2019. aug 30.

Mit értünk egészséges táplálkozás alatt? Még a tudomány is nehezen tudja meghatározni

írta: Göbölyös N. László
Mit értünk egészséges táplálkozás alatt? Még a tudomány is nehezen tudja meghatározni

popular-healthy-foods-laid-out-on-white-background.jpg

Tudjuk, hogy gyümölcsöt és zöldséget tanácsos enni mindennap, hogy vörös húsból kevesebbet kellene fogyasztanunk, hogy kávét is lehet mértékletesen inni és a teljes kiőrlésű gabonaféléket kellene előnyben részesítenünk. Elméletben.

Az egymás után megjelenő tanulmányok azonban sokszor homlok egyenest ellentmondanak egymásnak.

A szakemberek munkáját ebben a kérdésben megnehezíti, hogy nem könnyű felmérni, mit és miből mennyit esznek naponta az emberek – magyarázta https://www.nytimes.com/2016/08/11/upshot/were-so-confused-the-problems-with-food-and-exercise-studies.html Barnett Kramer, az amerikai nemzeti rákkutató intézet munkatársa. Sokszor még azt sem tudják pontosan, hogy az előző héten mit ettek, nemhogy előző évben, vagy ifjúkorukban.  Legfeljebb azoktól lehet kielégítő választ kapni, akik étkezési naplót vezetnek, de hát ők kevesen vannak.

Éppen ezért inkább azt próbálják meghatározni, hogy milyen élelmiszerek károsak az egészségre (vörös hús, cukrozott italok). Csakhogy ezeknél ugyancsak nehéz megállapítani, hogy mekkora mennyiségben, és mennyi idő alatt károsítanak, tehát még abban sincs egyetértés a kutatók között, hogy az erre vonatkozó adatgyűjtés mennyi ideig tartson: hat hónapig, két évig, tíz évig. John Ioannidis professzor, a Stanford egyetem professzora szerint e téren „bármilyen eredményt ki lehet mutatni bármilyen megfigyelési adathalmazból”.

Emellett minden egyén más, mindenki másképp reagál bizonyos ételekre. „Sokáig azt hittük, hogy létezik csodaétrend mindenki számára, és ezzel becsaptuk magunkat – vallotta be https://www.theatlantic.com/health/archive/2019/06/nutrition-science-confusion/592831/ Eric Topol táplálkozási szakértő, aki a bél mikrobiomájának működésének tanulmányozására önmagán végzett el kísérletet a Weizman intézetben. Az eredményen maga is megdöbbent: a zabpehely szinte veszélyes szintre nyomta fel a glüköz-szintjét, ezzel szemben a sült kolbászt a vizsgálat a legegészségesebb étkek közé sorolta számára.

Addig is, amíg pontosítani tudják az egészséges étkezés fogalmát, érvényben tartják a mediterrán étrend elsőségét, amelynek tartópillérei, a gyümölcsök, a zöldségek, a hüvelyesek, az oliva- és a dióolaj, a tudomány jelenlegi állása szerint csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás és az Alzheimer-kór kockázatát.  De sokan támogatják az úgynevezett „északi étrendet”, amelyben a teljes kiőrlésű gabonafélék, a gyümölcs és a zöldség mellett, nagyobb szerepet kapnak  a tenger gyümölcsei és a tojás, míg a hús, a tejtermékek, az édességek és az alkohol fogyasztása mérsékelten ajánlott.

 https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/25527767 megjelent tanulmány szerint az északi étrend alkalmas fogyókúrákhoz, és csökkenti a 2. típusú cukorbetegség kockázatát.

Az idén a legjobb étrendek rangsorában második helyre került a DASH, amely csökkenti a magas vérnyomás veszélyét olyan élelmiszereknek köszönhetően, amelyeknek magas a kálium, kálcium és magnézium-tartalma. A DASH-étrend alapját a zöldségek, a gyümölcsök és a zsírszegény tejtermékek képezik, valamint a halak, a szárnyasok, a hüvelyesek, az olajos magvak és a növényi olajok.

Nem meglepő, hogy a harmadik helyet a flexitárius étrend végzett, amelynek hívei ugyan többségben vegetárius étrendet követnek, de heti 1-2 alkalommal belefér a lehetőleg egészségesen, környezetbarát módon nevelt állatból készült hős.

2019 januárjában megjelent a https://www.thelancet.com/commissions/EAT  és az EAT alapítvány által készített tanulmány, amely azt mutatta ki, hogy csupán napi 14 gramm vörös hús fogyasztása egészséges. Ez még heti szintre kiemelve sem tesz ki egy klasszikus steak-et.

 

Szólj hozzá

tudomány egészség életmód étrend