Színek és foltok

Göbölyös N. László blogmagazinja

2019. aug 05.

A nyárfák szeretik a műanyagot

írta: Göbölyös N. László
A nyárfák szeretik a műanyagot

facade-maison-2-etages-mont-st-hilaire-1024-7070341.jpg

A nyárfák lehetnek a műanyag-hulladéktömegek elleni egyik megoldás. E sudár fák gyökerei ugyanis képesek feldolgozni és elraktározni a műanyag legszennyezőbb alkotórészét, a flatátokat.

A pisai Sant’Anna főiskola élettudományi intézetének kutatói írtak erről az Environmental Science and Pollution Research című szakfolyóiratban.

A tanulmány ismerteti annak a mechanizmusnak az alapvető működését, amellyel a mérgező anyagok lebomlanak a növényi szövetekben.

A flatátok mikroszennyezők, amelyek károsak az ökorendszer  működésére és az emberi egészségre. Ahhoz a vegyi csoporthoz tartoznak, amelyet a műanyag, különösen a PVC-gyantához használnak, hogy javítsák annak rugalmasságát. Megtalálható az illatszerekben, a ...

Tovább Szólj hozzá

környezetvédelem műanyag nyárfák

2019. aug 03.

Emanuela Orlandi él?

írta: Göbölyös N. László
Emanuela Orlandi él?

Újra hallat magáról Mehmet Ali Agca, II.János Pál pápa merénylője. A török terrorista, akinek a pápa megkegyelmezett, és akiről a mai napig nem lehet biztosan tudni, hogy magányos, fanatikus merénylő, egy szélesebb összeesküvés egyik fogaskereke, vagy csak egy narcisztikus notórius hazudozó, most levélben fordult a nemzetközi sajtóhoz az 1983 június 22-én Vatikánvárosban nyomtalanul eltűnt 15 éves Emanuela Orlandi ügyében.

„Emanuela Orlandi él, 36 éve jól van. Soha nem rabolták el a szó klasszikus értelmében. Egy nemzetközi összeesküvés áldozata lett vallási-politikai okokból, ami kapcsolódik Fatima harmadik titkához. Megszervezéséért a Vatikán nem felelős, viszont a CIA-nek nyilvánosságra kellene hoznia titkos ...

Tovább Szólj hozzá

bűnügy Olaszország Mehmet Ali Agca Emanuela Orlandi

2019. aug 02.

Hogyan képzeljük el a jövőt 100 évvel a Holdraszállás után?

írta: Göbölyös N. László
Hogyan képzeljük el a jövőt 100 évvel a Holdraszállás után?

full-moon3.jpg

Neil Armstrong és Buzz Aldrin Holdra lépésének 50. évfordulóján a francia Huffington Post sci-fi írókat kérte, írják le, hogyan látják a világot 50 év múlva.

Siléne Edgar:

Egy évszázad telt el, amióta Armstrong a Holdra lépett és csaknem 50 év működik az Artemis űrállomás, ahol a Szeleniták, ahogy a magukat nevezik, néhány ezer ember a Holdon él családdal, kutyával, macskával és nagy reményekkel érkeztek. Sokba került nekik, de megvoltak a lehetőségeik, nem úgy, mint a fö9ldieknek, 99%-uknak, akik élnek, ahogy tudnak, a szürke, túlhevült Földön, amelyet ők messziről figyelnek.  A Hold lakói jobban szeretik ezt a gravitáció nélküli világot, ahonnan el lehet utazni a Marsra. Úgy tudják, hogy a földiek még messzebbre ...

Tovább Szólj hozzá

sci-fi holdraszállás évforduló Franciaország

2019. aug 01.

Mary Quant, aki felöltöztette az ellenkultúrát

írta: Göbölyös N. László
Mary Quant, aki felöltöztette az ellenkultúrát

mary_quant_and_models_at_the_quant_afoot_footwear_collection_launch_1967_pa_prints_2008.jpg

A londoni Victoria and Albert múzeumban látható 2020. február 16-ig egy szép kiállítás Mary Quantről, amely megmutatja, milyen kapcsolat volt az 1960-as években a divat, a zene és a kultúra más ágai között.

„A hosszú haj a mi fekete bőrünk” – mondta annak idején Jerry Rubin, a yippie-k vezére, hogy megmagyarázza: a stílus, a hosszú haj, a színes ruhák alapvető kommunikációs eszközök a fiatalok között. Ha valaki ránézett akkoriban egy fiatalra, azonnal tudta, hová tartozik.

