2019. máj 18.

Visszatértünk a pliocén korszak klímájához

írta: Göbölyös N. László
Visszatértünk a pliocén korszak klímájához

1000.jpg

A Déli-sarkot fák borították,  a hőmérséklet 3-4 fokkal melegebb volt a Földön, a  tengerek pedig 150 méterrel magasabbak voltak. Most először újra elértük a három millió évvel ezelőtti pliocén korszak széndioxid-szintjét – erre a következtetésre jutottak azok a német klimatológusok, akik a Déli-sark jegét tanulmányozták.

E földtörténeti középkorban, amint arról a déli pólus jegének mélye tanúskodott, a széndioxid-szint 410 részecske/millió (ppm) volt. A potsdami klímahatást kutató intézet tudósai abból a rétegből hoztak fel mintákat, amelyek megőrizték még ezeknek az ősrégi gázrészecskéknek a nyomait is. Így rajzolták meg azt az egyenes vonalat, amely a pliocéntől elvezet napjainkig. Kutatásuk a Science Advances-ben jelent meg.

A német kutatók szerint a Dél-sark zöld színének visszatérése már csak idő kérdése. A C02 szintjének emelkedése 1750 körül, az ipari forradalom kezdetén indult meg kb. 280 részecske/milliomod. Amikor 1958-ban elkezdődtek a mérések, 315-nél tartottunk. 2013-ban már a C02-szint átlépte a 400-as határt, 1 Celsius fokos átlaghőmérséklet emelkedés mellett és a NASA számításai szerint 2040-re eléri a 450-et.

A Guardian a közelmúltban elkezdte közzétenni időjárási rovatában a hawaii Mauna Loa meteorológiai állomás adatai szerinti C02-szintet. A pliocén végétől (kb 1,6 millió éve) az ipari forradalom kezdete előtti időkig a Föld átlaghőmérséklete soha emelkedett 2 fokkal többel. Az emelkedés jelenlegi üteme mellett a globális felmelegedésnek a Párizsi Egyezmény által tervezett 1,5-2 fokos mérséklése aligha lesz megvalósítható, sőt, a kutatók szerint az évszázad végére elérjük a plusz 3 fokot és a tengerek is fél méterrel magasabbak lesznek.

2018-ban újabb 3 részecskével gazdagodott a C02-kibocsátás. A jelenlegi négy szennyezési rekord közül hármat az elmúlt négy évben regisztráltak – figyelmeztet az amerikai óceáni és légköri hivatal (NOAA), amely megállapította, hogy az üvegház hatású gázok felhalmozódási üteme százszor gyorsabb a legutóbbi, 11.000-17.000 évvel ezelőtti jégkorszakhoz képest.

Ebben a sötét helyzetben egy kis reménysugár érkezett Berlinből. A német kormány bejelentette, hogy 2018-ban sikerült 4,2%-kal csökkentenie a káros kibocsátásokat. Kétségtelen, hogy a hűvösebb éghajlatú országokban ezt könnyebb, mivel nyáron sem fogyasztanak olyan sokat a légkondicionáló berendezések, mint a déli országokban. Svenja Schultze környezetvédelmi miniszter azonban kiemelte, hogy ebben az eredményben nagy szerepe volt  a fosszilis forrásokat felváltó nap- és szélenergia felhasználásának.

https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/rovat/vilag/

 

Szólj hozzá

természet környezetvédelem klíma geológia