2050-re a világ lakosságának 60%-a városlakó lesz. Az ebből származó feladatokat sürgősen meg kell tervezni Afrikában és Ázsiában. Azoknak az épületeknek a 30%-a, amelyekre szükség lesz, még ezután épülnek fel. A világ többi részében a nagy metropoliszoknak a szennyezéssel és a bevándorlással is meg kell birkózniuk – írja a La Repubblica.
Richard Burdett, a londoni School of Economics professzora a Shaping Cities in an Urban Age című könyvében érdekes képet ad a mai nagyvárosok változásairól.
Véleménye szerint a növekedéssel járó problémákat követendő módon oldja meg Szingapúr, amely – Los Angeles-szel és Mexikóvárossal ellentétben – visszafogta a korlátlan terjeszkedést. Jó a közösségi közlekedése, amelyet a lakosság 80%-a vesz igénybe. Az ott élők nagy kedvezvényeket kapnak, pl. 85%-uk jogosult szociális bérlakásokra. Ami a kolumbiai Bogotát és Medellint illeti, olyan intézkedésekkel, amelyek több szektort érintenek, a közlekedéstől a könyvtárakig, megpróbálják csökkenteni a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségeket a lakosság között. Ebben példát adhatnak más városoknak is.
A lap azon kérdésére, hogy az olimpiák hozhatnak-e hasznot egy városnak, Burdett így válaszolt: „A lényeg, hogy az érintett városnak világos terve legyen arról, hogyan akar továbbfejlődni. London a 2012-es olimpiára adott köz- és magánpénzekkel csökkentette a gazdasági egyenlőtlenséget a szegények és a gazdagok között. Két hónappal ezelőtt jelentették be, hogy újabb beruházásokat eszközölnek a keleti zónában lévő volt olimpiai faluban összesen 1,1 milliárd font értékben, ahol az új BBC-stúdiók és az új Victoria & Albert Museum jönnek létre.”
Áttérve a szennyezés elleni küzdelemre, a professzor Koppenhágát emelte ki, ahol a gazdasági növekedés egy 30%-os energiafogyasztás-csökkenéssel jár. A városközpont tiszteletben tudja tartani a környezetet anélkül, hogy le kellene mondania versenyképességéről. Ma a városok a globális energia 60-70%-át fogyasztják és a széndioxid-kibocsátás kb. 75%-áért felelősek.
A menekültek áradatának kezelés és integrálásának sikere attól is függ, hogy miként tudják a városok átalakítani a használatlan épületeket befogadó helyekké, mint ahogy Berlinben a Tempelhof repülőtér egyik hangárját használták ideiglenesen a migránsok elhelyezésére. Előtte hat hónappal tervezték átalakítani művészeti központtá. „Egy nagyváros nem követheti el azt a hibát, hogy ad hoc struktúrákat épít a menekülteknek több funkciójú építkezés helyett”.
A városok jövője az emberek civilizált viselkedésétől is függ. Problémák vannak ilyen téren, pl. a bicikli-kölcsönzéssel. Rómában előfordult, hogy bedobták a Teverébe, Manhattanben az üzemeltető megszüntette működését a vandalizmus és a lopások miatt. „Kultúra nélkül nincs jövő” – mondja Richard Burdett professzor.
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
