A Velencei Biennálé 44. Nemzetközi Színházi Fesztiválja a rendezők, színészek, drámaírók a fiatal művészek képzését is magukra vállalták. Tizenhét műhelyben folyt a munka. A program vezetését Willem Dafoe vállalta magára. Az amerikai színésszel a La Stampa készített interjút.
-Önnek nem új a színházi műhelymunka. Van-e hozzá saját módszere?
-A workshopot mindig azok határozzák meg, akik résztvesznek rajta. Nincs módszertan, csak elő tudom vezetni azokat a kérdéseket, amelyeket kidolgoztam hosszú évek szerepeivel. Először is koncentrálni kell egy cselekvés megfigyelésére, utánzására, hogy reprodukálni lehessen a legnagyobb pontossággal.
-Mit jelent Önnek átadni a tapasztalatain átszűrt tudást?
-Nem vagyok a természetemnél fogva oktató. Csak a példán keresztül tudom ösztönözni a résztvevőket.
-Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie feltétlenül egy színésznek?
-Rugalmassággal, szerénységgel, kíváncsisággal.
-Ön egyaránt játszik filmen és színházban. És mindkét helyen a nem konvencionálisat próbálja vegyíteni a legpopulárisabbal.
-Nem használok különböző eszközöket. Természetesen a színházban és a moziban való szereplés a test és az agy különböző jellemzőinek kifejezését igényli. De mindkét esetben jjátszani kell és munkám nagy részében arra törekszem, hogy megtaláljam a megfelelő megközelítést.
-Ön sokáig dolgozott Bob Wilsonnal, a nagy újító rendezővel. Milyennek tartja a színházát?
-Imádok Bobbal dolgozni. Mozdulatnyelve, amely precíz és világos, felszabadítja a színészt. Formális, antinaturalisztikus , hagyományos színházát erősen befolyásolta a keleti hagyomány. Én nagyon szeretem a japán no színházat.
-A múltban az Ön Wooster Groupjának problémái voltak olyan nagy szerzők örököseivel, mint Arthur Miller, Thornton Wilder. Azzal vádolták, hogy megváltoztatja a szövegeket. Meg lehet változtatni egy szöveget úgy, hogy megmaradjon érintetlenül az eredeti szellem?
-Amikor a színház olyan, mint egy szöveg alig rejtett olvasata, akkor akadémikussá válik. Kiszárad, elveszti az élő előadás erejét. Miller és Wilder munkáiból csak részeket használtunk fel és nem azért, hogy megváltoztassuk eredeti jelentésüket, hanem hogy új összefüggésbe tegyük azokat. Nagyon tiszteletben tartottuk őket, és megpróbáltuk úgy használni írásaikat, mint élő dolgokat és nem adott jelentésű gyakorlatokat.
-Mennyire segítette a karrierjét, hogy eljátszhatta Goblint a Pókemberben? Ön úgy beszél róla, mint egy nagyon fontos lehetőségről.
-Egyrészt ezt a filmemet nézték meg a legtöbben. Másrészt általában nem ilyen filmet választok. Sokat szórakoztam a forgatáson, és azt hiszem, jó film lett belőle.
-Milyen figura kelti fel az érdeklődését?
-Meg kell felelnie a fantáziámnak, egy kaland kihívásának, vagy ígéretének kell lennie. Ha azonnal megértem a figurát, elutasítom. Erőt kell kifejtenem, hogy megtaláljam benne, amit még nem ismerek, ami lehetővé teszi valami olyannak a megtanulását, ami megváltoztathat, mert ez hozza létre az energiát, amely a játék motorjává válik.
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