A rock and roll megjelenése előtt a fiatalok nem öltözhettek másként, mint a szülők, az iskola, a társadalom ezt igényelte. A divatot követhették, de a választék szűk volt.  Aztán új szabályok kezdtek érvényesülni, amelyek a Beatles ...

Tovább Szólj hozzá

divat Anglia 60-as évek Mary Quant

2019. júl 31.

Száz éve született Lino Ventura

írta: Göbölyös N. László
Száz éve született Lino Ventura

event_diffusion-lino-ventura-une-histoire-d-homme-55-de-lucie-caries_828028.jpg

A kemény arcélű, kemény, konok hősöket megjelenítő színész, Lino Ventura, a franciák legszeretettebb filmszínésze. Pedig olasz volt, 1919. július 14-én született Parmában.  

Hat éves volt, amikor szülei Párizsba emigráltak. Nem volt könnyű beilleszkednie, iskolatársai nem fogadták be. Apja hamar eltűnt az életéből, az iskolát is abba kellett hagynia, anyját kellett segítenie, ezért elvállalt mindenféle munkát.

A II.világháború idején részt vett az ellenállásban – később két filmben is játszott partizánt, Julien Duvivier Marie-Octobre-jában és Jean-Pierre Melville Árnyékhadseregében -  majd megnősült és birkózó lett. Olasz színekben versenyzett, 1950-ben Európa-bajnoki címet is szerzett. Így figyelt fel rá ...

Tovább Szólj hozzá

mozi Olaszország Franciaország Lino

2019. júl 30.

A zene tesz bennünket emberré

írta: Göbölyös N. László
A zene tesz bennünket emberré

music_nightrider_rocker.jpg

Két amerikai kutató  azt vizsgálta, hogy a majmok, amelyek sokban hasonlítanak az emberekhez, ugyanúgy reagálnak-e a zenére, mint mi.

Mágneses rezonanciával figyelve a majmok zenehallgatás közbeni agyműködésüket, a kutatók rájöttek, hogy míg az embernél a halántéki agykéreg aktivizálódik, a majomnál semmi ilyesmi nem történik.

A Nature-ben megjelent tanulmányukban ebből azt a következtetést vonják le, hogy lehetséges, hogy az embert a melódia iránti fogékonysága emelte egyedi fajtává. Ez a melódia tulajdonképpen már megtalálható kisebb mértékben a szavak kiejtésében, tetőpontjára a dalban, és általában a zenében ér.

Az ember és a majom a fejlődés útján 26 millió évvel ezelőtt mondtak búcsút egymásnak.  Az ...

Tovább Szólj hozzá

tudomány majmok ember Zene

2019. júl 29.

Az ADX, a Sziklás Hegység Alcatraza

írta: Göbölyös N. László
Az ADX, a Sziklás Hegység Alcatraza

adxexterior630.jpg

Az Egyesült Államok egyik legbiztosabb és legkeményebb börtönének írja le a CBS dokumentumfilmje azt a fegyintézetet, ahol a leghírhedtebb mexikói drogbáró tölti napjait valószínűleg élete végéig.

Joaquin „El Chapo” Guzmánt július 17-én ítélték életfogytiglanra plusz 30 év börtönre. Az Egyesült Államoknak való 2017. januárjában történt kiadatása óta egy Manhattan közeli börtön lakója, hamarosan átviszik a United States Penitentiary Administrative Maximum Facility (ADX) nevű börtönbe, amely a semmi közepén áll Colorado államban.

Ezt a börtönt két célnak megfelelően építették meg: lehetetlenné tenni minden szökést, és itt őrizni a legnagyobb bűnözőket. „Olyanokat, akiket egyáltalán nem érdekel az emberi ...

Tovább Szólj hozzá

börtön bűnügy USA El Chapo

2019. júl 27.

Agresszívvá válnak a madarak Amerikában

írta: Göbölyös N. László
Agresszívvá válnak a madarak Amerikában

im-89435.jpg

Ezen a nyáron a madarak a tengerentúlon kezdenek úgy viselkedni, mint Alfred Hitchcock filmjében.

Szaporodnak azok az esetek, amikor megtámadják az embereket, holott eddig békésen megfértek egymással a természetben.

