Írolvasgondol

Göbölyös N. László blogja

A globalizáció alkonya?

jean-leon_ger_me_the_tulip_folly_walters_37261211-619x368.jpg

A globalizáció mai formájában véget ér. A koronavírusjárvány megváltoztatja közösségi magatartásunkat, globális gazdasági rendszerünket – írja a Business Insider.

Harold James, a princetoni egyetem történész-professzora 2012-ben írt egy könyvet az évszázadok során kialakult globalizációs jelenségekről. Nemrég újra megszólalt ebben a témában és megállapította, hogy „a gyárak bezárása és a termelés megszüntetése már megszakította a globális beszerzés láncot. A gyártók már meghozták az intézkedéseket hosszú távú sebezhetőségük csökkentésére.”

Változik a gazdasági paradigma és nem először. James a tulipánhagymák 1637-es esetét idézi, amely az első nagy pénzügyi válságot okozta. Pénzeszközök spekulatív célokra való felhasználása robbantotta ki, a hollandiai pestisjárvány után. A pestist a harmincéves háborúból (1618-1648) visszatért katonák terjesztették el 1635-ben és a csúcsát 1636 augusztus és november között érte el Haarlem városában.

A spekulációt a tulipánhagyma-részvényekkel kezdődött, amikor a járvány áldozatainak örökösei tömegesen adták el részvényeiket, amelyeknek értéke télen volt hagyományosan a legmagasabb.

Aztán jött Milton Friedman ideológiájának eltorzított változata, a „chicagói fiúké”, amely egy vállalat egyetlen céljává a részvényesek kielégítését tette a kliensekkel és az alkalmazottakkal szemben. Ez a paradigma a globalizációra alkalmazva odavezetett, hogy a vállalatok ott termeltek, ahol a termelési költségek a legalacsonyabbak voltak, nem törődve e szállítás problémáival, a szociális jogokkal, a környezettel.

Ian Goldin, az oxfordi egyetem globalizáció-szakértő professzora, aki 2014-ben arról írt, hogy egy járvány árthat a liberalizmusnak, most kijelentette a New York Times-nak, hogy „a jelenlegi helyzet annak egyenes következménye, hogy a részvényesek érdekei kaptak elsőséget a globális gazdaságban, illetve a rövid lejáratú profit a hosszú lejáratú kockázatokkal kapcsolatos óvatosság helyett.

„Tartalékolni kell – mondta Goldin – de ott van a piac nyomása, a háromhavi jelentések, az elemzők a nyakukon. Nem mondhatjuk, hogy most ugyan kisebb a profit, de jobban ki tudunk tartani”. Tehát vissza kell állítani a hosszú távú stratégiát, mint ahogy rámutatott többek között Klaus Schwab, a Világgazdasági Fórum alapítója Davosban. Arra kérte a tanácskozás résztvevőit, hogy olyan kapitalizmusban gondolkodjanak, amely nemcsak a részvényesek, hanem a többi érdekelt fél jogait is figyelembe veszi.

Lehet, hogy a koronavírus is véget vet a gazdasági globalizáció egyetemet kutúrájának és egyes termékek gyártása hazatelepül a harmadik világból. Ezt látszanak alátámasztani Velence polgármesterének a gazdasági élet szereplői előtt még március 2-án elmondott szavai: „Ma az éttermek, a szállodák és más közszolgáltatások az érintettek, de holnap  az ipar is az lesz. Újra kell gondolnunk a kitelepítéseket, és újragondolni, hogy mi felel meg országunknak. Mert ami történt, azt mutatja,, hogy kitelepítésben nem minden működik jól. És lehet, hogy ebből a válságból erősebben kerülünk ki.”

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

clemens 2020.03.20. 11:26:21

És ha hazatelepül, akkor honnan vesz hozzá munkaerőt?
Idehozza a kiskinait?
Ez a termelési modell csak egy radikális életszínvonal eséssel együtt változtatható meg, azt meg nem annyira szeretnénk.

