Írolvasgondol

Amikor felveszünk egy pólót vagy cipőt húzunk, ritkán kérdezzük magunktól, honnan származik a pamut vagy a bőr, amelyből készült. Ugyanez a helyzet a szépségápoló szerekkel is. Ezek a szektorok az erdőtlenítés és a biosokféleség csökkenésének fő okozói.

Néhány nagy márka ennek tudatában pozitív lépésekre szánta el magát. Például a Natura and Co, amely az Avon, a Body Shop tulajdonosa, bejelentette, hogy harcol Amazónia erdőtlenítése ellen. Jelenleg az amazóniai erdők 38 növényét használja fel krémek, szappan, illatszer készítésére. Célja ezt további ötvenöttel kiegészíteni, melynek során a helyi közösségeket bízza meg a fákon termő magvak, gyümölcsök leszedésével. A fákat ezzel megkímélik, mert a rajtuk termeltek százszor többet érnek náluk. Egy pálmafajta gyümölcséből kivont olaj, amelyet szappanba, hajolajba használnak, például, kilogrammonként 170 Eurót ér Európában.

Számtalan gondot okoz a gyapottermelés és az alternatívái is. A gyapot sok vizet és rovar riasztószert igényel, viszont a kedvelt helyettesítői, a viszkóza, a rayon és más cellulóz alapú anyagok gyártása miatt évente 150 millió fát vágnak ki a világban.
A Kering-csoport, amely tulajdonosa többek között a Guccinak és az Yves Saint Laurent-nak, 2012 óta ügyel a „nyoma” fakítására. Szerte a világon, Svédországtól Új-Zélandig, háromszázharmincezer hektáron gazdálkodik. ezek között vannak megművelt földek, legelők, bányák. Gyapjút, kasmírt, viszkózát, aranyat, drágaköveket termel. Májusban ismertetett egy tervet, amellyel enyhíteni akarja a károkat, amelyeket a területek flórájának és faunájának okozott. Az egyik célkitűzése a „nettó pozitív” nyom realizálása, 2025-ig, mely hatszor akkora területen jelent rehabilitációt, mint amekkorán nyomot hagyott a beszerzési lánca.

Egyetemekkel és környezetvédelmi szervezetekkel együttműködve, a csoport kidolgozott egy programot, amely erdősítést, talajminőség-ellenőrzést, agrokémiai anyagok csökkentését, nitrogénfajták megkötését segítő növények ültetését foglalja magába.
Azt is vállalja a csoport, hogy 2025-ig egymillió hektár művelt földet és legelőt regeneráló jellegű művelésnek veti alá. Ezek az erőfeszítések csak akkor lesznek eredményesek, ha az egész ipar összefog – mondják a szakértők. A Kering ezért kezdeményezte 2019-ben a Fashion Pactot,  amelyhez 250 divat- és textilcég csatlakozott a felmelegedés csökkentésére, a biosokféleség helyreállítására.

Az erdőtlenítés akadályozása és a helyi lakosság életszínvonalának emelése kapcsolódik össze a francia Veja cipőgyártó cég stratégiájában. A cég az edzőcipők talpához a gumit brazil Amazóniából szerzi be, ahol a helyiek a fatörzsek bemetszésével gyűjtik a latexet, a gumi folyékony formáját.
Azóta, hogy megjelent az olajból előállított szintetikus gumi, a természetes gumi ára nagyot esett. A helyiek nagy része ezért inkább áttért az állattenyésztésre, ami erdőtlenítéssel jár. A Veja most elhatározta, hogy kétszeres árat fizet a természetes gumiért, hogy a helyiek visszatérjenek az eredeti foglalkozásukhoz és ne vonjanak el az erdőktől újabb területeket.
A cipők bőr felsőrészét pedig olyan cégekkel készítteti el, amelyek nem használnak környezetre ártalmas kémiai anyagokat.

A Kering krokodilbőr táskákat, óraszíjakat, cipőket is gyárt, de tudva, hogy tekintettel kell lenni a faj fennmaradására, ezért olyan cégeket keres az alapanyag beszerzésére, mint például egy louisianai vállalkozás, amely alligátorokat tenyészt. A krokodiltojásoknak csak a 80 %-át szedik össze, míg a természetben az újszülöttek 90 %-a pusztul el. A nevelésük kis, nedves területeken történik, rendszerint elhagyott olajtornyok környékén.

A Huffington Post által megkérdezett emberek szerint ezek a kezdeményezések helyesek, ideje volt, hogy a divat- és a kozmetikai ipar változtasson. Kering elképzeléseit különösen innovatívnak tartják.