Színek és foltok

Göbölyös N. László blogmagazinja

2019. nov 13.

Az állásinterjúk kulisszatitkai az első benyomástól a várakozásig

írta: Göbölyös N. László
Az állásinterjúk kulisszatitkai az első benyomástól a várakozásig

https_specials-images_forbesimg_com_dam_imageserve_1070375436_960x0_jpg_fit_scale.jpg

A Yale egyetem kutatói állítják a Proceedings of The National Academy of Science-ben, hogy a potenciás munkaadók a meghallgatás első másodpercében fel tudják mérni a jelentkező társadalmi-gazdasági státusát, műveltségi szintjét.

Ez kedvezhet azoknak, akik a beszélgetés kezdetén azt a benyomást tudják kelteni, hogy magasabb szintű társadalmi réteghez tartoznak.

„Kísérletünk azt mutatja – magyarázta Michael Krauss, az egyetem professzora – hogy elég egy nagyon rövid párbeszéd ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, hogy a jelölt megfelel-e egy bizonyos állás betöltésére. A humánerőforrások szakértői tagadni fogják, hogy a társadalmi státusnak szerepe van a felvételben, valóban van, és ez gátolja a mobilitást és ...

Tovább Szólj hozzá

állásinterjú társadalomtudomány első benyomás munkaerő-piac

2019. nov 12.

New York-ban visszatér a festett fali reklám

írta: Göbölyös N. László
New York-ban visszatér a festett fali reklám

025726495-c48d9a09-eecc-4e80-8d74-0738d7e70f63.jpg

A digitális érában is van a múltnak varázsa. A fali reklámok, amelyek 1830-ban jelentek meg New York-ban, most újra visszatérnek és divatba jönnek.

A kézzel festett reklámok művészeti és kereskedelmi szempontokból hatékonyak és új arcot adnak az egyes negyedeknek.

1830-ban leptek el minden falfelületet, parasztok istállóinak falait, silókat. Később a felhőkarcolókon jelentek meg. Az 50-es évekig ez volt a legnépszerűbb reklámforma. Aztán jöttek a neonok, a nagy formátumú nyomtatott plakátok, és most újra itt vannak a kézzel festettek.

025744510-4aa22c8e-2cd3-4c41-825b-8510d649fb03.jpg

Nagy márkák használják a street art e formáját és mély hatással vannak a fogyasztókra. Az úttörők ebben a visszatérésben a Colossal Media alapítói, akik 15 évvel ezelőtt indultak ...

Tovább Szólj hozzá

reklám képzőművészet street art New York

2019. nov 11.

Veszendőben a kávé sokfélesége

írta: Göbölyös N. László
Veszendőben a kávé sokfélesége

1561533408_1701817_400x0_png.jpg

A kávézás sok ember mindennapi rituáléja, de félő, hogy hamarosan a fogyasztók hiába keresik a megszokott ízeket.

A szegénység, a klímaváltozás hatása, a növényeket támadó kórokozók elszaporodása a kávé különböző fajtáit termelő kis vállalkozókat nehéz helyzetbe hozzák, nem bírják a versenyt a nagy ültetvényekkel.

A kutatók szerint a kávéfajták 60%-át fenyegeti a kipusztulás.

A kávéipar világszerte évi 90 milliárd dollár értéket termel és forgalmaz. Az amerikaiak például napi 400 millió csészével fogyasztanak, az utóbbi négy évben 3%-kal többet, mint korábban. A kávé termelése is növekszik. Ebben első helyen Brazília és Vietnam áll. Ez a két ország adja a termelésnek több a felét. A túltermelés ...

Tovább Szólj hozzá

kávé klímaváltozás élelmiszer

2019. nov 09.

Jeruzsálemben találtak egy utat, amelyet Pontius Pilatus építtetett

írta: Göbölyös N. László
Jeruzsálemben találtak egy utat, amelyet Pontius Pilatus építtetett

105941585-6eef9a26-4936-47c3-b295-3071755a57c7.jpg

Jeruzsálemben egy palesztin negyed alatt  ásva a régészek egy út nyomaira találtak, amely a Templomhegy alatt vezet. A mészkő lapokkal kirakott út 600 méter hosszú és 3 méter széles volt.

A lapok alatt talált mintegy 100 pénzérme elemzése alapján feltételezik, hogy az út Pontius Pilatus kormányzósága alatt épült Kr.u 26 és 36 között.