Tomi1.8VTI 2020.03.20. 11:26:46

A globalizáció gyakorlatilag egy gazdasági törvényszerűség. Ha egyetlen cég rájön, hogy Kínában vagy Vietnamban olcsóbban tud termelni, mint mondjuk Németországban és Ázsiába telepíti a gyártást, akkor ő onnantól versenyképesebb, mint a konkurense, ami még mindig Németországban termel. Következésképpen olcsóbban tudja adni a termékét, amivel záros határidőn belül csődbe viszi a konkurenciát. A konkurens cég lépéskényszerben van, hogy ő is olcsóbban termeljen és értékesítsen, ha nem akar csődbe menni. És ez a láncolat végigfut az egész világon. Nem lehet kimaradni belőle, mert aki megpróbált kimaradni, az már csődbe ment. Ez most egy leegyszerűsített modell, amit leírtam, mert a világ ennél bonyolultabban működik, ugyanis vannak vámok, szállítási költségek, szakszervezetek, országonként eltérő adó jogszabályok, képzett munkaerő végessége, technológiai színvonalbeli eltérések, vagy pl. romlandó áruk eltarthatósági ideje, amik részben módosítják ezt a leegyszerűsített modellt, emiatt termékcsoportonként eltérő a globalizáció mértéke és emiatt van még mindig termelés Nyugat-Európában, a konkrétan az USA-ban vagy Japánban de nagy vonalakban ez mozgatja a világgazdaságot. Érdemes megnézni, hogy mennyire domináns volt a japán elektronikai ipar a 80-as és a 90-es években és mennyire elnyomta Kína mostanra. Ez konkrétan annak a következménye, hogy Japán nem tudta megőrizni a versenyképességét a gyorsan fejlődő Kínával szemben. És ez a gazdasági törvényszerűség a járvány levonulása után ugyanígy fenn fog maradni, ráadásul arra sincs semmi garancia, hogy a következő járvány is Kínából fog indulni (bár a múltbeli tapasztalatok alapján nagy esély van rá, de nem biztos), így meg aztán végképp bizonytalan, hogy járványügyi szempontból hová érdemes telepíteni a termelő kapacitásokat.

midnight coder 2020.03.20. 11:28:04

Mihelyt meglesz a gyógyszer a bubóra, azonnal visszaáll minden a régi kerékvágásba. Mert hogy az aki nem a legolcsóbban termel hátrányba kerül azokkal szemben, akik viszont igen, és a hátrány hosszabb távon csődöt is jelent. Másrészt, nem is igen lehetne visszahozni a gyártási kapacitásokat, mert hogy nincs ember. Európa öregszik, afrikából importált kecskepásztorral pedig max. a szociális rendszert lehet megterhelni, de a nyugdíjas német szakmunkást, mérnököt kiváltani nemigen.

HaCS 2020.03.20. 11:53:32

Sekélyes a fantáziátok!

Nem az kerül előnybe a gyártásban, aki olcsóbban termel, hanem aki nagyobb hatékonysággal, jobb ár/érték aránnyal termel.

Ezt 50 év szocializmus után még magyarázni kell?

Kína meg azért teheti meg ezt, mert nem kell a fejlesztés költségeit a nyakán cipelnie, tekintve, hogy profitéhes cégvezetőink eladták a saját előnyüket egy tál lencséért.

Ettől még nem állítom, hogy bármi változni fog, de nem igaz, hogy a viszonyok kőbe lennének vésve!

Tomi1.8VTI 2020.03.20. 11:57:39

További megkerülhetetlen tényező az egyre növekvő fejlesztési költségek. Amíg fából készült ekéket kellett gyártani, meg malomkövet, addig azt minden falu ki tudta magának fejleszteni. De amikor tartós és gazdaságos üzemű repülőgép hajtóművet, processzort, nagy hatásfokú napelemet, okos telefont, műholdat, hatékony, megfizethető, de "környezetbarát" növényvédőszert vagy drága gyógyszert kell kifejleszteni, az akkora összeg, amit csak néhány nagy cég tud magának megengedni és ilyen nincs minden országban. A többi ország kénytelen azoktól vásárolni ilyen termékeket, akik dollármilliárdokat öltek ezeknek a fejlesztésébe. Ha az a cég éppen Kínában termel, akkor nincs más választás, onnan fogunk vásárolni vagy nem lesz napelemünk és okos telefonunk. Ezt viszont senki nem akarja. Meg lehet nézni Észak-Koreát. Ők nem akartak globalizálódni, hanem a saját független útjukat akarják járni és mindent saját maguk akarnak előállítani. (Meg persze a fejlett világ nem is akar eladni nekik semmit) Meg is van az eredménye. Az éhező gyerekek összevesznek a kukoricaszemen, amit a tehénszarból mostak ki.

