Afrika egyik legmelegebb részén, Afar régiójában egy 60 km hosszú és 8 km széles hasadék keletkezett. Itt a hőmérséklet nappal 55, éjjel 35 fok, de ennek semmi köze ahhoz, ami történik,  miként a talaj süllyedésének vagy a földrengéseknek sem. Többről van szó. A geológusok szerint itt egy óceán születik néhány millió év alatt.

Itt találkozik ugyanis három tektonikus lemez, az arab, a núbiai és a szomáliai, és lassan távolodnak egymástól. Egy Y alakot alkotnak, a találkozópont Dzsibuti és Eritrea között van. Afar 50 km-re van innen. Az Y hosszú lába adja a Rift-völgyet és dél felé nyúlik 6000 km-re. A bal szár a Vörös-tengertől indul a Sinai-félszigetig, a jobb szár alkotja az adeni fennsíkot.

A hasadékot 2005-ben fedezték fel. Hirtelen keletkezett és 10 nap alatt akkorát nőtt, mint egy tektonikus mozgással több száz év alatt. De csak most, a műholdas felvételek birtokában értették meg, a leeds-i egyetem geológusai a jelenséget. Biztosak abban, hogy egy óceán van születőben, mert az anyag, ami formálódik, nem földkéregre, hanem óceánkéregre hasonlít.

Az utóbbi 30 millió évben az arab lemez észak felé mozdult és létrehozta a Vörös-tengert és az Adeni-öbölt. A szomáliai is távolodik a núbiaitól Etiópia és Kenya felé. Az okot azonban senki sem tudta.

Néhány geológus arra gondolt, hogy megolvadt kövek áramlata tör fel a földköpenyből Kelet-Afrika alatt, de a műhold-felvételek mást mondanak. Nagyon valószínű, hogy a mélyben a magma egy labdaszerűséget alkot, amely olyan nyomás alatt van, hogy bármikor szétrobbanhat.

A lemezek különböző gyorsasággal haladnak. Az afrikai évente egy fél cm-t, az arab több mint kettőt. A hármuk közötti kombinált erők következtében óceáni gerincek jönnek létre.

Mindezek azt eredményezik, hogy az Adeni-öböl és a Vörös-tenger elárasztják Afar vidékét, elterjednek egészen a Rift-völgyig és elválasztják Kelet-Afrikának ezt a részét Etiópiától és Szomália lassan sziget lesz az Indiai-óceánban.

Ezt alátámasztja az, ami az Erta Ale Afar vulkán lávatavával történik. A magma mozgása információkat ad a zóna jövőbeli teljes átalakulásáról.

80 millió évvel ezelőtt ugyanígy alakult ki az Atlanti-óceán északi része is. De a mechanizmusok nem vezetnek mindig ugyanarra az eredményre. Pl. egy 2000 km hosszú hasadék az észak-amerikai kontinensen kb. 1 milliárd évvel ezelőtt kettészakíthatta volna a kontinenst, de a folyamat megállt és Amerika egyben maradt.