Az eddigi ismeretek szerint a nagy építkezések korábban Nagy Heródes király idejében folytak, de Pilatus valószínűleg az ember megbékítése miatt fogott bele a város fejlesztésébe. Intézkedéseivel és gőgös viselkedésével ugyanis maga ellen hangolta Jeruzsálem egész lakosságát. Egyike maradt a történelmi hagyomány leggyűlöltebb figuráinak, nemcsak Jézus Krisztus megfeszítése miatt. ...

Tovább Szólj hozzá

történelem régészet Izrael Jeruzsálem Pontius Pilatus

2019. nov 08.

Margaret Atwood: még tovább erősödjön a nők hangja!

írta: Göbölyös N. László
Margaret Atwood: még tovább erősödjön a nők hangja!

margaret-atwood-the-testaments.jpg

A frankfurti könyvvásáron a Man Booker Prize 2019-es győztese, Margaret Atwood a nők egyenjogúságát helyezte előadása középpontjába.

A kanadai írónő szerint a nők hangja ma erősebb, mint valaha.

„A 60-as években a feministákat bolondoknak tekintették, aztán sikerült megerősödniük, és olyan jogokért harcoltak, mint az abortusz. Majd azért, hogy lehessen saját bankszámlájuk, hogy egyenlő bért kapjanak a férfiakkal, ha a munkájuk egyenlő, amit még ma sem értem el. A helyzet még romlott is a világ más tájain – mondta Atwood – ezért regényem, a Testamentumok kapcsolódik az Equality Now-hoz, a közösséghez, amely a nőkért dolgozik, bármelyik etnikumhoz tartozzanak is. A totális rendszerek mindig visszalépnek a női jogok ...

Tovább Szólj hozzá

irodalom nők Németország Kanada Margaret Atwood

2019. nov 07.

A bronzkor New York-ja

írta: Göbölyös N. László
A bronzkor New York-ja

800x-1.jpg

Tel Aviv-tól 50 km-re északra útépítés során tárták fel Ein Aszúr városát, amely a kutatók szerint átírhatja mindazt, amit eddig tudtunk a történelem korai városairól.

A maradványok arról árulkodnak a régészeknek, hogy az 5000 éves Ein Aszúr „rendezett, kozmopolita város” volt, 65 hektáros területen feküdt, a korabeli kereskedelmi útvonalak mentén épült és mintegy 6000 lakosa volt. Közterek, kisebb—nagyobb utak voltak benne és védőfal vette körül. Találtak benne egy különös rituális szentélyt is, benne állatok elszenesedett csontjait, szakrális tárgyakat, egy arclenyomatot, kerámia-töredékeket, kővázákat.

„A város nagyobb volt annál, amit eddig találtak eddig Izraelben, Jordániában, Libanonban és Szíria déli ...

Tovább Szólj hozzá

történelem régészet Izrael

2019. nov 06.

„A jövőben az embernek tíz évenként újra ki kell találnia magát”

írta: Göbölyös N. László
„A jövőben az embernek tíz évenként újra ki kell találnia magát”

a2.jpg

Yuval Noah Harari korunk egyik legbefolyásosabb gondolkodója. A 43 éves izraeli történész professzor közel 20 millió példányt adott el könyveiből,  a Sapiens, a Homo Deus, a 21 lecke a 21. századra című köteteiből. Vízióit megosztja a világgal, szívesen látják a Szilícium-völgyben, olvassák Kínában és Oroszországban is. Az idén májusban a CEU meghívására Budapesten is tartott előadást.

A következő interjút a Madame Figaro készítette vele.

Harari a lap kérdésére elmondta, hogy a Sapienst azért írta, mert el akarta mesélni az emberiség történetét. Ugyanis az országok és az iskolák többségében csak saját országukról kapnak az emberek ismertetést, holott szükség van globális vízióra, hogy felkészülten lépjünk be ...

Tovább Szólj hozzá

történelem jövőkép Izrael Yuval Noah Harari

2019. nov 05.

