2020. jan 17.

A hidegháború egy 400 millió dolláros csekkel kezdődött

írta: Göbölyös N. László
A hidegháború egy 400 millió dolláros csekkel kezdődött

imrs_php.jpg

Harry S. Truman amerikai elnök megmentette Görögországot a csődtől és elindította a Marshall-tervet, amellyel vissza akarta tartani a Szovjetunió terjeszkedését a II.világháború után elszegényedett Európában.

Minden európai népnek joga van megválasztani azt a kormányzati formát, amely biztosítja a szabad választásokat és a demokratikus intézmények működését – mondta ki az 1945 februári jaltai konferencia, és ezt úgy értékelték, mint Franklin D. Roosevelt amerikai elnök és Winston Churchill brit kormányfő győzelmét Joszif Sztálin terjeszkedő terveivel szemben. Sztálin azonban erre állítólag így reagált: „Nem számít, megcsináljuk másképpen”. És így is lett: látszólag demokratikus választásokkal még olyan országok is szovjet uralom alá kerültek, mint Jugoszlávia vagy Albánia, ahol nem is volt tényleges szovjet jelenlét a háború végén. (Bár éppen ez utóbbiak szakadtak el viszonylag hamar Moszkvától, megtartva a kommunista rendszert, és egyfajta sztálinista személyi kultuszt Joszip Broz Tito, illetve Enver Hodzsa körül).

Roosevelt 1945. éprilis 12-én bekövetkezett halála után alelnökéből lett utódára, Harry S. Trumanre súlyos terhek hárultak. Ő döntött az atombomba bevetéséről Japán ellen, és ő vett részt 1945 júlliusától az Európa jövőjéről döntő potsdami konferencián. Közben a kelet-európai országokban előretörtek a kommunisták, Görögországban pedig baloldali forradalmárok fenyegették a hatalmat.

Ebben a helyzetben az amerikai elnök a Kongresszushoz fordult: 400 millió dollárt kért Görögország stabilitásának helyreállítására, egyben engedélyt kért az ország „megmentésére”, amely stratégiai fontosságú szerepet játszott az új európai geopolitikai egyensúlyban. 1947 március 12-én a Kongresszus előtt elmondott beszédében fogalmazta meg az úgynevezett Truman-doktruinát, amelynek lényege. segíteni minden olyan, az Egyesült Államok által demokratikusnak tartott kormányt, amelyet megdöntés fenyeget kommunista erők részéről. Ezzel beindult a George Marshall külügyminiszter által előterjesztett és az ő nevét viselő segélyprogram Európa újjáépítéséről, és egyúttal a hidegháború is.

Truman Görögország mellett ugyancsak kulcsfontosságúnak tartotta Törökország függetlenségét és gazdaságát, de legalább ennyire hangsúlyozta „az ország modernizálását és nemzeti integritását”, amelyekre szerinte feltétlenül szükség van a közel-keleti rend fenntartásához.

A Marshall-terv vízválasztó volt az európai újjáépítésben, mert a szovjet blokk országai – moszkvai nyomásra – nem fogadták azt el, kivéve Jugoszláviát, amelyet már 1948-ban „kiátkoztak”, ezzel viszont minden tekintetben nőtt az amerikai befolyás Nyugat-Európában. Ennek a folyamatnak része volt 1949-ben a NATO létrehozása, amely keleti szárnyának fontos pillérei lettek a szovjet tömbbel határos Görögország és Törökország. 1955-ben létrejött vele szemben a szovjet irányítású Varsói Szerződés, 1961-ben pedig a berlini fal felépítésével, az egykori német főváros kettévágásával vált teljessé a hidegháborús befolyási övezetekre épülő rendszer és állt fenn egészen az 1989-91-es kelet- és közép-európai rendszerváltásokig.

Szólj hozzá

hidegháború USA Harry S.Truman Marshall-terv