Alick 2020.03.20. 12:27:25

@clemens: Ha pl. az iPhone-t az USA-ban szerelik össze, legfeljebb 10 USD plusz költség az 500+ USD-s telefonon, ez ám a hatalmas életszínvonal esés (legfeljebb a kínai összeszerelőknek).
Mindössze arról van szó, hogy a fillérbaszó cégek egymással versenyeznek a pár dolláros megtakarításért, ami a profitábilis ágazatokban azért nem túl jelentős.
A vírus után persze jogos a termelést több kontinensre diverzifikálni.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.03.20. 12:38:25

@Alick:

Az én cégem (értsd: ahol dolgozom) 3 hónap alatt csődbe menne, ha nem Kínában lenne a gyártás.

Tomi1.8VTI 2020.03.20. 12:41:33

@Alick: "Ha pl. az iPhone-t az USA-ban szerelik össze, legfeljebb 10 USD plusz költség az 500+ USD-s telefonon" Kérlek, vezesd le a matematikailag, amit írtál? Hány dolláros órabérrel számoltál a Kínai és hány dollárossal az amerikai munkás esetében? Hány óra élőmunka kell egy Iphone összeszereléséhez? Hol szerepel a számításban az a tényező, hogy ha valami miatt visszaesik a kereslet az Iphone iránt, akkor sokkal költségesebb megszabadulni a feleslegessé vált amerikai munkástól, mint a Kínaitól, mert Kínában hírből sem ismerik a szakszervezetet és teljesen mások a munkajogi törvényeik. Ha az Iphone-t az USA-ban szerelnék össze, akkor mennyivel több Iphone fogyna az USA-ban és mennyivel kevesebb Kínában a védővámok miatt?

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.03.20. 12:45:02

@HaCS:

A liberalizmus keretein belül nem oldható meg a kérdés.

A liberalizmus célja a profitmaximalizálás, márpedig ez csak úgy lehetséges, ha a világ drasztikusam eltérő életszínvonalú rpszekre oszlik, s a termelés az olcsó országokban zajlik.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.03.20. 12:47:02

@clemens:

A nyugati magállamok életszínvonala mesterségesen magas, ez lassan esni fog. Talán most picit gyorsabban.

midnight coder 2020.03.20. 13:02:12

@HaCS: "Nem az kerül előnybe a gyártásban, aki olcsóbban termel, hanem aki nagyobb hatékonysággal, jobb ár/érték aránnyal termel."

Ez ennél is bonyolultabb egy picit. Ha most az európai gyár megveszi a kínai zoknit és rányomtatja a márkanevet és eladja az európai piacon 5x annyiért mint amiért a kínaiak ideszállították, akkor az európai gyár sokkal-sokkal jobb ár/érték aránnyal termel. Egészen addig, amíg a kicsi kínaiak el nem kezdik saját márkajellel szállítani a zoknit 5x annyiért az európai piacra, és fel nem emelik az európai gyár számára is a beszállítási költséget mondjuk az eredeti ötszörösére. Innentől kezdve az európai cégnek is neki kell állni zoknit gyártani, ami drasztikus költségnövekedést jelent amit vagy benyel (nem tud), vagy tovább tolja a vevőkre (akik viszont nem biztos hogy ennyiért akarnak majd zoknit venni).

laci_52 2020.03.20. 15:14:45

Nem bánnám, ha a járvány miatt a liberalizmus és a globalizmus visszaszorulna. Mindkettő megnyomorítja a munkavállalókat.

tireless treehugger 2020.03.20. 20:37:06

A globalizmus megállíthatatlan. Mert a fejlett országoknak és a fejlett cégeknek az az érdeke. A gyengék pedig nem rendelkeznek elég befolyással.

nincs jelentős szabad képzett munkaerő, környezetszennyezés, zsúfoltság....

