Megállítani egy inváziós háborút és megvédeni a világot egy újabb fegyverkezési hajszától nemcsak Európa jövője szempontjából létfontosságú, hanem azért is, hogy féken tarthassuk a klímaváltozást, elhárítsuk a nukleáris veszélyt és ne hagyjuk elszabadulni a biotechnológiai forradalmat – jelentette ki a bolognai ifjúsági könyvásáron Yuval Noah Harari. A neves izraeli történész ez alkalomból mutatta be új könyvtervét, a Megállíthatatlanokat, amely, mint a Sapiens és a többi korábbi könyve, olyan kérdéseket tesz fel, amelyek mindannyiunkat érintenek, és megválaszolásukat nem lehet tovább halogatni.  Harari alkalomból adott interjút a Repubblicának.

-Professzor úr, miért vagyunk megállíthatatlanok?

-Úgy tűnik, semmi sem képes megállítani az embert. Az állatok elleni védelemből megtanult fegyvereket készíteni. Miután az óceánok elválasztották egymástól a földeket, megtanult hajókat építeni. Aztán belakta és meghódította az egész Földet. Ugyanakkor ennek a rosszabb oldala, hogy semmiben sem ismerünk határokat. Űrhajókat építünk, egyre erősebb mesterséges intelligenciákat és technológiákat fejlesztünk ki, de soha nem elégszünk meg azzal, amit eddig alkottunk, és főleg, képtelenek vagyunk megbékélni önmagunkkal. Ezzel a folyamatos meneteléssel egész ökológiai rendszereket pusztítunk el, belső békénkkel együtt. A világnak nem kellene olyannak lennie, amilyen, megváltoztathatjuk.

-Ön néhány hete azt írta, hogy Putyin máris elvesztette a háborút, mert nem számolt az ukránok ellenállásával. A háború azonban azóta is tart és egyre több az atrocitás.

-Amikor azt írtam, hogy Putyin elvesztette a háborút, nem katonai értelemben gondoltam, hanem arra utaltam, hogy az inváziót indokló fantazmagóriája bukott meg. Az ukránok nem hagyják, hogy Oroszország bekebelezze őket, ezzel ma már mindenki tisztában van.

-A 21 lecke a 21. századról című könyvében ön figyelmeztet: ne becsüljük alá az emberi ostobaságot, mint a történelem egyik meghatározó erejét. Putyin magatartása nemcsak gyilkos, hanem ostoba is?

-Igen. Szenvedést okoz az embereknek, a saját népének is. Miért? Oroszország természeti kincsekben gazdag, népe mégis szegény. a közszolgáltatások gyengék. Putyin rezsimje azország gazdagságát a háborús gépezet finanszírozására használja. Ez ostobaság. Gondolkozzunk csak el, hogy hová fejlődött Kína az elmúlt 40 évben. A válasz, hogy az 1979-es Vietnam elleni invázió óta nagyon vigyázott arra, hogy ne keveredjen háborúba. Putyin és Oroszország egyik háborút vívja a másik után. A legújabb tévedése az, hogy egy ország gazdagságát nem újabb területek megszerzése adja, hanem a tudás, és háborúval nem lehet új ismereteket szerezni.

-Az ukrán elnök több fegyvert kért a NATO-tól, főleg légvédelmieket a bombázások ellen. És azt kéri, hogy országa legyen az Európai Közösség teljes jogú tagja. Lát-e Ön ezekben kockázatot?

-A direkt NATO-beavatkozás nagyon veszélyes. Oroszországnak nukleáris fegyverei vannak. De a szövetségnek megvannak az eszközei arra, hogy úgy segítse Ukrajnát, hogy közbe ne támadja meg Oroszországot. A háború megnyerése azonban nemcsak fegyvereken, hanem humanitárius segítségen is múlik.  Nemcsak a kormányok, hanem az egyes emberek is tehetnek kis konkrét gesztusokat élelmiszerek, gyógyszerek, használt ruhák adományozásával, menekültek befogadásával. Támogathatják a gazdasági szankciókat. A következő kérdés, hogy a békét hogyan nyerhetjük meg. Ebben Európa segíthet a legtöbbet: beruházásokra lesz szükség az újjáépítéshez, és egy virágzó demokráciát, egy politikailag és gazdaságilag stabil nemzetet kell létrehozni. Ez a legjobb védelem Európa számára és a legjobb kihívás Putyin rezsimével szemben. Ha Ukrajna virágzó demokrácia lesz, az oroszok is fel fogják tenni a kérdést, hogy országuk miért nem ilyen?

-Mi a véleménye arról, hogy a szankciókat a kultúrára, a művészetekre is kiterjesztik?

-Ha a kultúrát és a művészetet propagandacélokra használják fel, akkor jogosak ellenük a szankciók. Egyébként nem. Nem állunk hadban sem az orosz kultúrával, sem az orosz néppel. Most kell igazán újraolvasni Tolsztoj Háború és békéjét, Dosztojevszkijt és másokat.

-Az Európai Unió országai megnövelték katonai kiadásaikat. Nem kell- attól tartanunk, hogy ezzel gyengítjük a harcot a klímaváltozás és a biotechnológiai forradalom ellen? 

-Az emberiséget fenyegető veszélyek globálisak, olyan egyetemes egyezményekre van szükség, amelyeket nemcsak a Nyugatra, hanem Kínára és Indiára is ki kell terjeszteni. Ezért is kell Putyint megállítani.

-Meg nem erősített hírek szerint lemondott Anatolij Csubajsz, Putyin klímaügyi különleges megbízottja.

-Ha ez igaz, bátor és észszerű döntés. De emlékezzünk arra, hogy a II.világháború idején az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Kanada egyesítette erőit a Manhattan-tervben az atombomba létrehozására. Ma Európának kell véghez vinnie egy zöld Manhattan-tervet. Az orosz gazdaság teljesen az olajtól és a gáztól függ. És nagyrészben Európa is így áll. Hosszú távon Putyin háborús gépezetét a fosszilis tüzelőanyagok energia-alternatíváival lehet gyengíteni. Tehát ez nemcsak a klímaváltozás elleni tett, hanem Európa védelmének egyik eszköze is.