A környezet és a természet ma még nem számít bele a GDP-be, de a Stanford egyetem és a kínai tudományos akadémia közgazdászai kiszámították, hogy mennyi az értéke a Gross Ecosystem Productnak.
A közgazdászok szerint ennek bekalkulálása nélkül a GDP adatai hamisak, mert nem számítják bele azt, amit a környezet, a természet ad hozzá. A makrogazdaság nagyságának, mint fokmérőnek hiányosságára már a klasszikus közgazdaságtan egyik alapítója, Adam Smith is felhívta a figyelmet a 18. század végén. Ennek alapján alkották meg a GEP fogalmát. A Proceedings od the National Academy of Sciences-ben publikálták az első kínai kísérletek tapasztalatait.
A kibővített GDP-be beletartoznak az erdők, a művelhető földek, a biosokféleség. A vizsgált terület Csinghaj megye volt a Tibeti-fennsíkon. A 3 ezer tengerszint feletti magasságban lévő vidék, ahol a Mekong, a Jangce és a Sárga folyó ered, Ázsia víztornya néven ismert, gyér a lakottsága és a GDP 1/10-e a pekinginek. Természeti kincsekben azonban gazdag, víztartalékait az ország más területein is felhasználják. Ezzel csökken a szegénység Csinghajban, megmarad a virágzó ökorendszer és ennek az egész ország hasznát látja.
A közgazdászok pozitívnak tartják a kísérletet és hogy az éppen Kínában történt, mutatja, hogy a szuperhatalom érdekének tartja, hogy nem fenntartható fosszilis fűtőanyagairól áttérjen az ökorendszer értékeire.
Szerintük a kínai példa nyomán át kell térni szélesebb skálán a kibővített GDP-re. A kutatók már dolgoznak az ENZ statisztikai bizottságával a globális paraméterek rögzítésén. Talán ráébrednek a világ döntéshozói, hogy egy ilyen fontos tényezőt nem lehet kihagyni egy ország gazdaságának értékeléséből.
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