Amin már egyszer túlhaladtunk visszahozni nem lehet.

júliusz48 2020.03.21. 12:47:10

Nagyapám mesélte, hogy amikor megvette a kucsmáját a szűcs azt ígérte, hogy örökös darab. 15 év múlva el kezdett hullani a szőre, és a szűcs kicserélte. Négyen voltunk testvérek, a háború után. A megvásárolt cipőket mindannyian hordtuk amikor bele nőtt a lábunk, mert az idény végén elvittük a suszterhoz talpaltatni. Ma veszek egy cipőnek nevezett szemetet, és a fél év garanciát jó ha kihúzza. Az öntött talpat nem lehet javítani, ezért a kukában végzi. A Kínába kiszervezett gyártásból ilyen javíthatatlan termékekkel lett elárasztva a föld. Az ár érték arány a kukatöltelékek között összemérhető, de a minőségi termékek esetén kevesebb kell, viszont minden kifizetett
bér itthon marad, amiből mindenki megél, míg a szemét bére a kínaiaké, a haszna esetleg az Amerikaiaké, nekünk meg a kereskedelmi árú tologatásából kéne életben maradni. Furcsa jövő ahol majdnem mindent a világ másik végéről várunk, és ha a szállítás bedől akár éhen is halhatnak millió számra az önellátásra teljesen alkalmatlanná tett városokba zsúfolt tömegek.

júliusz48 2020.03.21. 12:55:56

@clemens: Miért a vírust szereted. Ez már nem szabadon választott, ha nincs szerencsénk, a következőben a gyerekeket viszi el a járvány, vagy a középkorú munkaképeseket, semmire sincs garancia. A vírus nem kérdi mit szeretnél, de ha tartósabb fogyasztási cikkeket gyártanánk kisebb sorozatban akkor egy szer csak útól érnénk magunkat, hisz abból nem kell félévente új. Igaz viszont, hogy abból a kevesebből nem lehet majd ekkora hasznot kikanyarítani a világ gazdasági hatalmasainak, pedig ma csak az mozgatja a világot.

Reactor 2022.04.24. 04:06:59

Ideje volna már elsöpörni a globalizációt. Ami hasznot lehetett realizálni belőle, már megtettük, innentől már csak kárt okoz. Minél tovább fennmarad, annál többet.

@tireless treehugger: Baromság. Minden megállítható. Ellenkező esetben a következő járvány lehet hogy nem csak kórházba küldi az embereket, hanem ki is pusztítja. Ha az átlagemberek egyre nagyobb számban döbbennek rá, hogy a globalizációnak csúnya vége lesz hosszútávon, akkor meg fogják állítani. Pár ezer kapzsi cégtulaj érdeke nem versenyezhet több milliárd ember érdekével.

Írolvasgondol

Érdekességek a nagyvilágból, élmények és vélemények közvetlen és tágabb környezetemből, szépírói, műfordítói munkáim

