középiskolájában végrehajtott vérfürdőben Harris és barátja, Dylan Klebold 12 tanulót és egy tanárt ölt meg, és további 24 embert sebesítettek meg, mielőtt mindketten önmagukkal is végeztek. Dylan rendkívül eszes, de depressziós volt, Eric viszont igazi pszichopata. A két lelki sérült fiatal találkozása kellett ahhoz, hogy a tragédia bekövetkezhessen. A depressziós izgalomba jött, míg a pszichopata megszervezte a gyilkolást – mondta az esetről az FBI pszichológusa, Dwayne Fuselier, aki részt vett a nyomozásban.”Azt hiszem, hogy Eric azzal a szándékkal ment be az iskolába, hogy öljön és nem számított nála, hogy ő is meghalhat, Dylan viszont meg akart halni és nem bánta, hogy vele együtt mások is meghalnak” – magyarázta.

Dave Cullen amerikai újságíró Columbine című könyvében aprólékosan leírja a gyilkosokat: Eric Harris szép fiatalember volt, kellemes modorú, mosolygós, tetszett a lányoknak. Sokat olvasott, főleg Nietzschét, de megdöbbentő volt felsőbbrendűségi komplexuma. A környezetében lévő embereket mentális fogyatékosoknak tartotta, akiket el kell pusztítani és megalázott mindenkit, akiknek érzelmei voltak. Ugyanakkor imádta a robbanások hangját és vonzották az állati ösztönök. Csodálója volt a náci Harmadik Birodalomnak, ki akarta írtani az emberiség egy részét. Búcsúvideójukban Harris így üzent szüleinek: „Sajnálom, nem tudom magamat visszatartani”. Klebold pedig ezt mondta: „Csak annyit tudok, hogy egy jobb helyre megyek, nem szerettem túlságosan az életemet.”

Cullen Harris pszichopátiájáról azt írja, hogy a diagnózis önmagában nem magyarázza meg a gyilkosságokat, csak az alapjait rakja le. „Ezeknek a személyek, akiknek másképpen működik az agyuk, túlságosan egocentrikusak, nincs empátiájuk, de ezt titkolják és szeretnek hazudni.”

Honnan származnak ezek a zavarok? Robert Hare kanadai pszichológus, aki  egész életét a pszichopátia kutatásának szentelte, valószínűnek tartja, hogy a genetikai hajlam már eleve megvan, és ezt bizonyos családi körülmények tovább növelik. Ilyen  gyerek felnőhet egy szerető családban is, az érintett szülők többsége lát is a  gyereknél különös jeleket már kiskorban. Without Conscience című könyvében egy ötéves kislányt rajtakap az édesanyja, amit rendszeresen a WC-be akarja fojtani a macskájukat, de a tettenérés  alig zavarja. A pszichopaták gyakran keresnek izgalmi forrásokat – írja Hare.

2014-ben a Le Monde-ban jelent meg egy cikk egy 17 éves fiúról, aki megerőszakolta, megkínozta, majd megölte egyik iskolatársnőjét. A szülők előzően semmi különöset nem vettek észre viselkedésében.  Ahogyan Columbine esetében sem.

Harris apja karikatúra szerű katona volt, már hat éve nyugállományban. Életének pillérei a jó hírnév fenntartása, a kemény büntetések és a kevés lelkizés voltak. Felesége részidős dolgozó volt. Mindketten egyetértettek abban, hogy fiúk kordában tartásához elég, ha eltiltják a számítógéptől. Eric közben már lopásokat, rablásokat is elkövetett, és több embert halálosan megfenyegetett.

Két évvel ezelőtt Klebold anyja írt egy könyvet, amelyben összegyűjtötte emlékeit fia gyermekkoráról. Eric-kel ellentétben Dylan sosem volt hideg szörnyeteg. Okos gyerek volt, 10 évesen már ő mosta saját holmiját, a teljes tökéletességre törekedett, és egyáltalán nem volt humorérzéke, öniróniája – derül ki az anya emlékeiből, aki semmit sem vett észre fia súlyos depressziójából. A mészárlás előtti vasárnapon ő és férje csak arra figyeltek fel, hogy a fiú hangja élesebb a szokottnál. Andrew Solomone író e könyv előszavában így írt: „Még mindig azt gondoljuk, hogy ha beléphetnénk azokba az otthonokba, ahol ezek a gyilkos fiatalok nevelkedtek, láthatnánk, hogy a szülők mekkora hibákat követtek el. Lehet valami igazság ebben a megközelítésben, de mégis óriási igazságtalanság lenne ebből arra következtetni, hogy a szülők a felelősek a történtekért.”

A szülői felelősség kérdése azért is vitatott, mert a Klebold-Harris kettős látszólag normális volt.

Vannak azonban más esetek, amikor az abnormalitás nyilvánvaló.

2007-ben a virginiai műszaki főiskola tömeggyilkosa, Seung Hui Cho, aki 33 embert ölt meg, kiskora óta súlyos mentális zavarokban szenvedett, gyakran némaságba burkolózott, és irtózott minden fizikai érintkezéstől. Búcsúlevelében a gazdag gyerekeket ítélte el és Krisztushoz hasonlította magát. Szüleinek tisztító üzemük volt, nővére a Princeton egyetemen tanult. A pszichiáter szerint a fiút folyamatosan mérgezte a perkloroetilén, amelyet a vegytisztításnál használnak, és ez a toxikus anyag növeli a skizofrénia kockázatát az arra hajlamos egyéneknél.

www_usnews_com.jpg

A Sandy Hook iskola gyilkosánál, Adam Lanzánál már hároméves korában jelentkeztek fejlődési problémák. Nem tudta elviselni a  zajt és undorodott bizonyos színektől is. Apja, Peter Lanza 2014-ben újságíróknak elmondta, hogy autizmust állapítottak meg a fiánál, de véleménye szerint e mögött valami súlyosabb betegség lappanghatott. Valószínűleg a skizofrénia. A támadás előtt már olyan sovány volt, hogy ettől is lehettek komoly mentális zavarai.

Ugyancsak végzetes betegség húzódhatott 1966-ban a 26 éves Charles Wittman által rendezett vérfürdő mögött. A gyilkos előbb megölte a feleségét, majd egy texasi egyetemen 16 embert mészárolt le. A boncoláskor derült ki, hogy agydaganata volt.

Ahány eset, annyi nyilvánvaló, vagy látens ok. A szülői felelősséget is csak az egyes esetek megvizsgálása alapján lehet tehát felvetni – állapítja meg végül a francia hetilap.

 

 

Szólj hozzá

nevelés bűnügy USA iskolai mészárlások