Képeslap a Lofoten-szigetekről

írta: Göbölyös N. László
Képeslap a Lofoten-szigetekről

the-lofoten-islands-photography-norway-2.jpg

„A szigeti férfiak tiszták és megnyerő külsejűek, egyszerűségükben nem törődnek azzal, hogy eltakarják magukat, a nők sem. A szobában helyeztek el minket is, ahol a férj, a feleség és a gyerekek is aludtak. Előttünk vetkőztek le, amikor alufni mentek és ahogy szokásuk volt, csütörtökönként, amikor fürödni mentek, otthon levetkőztek és együtt mentek a vízbe nők és férfiak”  - így írta le a Lofoten-szigetek lakóit az első olasz, aki hajótörést szenvedett a szigetektől 200 km-rel az Északi-sarkkör felett. A norvégok vendégszeretete mentette be Pietro Querinit és társait 1432. május 15-én. Amikor visszaindultak Velencébe, telerakták hajójukat szárított tőkehallal, aminek az lett a következménye, hogy ez beépült a velencei ...

Tovább Szólj hozzá

történelem irodalom földrajz Norvégia Lofoten-szigetek

2019. nov 04.

A látás és a hallás után az egyensúly a legfontosabb érzékünk

írta: Göbölyös N. László
A látás és a hallás után az egyensúly a legfontosabb érzékünk

6060527739_b100da653d_b.jpg

A City Univeristy of London a JAMA Ophtalmology szakfolyóiratban jelentett meg egy tanulmányt, amely szerint a kutatóik által megkérdezett 250 felnőtt válaszolt  arra a kérdésre, hogy rangsorolják a számukra legfontosabbnak tartott érzékszerveket.

A látás és a hallás után meglepetésre az egyensúly került a harmadik helyre. A tapintás a negyedik, az ízlelés az ötödik és a szaglás csak hatodik. A fájdalom és a hőérzékelés zárja a sort.

A kutatók szerint ez azt mutatja, hogy az egyensúly-problémák milyen meghatározó szerepet játszanak mindennapi tevékenységünkben.

A résztvevőknek arra a kérdésre is választ kellett adni, hogy mit választanak, egy rövidebb, de egészséges életet, vagy egy hosszabbat, de valamilyen ...

Tovább Szólj hozzá

tudomány biológia érzékelés

2019. nov 02.

A világ leggyorsabb hangyái

írta: Göbölyös N. László
A világ leggyorsabb hangyái

index_14.jpg

Az Európában honos hangyák is le tudják nyűgözni az embert sebességükkel, de a leggyorsabbak az észak-szaharai dünékben élnek.

Ezüstszürkék a szőrük miatt, ami védi a testüket. Amikor élelemre vadásznak, a Catoglyphis bambicina sebessége eléri a 85,5 cm/mp-et is. Ezt lábai kiképzésének köszönheti, szikronban tud mozgatni hármat egyszerre, így képesek másodpercenként 47 lépést tenni és csaknem egy métert haladni.

Az ulmi egyetem kutatói lassított felvételeken figyelték meg, hogy a hangyák a külső körülményekhez alkalmazkodva, szinte repülnek elre, hogy a lábuk 7 ezredmásodpercnél hosszabb ideig ne legyen a homokon, ne süllyedhessen bele.

A Journal of Experimental Biology-ban megjelent tanulmányukból megtudható, hogy ...

Tovább Szólj hozzá

hangya Afrika Állatvilág

2019. nov 01.

Megtalálták a Rózsaregény cenzúrázatlan szakaszát

írta: Göbölyös N. László
Megtalálták a Rózsaregény cenzúrázatlan szakaszát

800px-meister_des_rosenromans_001.jpg

A Rózsaregény, a 13. századi ófrancia költemény a középkori irodalom egyik klasszikusa. Egy szerelmes ifjúnak a szeretett nő meghódításáról szóló álmát meséli el. A poémát sokszor lemásolták a következő évszázadokban, és időnként előbukkan egy részlete.

A legrégibbek közül találtak most meg egyet a worchesteri egyházmegye archívumában. Az erotikus végkifejletet tartalmazó töredékre a kelet-angliai egyetem egyik kutatója bukkant rá. Olyan szókimondó jelenetet tartalmaz, amelyet a mű több változatából ki is hagytak.

A bristoli egyetem szakértője szerint nincs olyan példány a Rózsaregényből, amely azonos lenne a többivel, ezért minden újabban előkerülő darabja segít megérteni, hogyan olvasták, hogyan értelmezték ...

Tovább Szólj hozzá

irodalom középkor kultúrtörténet Franciaország