2020. máj 11.

Tökéletesíteni kellene az emberi testet

írta: Göbölyös N. László
Tökéletesíteni kellene az emberi testet

ember_2_0.jpg

Az emberi test viszonylag jól működik, vannak azonban részei, amelyeket tökéletesíteni lehetne. Elvégre fajtánk még fiatal, csak 2,4 millió éves, míg pl. a medúzák 500 millió, a krokodilok 250 millió évre tekinthetnek vissza és még sorolhatnánk. A hosszú természetes kiválasztódási folyamat alatt kifejlődtek olyan funkciók, amelyek jobban működnek, mint a miénk.

Roger Highfield, a londoni természettudományi múzeum igazgatója Alice Roberts antropológust kérte fel, hogy teste szkennelésével kreáljanak egy 3D-os modellt, amelynek alapján meg lehet jelölni a javításra szoruló testrészeket.

Mire jutottak?

Először is a szemen kellene javítani, mivel nem rendelkezik háttérfény-receptorokkal, az optikai idegek az előtér felé orientálódnak, majd konvergálnak egy ponton, az optikai lemezen, ahol azonban nincsenek fotóreceptorok. Agyunk azonban ezt kompenzálja, így a hiánynak nem vagyunk tudatában. A polipoknak nincs ilyen problémájuk – magyarázza Roberts – a fotóreceptorokhoz eljut a fény, anélkül, hogy más sejtek eltakarnák. Ezenkívül nagyobbak is a szemeik, érdekes lenne átvenni ezt a konstrukciót.

A fülünkkel az a probléma, hogy a korral veszít érzékenységéből, mert a sejtek nem regenerálódnak. A ragadozók rendelkeznek egy természetes hangosítóval, hosszabb fülünk van. Mi is jobban hallanánk egy hasonlóval.

Az emberi légutak hiányossága, hogy az étel és a levegő ugyanazokon a csatornákon megy. Ha sikerülne ezeket szétválasztani, nem lenne több félrenyelés. Roberts szerint tüdőnk nem funkcionál valami jól. A madarak másképpen lélegeznek. Belégzésnél megtöltik a légzsákokat, és a csere nem a tüdő légbuborékain keresztül megy, hanem mikroszkopikus légstrukturákon át, ami hatékonyabbá teszi az oxigén-felhasználást és kisebb tüdőt igényel.

A mi szívünket két koronaér táplálja. Ha az egyik elzáródik, a szívizom egy része oxigén nélkül marad, ez történik az infarktusnál. Az állatoknál, mint például a kutyánál, az erek között sok kis kapcsolódási pont van, ha az egyik bedugul, egy másik helyettesíti.

A hátgerincünk hosszú és rugalmas, de a lumbális csigolyák mindig nyomás alatt vannak. Ezenkívül a korral a porckorongok elvékonyodnak, a csigolyák nyomják az idegeket és fájdalmat okoznak. Jobb lenne a majmokét, főleg a csimpánzokét átvenni. Nekik csak 4 vagy 5 csigolyájuk van, és mivel szélesebbek ezek szárnyai, stabilabb a gerincük.

A lábainkon is lehetne javítani. Tudunk járni, szaladni, mászni, de a térdünk nem elég erős és a lábikránk alsó része túl masszív. A struccok is két lábon járnak, mint mi, de izmaik a felső részben koncentrálódnak. Hosszú inaik vannak, amelyek enyhítik az ütődéseket és sokkal gyorsabban tudnak szaladni.

Bőrünk színe változhatna a környezeti feltételek szerint. A fehér bőr leég a napon, a fekete nehezen szívja be a D-vitamint. Sok kétéltűnek, halnak, páncélosnak, fejlábúnak nincs ilyen problémája, mert a külső feltételekhez tudnák módosítani pigmentjeiket.

Az anyasággal kapcsolatban is lehetne változtatásokat tenni. Ha nekünk is lenne erszényünk, mint például a kenguruknak, amelyek akkor szülnek, amikor a magzat még kicsi és igazából az erszényben fejlődik ki, kevesebb komplikáció lenne a szülésnél. Ezzel azonban eltűnnének a mellbimbók, mert azok az erszényben vannak.

Alice Roberts információi alapján Scott Eaton, a virtuális szobrászat egyik legnagyobb szakértője, megalkotott egy általa ideálisnak tartott 2.0 emberi testet. Mindenki eldöntheti, hogy szeretne-e ilyen lenni, vagy pedig megmaradt a jelenlegi tökéletlen formáknál és szerveknél. HHH

Szólj hozzá

biológia ember egyedfejlődés Nagy-Britannia virtuális szobrászat