2019. nov 06.

„A jövőben az embernek tíz évenként újra ki kell találnia magát”

írta: Göbölyös N. László
„A jövőben az embernek tíz évenként újra ki kell találnia magát”

a2.jpg

Yuval Noah Harari korunk egyik legbefolyásosabb gondolkodója. A 43 éves izraeli történész professzor közel 20 millió példányt adott el könyveiből,  a Sapiens, a Homo Deus, a 21 lecke a 21. századra című köteteiből. Vízióit megosztja a világgal, szívesen látják a Szilícium-völgyben, olvassák Kínában és Oroszországban is. Az idén májusban a CEU meghívására Budapesten is tartott előadást.

A következő interjút a Madame Figaro készítette vele.

Harari a lap kérdésére elmondta, hogy a Sapienst azért írta, mert el akarta mesélni az emberiség történetét. Ugyanis az országok és az iskolák többségében csak saját országukról kapnak az emberek ismertetést, holott szükség van globális vízióra, hogy felkészülten lépjünk be az új évszázadba.

Az emberiség kihalásával kapcsolatban nem gondolt olyan katasztrófára, amelyben mindenki meghalt, de a mesterséges intelligencia meg fogja változtatni az embereket, mint ahogy mi is mások vagyunk, mint a neandervölgyiek. És száz év múlva az emberek újra mások lesznek.

„Szerves anyagokból állunk és az egyik jellemzőnk, hogy minden részünknek ugyanott kell lennie ahhoz, hogy működni tudjunk. De ha felfedezik, hogyan lehet közvetlenül összekapcsolni az agyat egy számítógéppel, ennek már nem kell feltétlenül így lennie. Lehet egy bionikus kezünk máshol, egy másik országban és érezhetjük ezt a kezet. Lehet majd több testünk, és kiterjedhet az érzékelésünk, mint a denevéreké, amelyek az ekholokalizációra támaszkodnak, vagy mint a kígyók, érzik az elektromágneses tereket”  - mondta a történész.

Harari az oktatás újragondolását is szükségesnek tartja, mert most először a történelemben nem tudjuk, hogy milyen kompetenciára lesz a jövőben szükségünk. Csak azt tudjuk, hogy a munkaerőpiac nagyon változékony lesz. A legfontosabb kompetencia az lesz, hogy ezt felismerjük. Tudni kell változtatni, egy kicsit módosítani a személyiségünkön. Lehet, hogy erre tíz évenként lesz szükség.

Nagy különbség van egy kompetencia megszerzése és a világ széles körű megismerése között – magyarázta – Kínaiul megtanulni például nem olyan fontos, mivel a Google trad annyira fejlődik majd, hogy egyre kevésbé kell idegen nyelveket megtanulni. Viszont egy nyelv megtanulása megváltoztathatja a világ megértésének módját, és ez fontos. Elavult dolog megtanulni egy csata dátumát, de megérteni, hogy mi a történelem és hogy az, amit természetesnek veszünk, az egy hosszú történelmi folyamat, az fontos.

Az algoritmusok egyre terjedő használatát illetően Harari kifejtette, hogy első lépésben szilárdabb kapcsolatot kell kiépíteni a politika és a tudományok között. A politikusoknak és a polgároknak is jobban ismerniük kell a tudományt, és a tudomány embereinek meg kell érteniük politikai felelősségüket. Nem szükséges téziseket felállítani, de meg kell érteni a klímaváltozás dinamikáját, az AI potenciális lehetőségeit.

„Az emberek, akik azt mondják, hogy nincs jelentősége, hogy a hőmérséklet 2 C fokkal nő, egy kicsit melegebb lesz, vagy hogy az AI-k sohasem lesznek képesek helyettesíteni az emberi intuíciót, nem értik meg, milyen nagy kihívásokkal állunk szemben. A tudomány embereit is arra biztatnám, hogy amikor egy technológiát fejlesztenek ki, gondoljanak arra, hogy a politikusok mire fogják felhasználni. Már Szókratész, Jézus és Buddha is azt tanácsolták az embereknek, hogy ismerjék meg önmagukat. A kormányok és a vallások a meghekkelésünkre törekszenek. Ha jobban megismernek bennünket, mint mi önmagunkat, azt adnak el nekünk, amit akarnak, legyen az egy termék, vagy egy politikus” – figyelmeztetett Harari.