Legutóbb egy 43 éves richfieldi férfit támadott egy „Nemesisnek” nevezett madár egy parkban, ahol futott. És amikor élményéről beszámolt a Facebookon, sokan írtak hasonló esetükről.

Vancouver zónájában a varjak is feketelistára kerültek. 2016 óta 5 ezer támadást regisztráltak.

Florence-ben (Montana) egy kerékpáros vált áldozatukká, Denverben pedig egy nőt rigót támadtak meg szintén futás közben. Hasonló rémisztő történetekre számoltak be Massachusettsben és Illinoisban is.

Bár a hatóságok és az ...

Tovább Szólj hozzá

agresszió állatvilág madarak urbanizáció

2019. júl 26.

Mi köti össze a Holdra szállást a Kennedy-gyilkossággal?

írta: Göbölyös N. László
Mi köti össze a Holdra szállást a Kennedy-gyilkossággal?

av3r8wac0lhedunjb5xv.jpg

Aldo Mariotto velencei orvos és történész Egy gyilkosság  Lyndon Johnson árnyékában című könyvében azt állítja, hogy a két történetet erős szál köti össze – írja a La Stampa.

A szerző könyvét két részre osztotta. Az első részben, amely az érdekesebb, kifejti azt az elméletet, mely szerint az alelnöknek szerep volt Kennedy megölésében Albert Thomas képviselővel együtt, aki annak a kongresszusi bizottságnak volt a vezetője, amely szabályozta a szövetségi kiadásokat és a NASA költségvetését.

Az összeesküvésnek az volt a célja, hogy biztosítsák a houstoni űrközpontnak a hatalmas összegeket. Kennedy elnök ugyan 1961 májusában bejelentette a holdraszállást az évtized végéig, 1963-ra már elbizonytalanodott e ...

Tovább Szólj hozzá

történelem holdraszállás bűnügy John F.Kennedy

2019. júl 25.

Az árpa DNS-ében van a klímaváltozáshoz alkalmazkodó növényi kultúrák kulcsa

írta: Göbölyös N. László
Az árpa DNS-ében van a klímaváltozáshoz alkalmazkodó növényi kultúrák kulcsa

29404784-a-barley-corn-field-in-germany-europe.jpg

Olasz kutatók az árpa DNS-ében találtak olyan géneket, amelyek lehetővé teszik a növénynek, hogy alkalmazkodni tudjon minden környezethez, a Közel-Kelettől a Lappföldig.

A Plant Journal című szaklapban a kutatók elmagyarázták, hogy 70 országban termelt kb. 400 féle árpát vizsgáltak meg és felfedezték, hogy gének tucatjai irányítják azokat a mechanizmusokat, amelyekkel a növény „leolvassa” a környezeti feltételeket, és ezekhez igazítja saját életstílusát. Ennek ismeretében az agronómusok ki tudják választani a legéletképesebbeket.

Az árpa nagyon elterjedt kultúra egész Európában, főként takarmányként, illetve a sör és a whisky alapanyagaként használják, de a gabonakávéknak is nélkülözhetetlen eleme.

A kutatók ...

Tovább Szólj hozzá

klímaváltozás növénytermesztés árpa Olaszország

2019. júl 24.

A núbiai fáraók sírjai

írta: Göbölyös N. László
A núbiai fáraók sírjai

  155426099-b9509afe-3747-4c81-a622-be97e6371ccc.jpg

Régészeti kutatások folynak Szudán északi részében a Nílus keleti partjának közelében, ahol 20 piramis épült Kr.e. 650 és 300 között. A „kushitik”, az úgynevezetett fekete fáraók temetkeztek ide., akik vazallusai voltak az egyiptomi birodalomnak, majd – kihasználva a politikai káoszt - annak déli területein önálló királyságot építettek ki. Ebben az időszakban öt kushiti fáraó kormányozta egész Egyiptomot Núbiától a Földközi-tengerig.

Nuri legnagyobb és legrégibb piramisa Tohanga fáradóé volt, aki a Kr.e. 7. században Egyiptom északi határaira küldte csapatait Jeruzsálem védelmére az asszírok ellen, amiért az Ótestamentum is említést tesz róla. Sírját egy évszázaddal ezelőtt fedezte fel George Reisner, a ...

Tovább Szólj hozzá

történelem régészet Szudán Núbia