2018. nov 17.

Telepátia a Szilicium-völgyből

írta: Göbölyös N. László
Telepátia a Szilicium-völgyből

openwater.jpg

Mary Lou Jepsen, a high-tech egyik guruja olyan fejhallgató megvalósítását tervezi, amely lehetővé teszi a gondolati kommunikációt. A drónok, az intelligens óra, a csodaszemüveg, a halhatatlanság után most a telepátia következik.

Sci-finek tűnik, de Jepsen már többször bebizonyította, hogy nem ismer lehetetlent. A 80-as évek közepén vetette fel a hologram-videó ötletét, amiért álmodozónak nevezték, de néhány év múlva, 1989-ben ő és csapata megjelent a kereskedelmi forgalomba hozható holografikus videóval. Később ő javasolta egy olyan start-up létrehozását, amely olcsó, 100 dolláros áron alacsony energiafogyasztású laptopot készítene a harmadik világ és a külterületek szegény gyermekei számára. Az ötletet felkarolta Kofi Annan, az ENSZ akkori főtitkára, ismertette a davosi világfórumon és pár hónap múlva a start-up beindította a laptop gyártását, amely azóta a legelterjedtebb lett az afrikai és az indiai gyerekek között.

Jepsennek több mint száz szabadalma van és a Time magazin listáján a világ 100 legbefolyásosabb személyisége között szerepel.

Az Openwater cég, amelyet Jepsen azért alapított, hogy segítse az orvostudományt, célul tűzte ki, hogy olyan mértékben csökkentse a mágneses rezonancia-gépek méretét, hogy elhelyezhető lehessen egy sísapkában. Ennek hátterében az áll, hogy egy rejtélyes betegség támadta meg őt és a húszas éveinek elején kerekes székbe kényszerült. Később mágneses rezonancia segítségével kiderült, hogy agydaganata van. Az operáció után jó ideig csak a sísapkát tudta elviselni a fején.

„Így keletkezett az ötletem a sísapkában elférő MRI-ről. A magyarázat egyszerű: ha beletennék valakit egy MRI gépbe, már most el tudnám képzelni, hogy milyen szavakat fog mondani, és milyen képek jelennek meg a fejében. Még azt is, hogy milyen zenére gondol” – mondta Jepsen a CNBC-nek.  De eszközének nemcsak az lesz a rendeltetése, hogy az inputokat olvassa le, hanem az outputokat, vagyis a körülötte lévők gondolatait is. „Vagyis a cél gondolatokkal kommunikálni, telepátia útján.”

Jepsen zseniális gondolata az agy szkennerezése gyors, infravörös sugarakkal, amelyek felfedik az agy erezetét, láttatják a neuronok munkáját és a rajtuk áthaladó elektromos áramlatokat. „A telepátia jótéteményei gyors ritmusban vinnék előre az emberiséget, forradalmasítva a módot, ahogy gondolkodunk, kommunikálunk, cselekszünk” – lelkesedett Jepsen.

Elon Musk, a Space X alapítója is aktivizálódik a telepátia valósággá változtatásán, de egy kissé más úton. Ő az interakciót nem az emberek, hanem az ember és a számítógép között akarja előmozdítani. Ennek érdekében hozta létre a Neuralinket, amely kidolgozza a programját.

Musk szerint az ember és a komputer közötti kommunikációt lelassítja a számítógép érintése és a billentyűzés, ezért ezt ki akarja iktatni és a kapcsolatot az emberi agy és a számítógép között akarja megteremteni. Hogy pontosan hogyan, még nem világos. Szóba került már a „neurális por” és a „neurális pixel” is. A Neuralinket úgy regisztrálták, mint orvosi kutatást szolgáló vállalkozást. Musk bejelentette, hogy a cég 4 éven belül agyprotéziseket fog gyártani agysérültek számára. Ez szerinte egyengetni fogja az utat a BCI (Brain Computer Interface) felé, egészséges emberek használatára, hogy kommunikálni tudjanak telepátián keresztül, a tervek szerint öt éven belül.

A neurológusok szkeptikusok, de a Szilicium-völgyben más szervezetek is foglalkoznak az agy meghekkelésével – írja a La Repubblica.

A Neuralink után a Facebook is nyilvánosságra hozta, hogy dolgoznak a gondolati kommunikáción. Laboratóriumokban olyan eszközt fejlesztenek ki, amely a gondolat segítségével lehetővé teszi 100 szó megalkotását. Ez úgy működne, mint egy „agyi egér”, feleslegessé téve a kurzorokat és a kézmozgatást.

Brian Johnsont, a Braintree on-line társaság alapítóját is érdekli a telepátia. 2017-ben kb. 100 millió dollárt ruházott be a Kernet start-upba, amelynek kezdetben az volt a célja, hogy kifejlesszen egy chipet, amely regisztrálja az emlékeket, és továbbítja az agynak. Theodore Berger mérnök, orvos-biológus dolgozott a terven, de fél év után távozott. A Braintree a továbbiakban a Neuralinkhet hasonló technikai megoldásra összpontosít, csak chip helyett egy rugalmas platformot képzelnek el és egy hajráfhoz hasonlító szalagot az idegek aktivitásának regisztrálására és aktivizálásukra olyan betegségek kezelésére, mint a depresszió,  vagy az Alzheimer-kór. De Johnson, mint Musk, olyan jövőt képzel el, amelyben technológiájuk az ember és a gép együttműködését könnyíti meg.

 

 

Szólj hozzá

tudomány technika telepátia USA Sziliciumvölgy