Címkék

18+ (12) 19.század (4) 1968 (16) 20.század (5) 60-as évek (5) Afrika (12) afro-amerikaiak (3) agy (22) agykutatás (3) Albert Einstein (4) Alfred Hitchcock (5) állatvilág (56) álmatlanság (3) álom (13) alvás (9) Amazonas (4) Amerika (4) anatómia (3) Anglia (30) Antarktisz (5) antiszemitizmus (4) antropológia (10) árverés (7) ASL (3) Auschwitz (3) Ausztrália (11) Ausztria (10) autó (6) autóipar (4) Ázsia (4) balkezesség (5) Barcelona (3) Beatles (16) béke (5) Belgium (8) best-seller (3) beszéd (6) betegség (6) Bill Gates (5) biológia (60) biztonság (6) blog (16) blues (3) Bob Dylan (3) Boileau-Narcejac (12) boksz (3) boldogság (8) botanika (3) Brazília (7) Brexit (5) bűnözés (6) bűnügy (44) cetfélék (3) Charlie Chaplin (3) Chile (4) ChristianK (19) CIA (4) Claude Monet (3) család (16) Csendes-óceán (6) csillagászat (36) csokoládé (4) Dánia (8) David Bowie (3) Déli-sark (3) demokrácia (6) depresszió (9) digitális (5) digitalizáció (3) diktatúra (5) dinoszauruszok (4) diszkrimináció (5) divat (30) Djabe (11) DNS (10) dohányzás (3) dokumentum (3) dokumentumfilm (8) Donald Trump (8) drog (5) Egészég (6) Egészség (16) egészség (92) egyház (12) Egyiptom (22) elektronika (5) élelmezés (6) élelmiszer (4) élet (42) Élet (3) életkor (3) életminőség (3) életmód (154) Életmód (19) életrajz (5) ellenkultúra (3) elnökválasztás (4) élővilág (14) ember (8) emberiség (3) embrió (4) emlékezet (4) ENSZ (4) építészet (16) erdő (5) erkölcs (6) erőszak (5) erotika (6) érzelem (5) érzelmek (4) Északi-sark (3) Etiópia (3) étrend (5) EU (3) Európa (23) évforduló (55) evolúció (5) Facebook (8) fák (11) farkas (3) fasizmus (8) Federico Fellini (4) fegyver (3) fegyverek (3) felfedezés (3) felmelegedés (4) felmérés (6) fenntarthatóság (12) fenntartható fejlődés (3) fény (5) Ferenc pápa (5) férfi (4) festészet (12) fiatalok (7) film (36) Film (8) filoszemitizmus (8) filozófia (14) Finnország (11) Firenze (3) fizika (9) Föld (23) földönkívüliek (6) földrajz (7) Földrajz (4) földrengés (5) földtörténet (4) forradalom (3) fotó (12) Fotó (8) Fotográfia (3) fotográfia (4) Franciaország (187) Frank Zappa (4) függőség (5) Fukusima (3) futball (9) gasztró (3) gasztronómia (34) gazdaság (18) genetika (13) geológia (32) George Orwell (4) Gina Lollobrigida (3) globális felmelegedés (12) globalizáció (3) Göbölyösné Németh Mária (12) Göbölyös N. László (81) gondolkodom (48) Gondolkodom (7) Google (6) Görögország (6) gravitáció (3) gyász (5) gyerekek (3) gyermek (3) gyermekek (15) gyilkosság (13) gyógyítás (8) háború (20) hacker (3) hagyomány (8) haj (3) hajózás (6) halál (15) halálozás (8) hang (6) hatalom (3) házasság (5) hidegháború (5) Himalája (4) hippik (3) híresség (10) hit (5) Hitler (5) Hold (13) Hollandia (31) Hollywood (8) holokauszt (17) Holokauszt (5) home office (3) Homo Sapiens (3) horror (14) humor (3) hurrikánok (3) hús (4) I.világháború (9) idegenforgalom (5) idő (4) időskor (3) II.világháború (25) ikrek (3) impresszionizmus (3) India (13) Indonézia (4) informatika (11) intelligencia (8) internet (26) ipar (12) Irak (4) irodalom (150) Irodalom (15) iskola (6) iszlám (7) iszlám állam (3) Itália (5) Izland (5) Izrael (28) Japán (28) járvány (6) jazz (7) jégkorszak (3) Jeruzsálem (3) Jimi Hendrix (4) jog (8) John F. Kennedy (5) John Lennon (6) jövő (10) Kanada (23) Karácsony (3) karantén (3) katasztrófa (15) katolicizmus (3) kávé (3) képzőművészet (35) kereskedelem (3) kereszténység (4) kiállítás (7) Kína (19) királyság (3) klíma (15) klímaváltozás (28) klimaváltozás (3) kollázsregény (13) költészet (13) Kolumbia (5) kommunikáció (6) kommunizmus (5) könyezetvédelem (3) könyv (14) környezet (4) környezetvédelem (163) koronavírus (6) középkor (9) közlekedés (23) közösség (7) közösségi háló (6) közösségi média (10) krimi (13) kriminovella (13) krokodil (3) Kuba (3) kultúra (15) kultúrtörténet (56) Kultúrtörténet (3) kulturtörténet (11) kutatás (16) kutya (12) látás (3) Led Zeppelin (4) légszennyezés (6) lélektan (9) Lengyelország (9) Leonardo Da Vinci (3) Leonard Cohen (6) levegő (4) levelezés (3) (3) London (7) macska (4) Madagaszkár (3) madarak (6) maffia (13) mágneses tér (3) Magyarország (100) Marcello Mastroianni (4) marihuána (4) Marilyn Monroe (3) Marokkó (3) Mars (7) matematika (6) média (66) meditáció (3) medve (3) megújuló energiák (5) memoár (3) menekültek (3) mese (7) mesterséges intelligencia (33) meteorológia (8) Mexikó (14) mezőgazdaság (7) Michelangelo (4) migráció (3) migránsok (3) Milánó (4) mítosz (5) mobiltelefon (3) molekulák (3) mozgás (5) mozi (184) műanyag (6) műemlék (5) Muhammad Ali (6) múlt (5) munka (20) munkahely (7) művészet (22) múzeum (3) nacionalizmus (3) nácizmus (27) Nagy-Britannia (135) Nap (6) Napóleon (6) NASA (15) neandervölgyi (7) Neil Young (6) nemek (3) Németország (43) népesség (4) nevelés (23) New York (10) (8) Nobel-díj (5) nők (24) Norvégia (12) növények (3) nukleáris (6) nyelv (8) óceánok (9) ókor (35) ökorendszer (3) okostelefon (5) oktatás (12) Olaszország (225) olvasás (5) on-line (3) Orhan Pamuk (3) Oroszország (27) orvostudomány (34) Oscar Wilde (3) őskor (14) őslénytan (15) összeesküvés-elmélet (3) őstörténet (11) Pablo Picasso (3) Párizs (5) párkapcsolat (17) Parkinson-kór (3) Peru (7) Pier Paolo Pasolini (3) pihenés (3) Pink Floyd (4) piramisok (5) pók (4) polgárjogi mozgalom (3) politika (42) Pompei (5) pop (3) Portugália (5) pszichiátria (5) pszichológia (74) punk (3) rabszolgaság (3) rasszizmus (5) reciklálás (5) régészet (99) rejtély (3) reklám (4) relaxáció (4) remake (3) reneszánsz (11) repülés (5) robot (8) Rock (38) rock (68) Rocky (3) Rolling Stones (4) Róma (12) Római Birodalom (16) Románia (3) rövidlátás (3) sajtó (3) sakk (4) sci-fi (9) Shakespeare (7) Skócia (6) soul (3) Spanyolország (33) spirituális (12) sport (26) Stanley Kubrick (5) Steven Spielberg (3) Steve Hackett (3) Steve Jobs (3) stressz (7) Svájc (12) Svédország (24) Sylvester Stallone (3) szabadidő (3) Szardínia (3) Szaúd-Arábia (3) szegénység (3) szelfi (4) szem (5) személyiség (4) szennyezés (4) szerelem (14) szex (16) szexualitás (3) Szibéria (3) Szicília (4) Sziliciumvölgy (3) színház (21) szocio (52) szorongás (3) Szovjetunió (8) Sztálin (3) sztárok (4) sztárvilág (3) születésnap (4) szülők (3) szürreális (8) szürrealizmus (3) találmány (5) tánc (3) tanulás (4) táplálkozás (13) Társadalom (31) társadalom (185) technika (62) technológia (23) Tejút (3) temetkezés (3) tenger (3) tengerek (5) természet (52) természetvédelem (7) terrorizmus (21) tetoválás (3) Titanic (5) titkos szolgálat (3) tizenévesek (3) Törökország (6) történelem (386) tudomány (331) turizmus (10) tv (4) UFO (5) Új-Zéland (10) Ukrajna (3) Umberto Eco (3) UNESCO (3) univerzum (9) urbanizáció (19) űrkutatás (34) USA (455) utazás (11) üzlet (6) válás (3) vallás (26) Van Gogh (4) várandósság (3) Vatikán (10) vélemény (5) Velence (8) vendéglátás (7) videójáték (3) Vietnam (11) világegyetem (3) világörökség (4) világpoézis (8) víz (9) Vörös Brigádok (4) vulkán (5) vulkánok (4) Wales (3) Woody Allen (4) world music (3) Yellowstone (3) Zene (146) zene (31) zsidóság (21) Címkefelhő

Friss topikok

Facebook oldaldoboz

süti beállítások módosítása