Az égitestek mozgásán alapuló naptár a maja kultúra egyik legismertebb eleme. Az egyik része 365 napra volt felosztva, de tartozik hozzá egy 260 napos rituális naptár is. Eredetüket egyelőre homály fedi, vélhetően Kr.e. III.századra nyúlik vissza.
Egy erre utaló, 249 töredékből álló falfestményt találtak meg 2005 és 2010 között egy Ixbalamque nevű preklasszikus maja struktúrában, a guatemalai San Bartolo régészeti lelőhelyen, a Las Pinturas piramis mélyén, amelyet ma trópusi növényzet borít. A legújabb laboratóriumi vizsgálatok szerint a festmények a Kr.e. 300-200-as évekből származnak. Az austini egyetem és a New York-i Skidmore eredményeit a Science Advances tette közzé.
A kronológia pontossága lehetővé teszi a szöveg, a hieroglifák megfejtését. Az egyik töredék egy szarvasfejet ábrázol, amelyet aláhúztak, és felette jobbra egy pont látható. A töredék bal oldalán egy vonal és két pont látható, ezek a 7-es számot jelölik. Az állatok és a számok kombinációja a napokat jelentette e prekolumbiánus kultúra rituális naptárában és ez fennmaradt egészen a spanyol hódításig Közép-Amerikában.
Más kutatók szerint vannak még ennél is régebbi naptárak, amelyeket kőbe véstek. David Stuart régész a mexikói Oaxaca völgyében találta meg egy epigrafikus naptár nyomait, amely akár időszámításunk előtti 7.századi is lehet.
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.