2019. máj 21.

A zene szerepe és hatása az ember életében

írta: Göbölyös N. László
A zene szerepe és hatása az ember életében

 images_5.jpg

Alice Mado Proverbio, Milano-Bicocca egyetem pszicho-biológusa  könyvet írt a zenéről, annak hatásáról, szerepéről. A szerzővel a La Stampa készített interjút.

-A zene iránti érdeklődés genetikailag kodifikált?

-Van egy sor gén, amely kapcsolatba hozható a zenei készséggel. Ilyen a GATA-2, a PCDH7, amelyek a hangmagasságok ideig kodifikálását szabályozzák és egyéb gének, amelyek az érzelmi hatásgyakorlással kapcsolatosak. Egy bonyolult genetikai koktél, amelynek azonban másodlagos szerepe van a környezeti tényezők mellett.

-Melyek azok a környezeti tényezők, amelyek a zenei fogékonyságunkra hatnak?

-Például ha olyan környezetben élünk, ahol zenélnek vagy zenét hallgatnak, és ezt értéknek tekintik. Környezeti tényező, ha valaki gyerekként találkozik a zenével, ha bátorítják az éneklésre, ha élvezi a zenélését és sikereket ér el vele.

-Mennyit számít a gyakorlás a zenei készségek kialakulásában?

-Egyes kutatók megpróbálták ezt számszerűsíteni és kb. 10 ezer órára becsülték a szükséges gyakorlást ahhoz, hogy valaki elérjen a zenélésben egy magasabb szintet. Ez megfelel mintegy 10 évi gyakorlásnak. Ez természetesen függ az egyén tehetségétől és kitartásától is. A gyakorlás nagyon sokat számít, mert a procedurális képesség így fejlődik ki.

-Lehet-e megtanulni zenélni vagy énekelni idősebb korban?

-Természetesen, ha valaki intenzíven tanul, de adott esetben számolni kell ízületi és izomproblémákkal, a reakció és a koordinálás gyorsaságának csökkenésével, ami összefüggésben van a korral.

-A zenetanulás felnőtt korban segíthet-e fiatalon tartani az agyat?

-A zenélés, az éneklés nagyon hasznos az időseknek, gyorsítja a kognitív tartalékot,  javítja a kedélyt. Az agy időskorban is létrehoz új idegsejteket. A tanulás által létrejött új készség relatíve fiatalon és működőképesen tartja az agyat.

Szólj hozzá

zene tudomány életmód Olaszország