2019. feb 08.

Mit ettek a sumérok és a babilóniak?

írta: Göbölyös N. László
Mit ettek a sumérok és a babilóniak?

babilon.jpg

Négyezer éves receptek tanúskodnak arról, hogy milyen fejlett volt a konyhaművészet már az ókorban is.

Levesek, sajtok sokféleségét kínáltak, 300 féle kenyeret készítettek különböző lisztekből, fűszerekkel, számtalan formában. Mezopotámia, a földség a Tigris és az Eufrátesz között, amely a mai Irak része, nemcsak a civilizáció, hanem a gasztronómia bölcsőjének is tekinthető  - állapítja meg a La Stampa.

1985-ben Jean Bottero francia kutató a Yale egyetemen őrzött kis táblákon látható ékírásos szövegek tanulmányozásakor találta meg a világ talán legrégibb receptkönyvét. Az akkád nyelven írt receptek Kr.e. 1700 körül születhettek.

A legjobban konzervált táblákon 25 recept szerepel, de bajban lesz az, aki ezeknek alapján akar egy ételt elkészíteni. Pontosság tekintetében olyanok, mint dédanyáink receptjei, amelyek így szólnak: végy egy csipet paprikát, egy tetszés szerinti paradicsomot és főzd addig, amíg késznek látod.” Szó van bennük olyan alapanyagok is, amelyek ma már megfejthetetlenek.

Ezzel együtt sok minden mást meg lehet tudni belőlük: például, hogy a sumérok és a babilóniaiak kedvelték a párolt húsokat, amelyeket fokhagymával, vörös hagymával, mentával, mustármaggal, korianderrel, köménnyel és egyéb füvekkel ízesítettek. A húsok főleg vadhúsok voltak, szarvas, gazella, galamb és más madarak. Ezekhez valami vörös színű mártást adtak, ami biztosan nem paradicsomból volt, mert az csak több ezer év múlva jutott el abba a térségbe. Volt egy fehér és egy savanyú szósz is, amelybe kenyérdarabokat tettek.

A Bottero által megfejtett táblák receptjein kívül más leírások, rajzok, leletek is árulkodnak a babilóniaiak és a sumérok tehetségéről. Ilyen volt például egy sumér-akkád lacikonyha-féle, amely 24 táblán ír le mind a két nyelven 800 ételt és italt.

A választékban – legalábbis az elit számára – háziállat és vadhús egyaránt volt. Hal, teknősbéka, páncélos, puhány, gabonafélék, gombák. Az egyik recept valami kolbászfélét ír le állatbélbe töltve. A gabonafélék között elsősorban a búza és az árpa fogyasztása volt jelentős, valamint a babé és a csicseri borsóé. A halat nemcsak ették, hanem tenyésztették is. Ezenkívül kacsákat és libákat is. A csirke már sokkal később jutott el hozzájuk. Abban az időben inkább Kínában és Délkelet-Ázsiában dívott.

Ismert, hogy az ételekhez sört ittak. Fennmaradt egy 3800 évvel ezelőtt írt sumér vers, amelyet Ninkazihoz, a sörkészítés istennőjéhez írtak. Szerzőke a receptet is leírta, így derült ki, hogy árpából és kenyérből főzték.

Egy érdekes részlet. a séfek mind férfiak voltak, otthon viszont a nők főztek. Ahogy ez napjainkban is gyakori.  Ellenben mindent bőséges zsírban, olajban főztek, rengeteg hagymával. A sóval viszont takarékoskodtak.

2010-ben Irving Finkel történélsz a British Museumban megrendezett babilóni kiállítás alkalmával elmondta néhány séfnek, hogy milyen volt az ókori keleti konyhaművészet és ajánlotta nekik, hogy vegyenek belőle ihletet, állítsanak össze egy archeologikus ebédet. Íme az eredmény:

 

 

Szólj hozzá

történelem gasztronómia sumérok Babilón