A technológia fejlesztői között kezdetben volt olyan naiv elképzelés, hogy az interneten terjeszteni lehet majd a szabadságot, az igazságot, és az lesz majd maga a Paradicsom. Vannak jó dolgok, de negatív következmények is: a hagyományos média hanyatlik, terjednek a hamis információk és a szélsőségek, valamint a tömeges ellenőrzés eszközei. Az alkotók maguk is kezdik megérteni, hogy ennek a forradalomnak vannak árnyoldalai is.

Az izraeli történész úgy látja, hogy napjainkban sok ország félreteszi az igazi problémákat, és túl sokat foglalkoznak például a bevándorlással. Ez azért van, mert az emberek ezt megértik, nem úgy, mint az AI-t. Az emberek a politikában egyébként gyakran nem arról beszélnek, ami fontos, hanem arról, amit értenek. A szélsőséges politikai mozgalmak olyan érzéseinkre alapoznak, mint a harag, a gyűlölet, a félelem. feltüzelték az embereket a bevándorlókkal szemben, azzal, hogy az érintett többség kultúráját teszik tönkre. Ez mindenkiben erős érzelmeket gerjeszt. De ha az ellenőrzés szabályozása kerül szóba, az emberek többsége nem érti, miről van szó. Harari úgy véli, hogy erről közvitát kellene indítani. Az ő munkájának egy része is ezt segíti elő. Olyan kérdéseket kell felvetni, mint pl. ki rendelkezhet egészségügyi adatainkkal? Törvényes-e, hogy a Google, vagy a kormány hozzájuk férhet? Esetleg a biztosítónk vagy a munkaadónk? A következményeket már érezni lehet például akkor, ha valaki kölcsönt vesz fel. Sok helyen a dossziét már nem emberek, hanem algoritmusok kezelik. A felvételi beszélgetéseknél is egyre inkább a technológiát veszik igénybe, amely elemzi az arckifejezést, a testbeszédet. Programot fejleszteni ki, hogy megtudják: hazudnak-e az emberek a vérnyomás alapján, amit távolról is mérni lehet. Törvényes-e ezt a technológiát használni egy tárgyalásnál, hogy valaki ezáltal előnyös helyzetbe kerüljön? Mindez valósággá, és végsősoron politikai problémává válik.

Yuval Noah Harari szerint az emberek minden negatív következmény ellenére használni fogják az okostelefonokat, a közösségi médiát, mert túlságosan függnek ezektől. A munkaadó sok esetben kötelezi is erre az alkalmazottját, közösségi háló nélkül pedig társadalmilag elszigetelődik az egyén.

Ezeknek a technológiáknak egyébként sok jó oldaluk is van, de a történész azt javasolja, hogy időnként kapcsolják ki. Hetente legalább 24 órára. A teljes kikapcsolásnak nincs realitása. A kormányok feladata, hogy hathatósan szabályozzák azokat a  technológiákat, hogy azokból az embereknek legyen hasznuk és nem csak egy szűk elitnek. A digitális diktatúra elkerülésének kulcsa az adatok tulajdonjogának szabályozása.

Hararinak nincsen okostelefonja, mert, mint mondja, olyan szórakoztató, hogy mellette nem lett volna ideje könyveket írni. Élettársának van, így rajta keresztül ő is elérhető. Kedveli a tv-sorozatokat, a kemény napi munka után ezekkel kapcsolódik ki. Tervei között szerepel egy gyerekeknek szóló könyv megírása is.

Szólj hozzá

történelem jövőkép Izrael Yuval Noah Harari