Írolvasgondol

Göbölyös N. László blogja

Van-e titka a Stradivari hegedűknek?

045939341-eb1b25f3-d8e1-4ff3-b0ce-f59549578b53.jpg

Azok az anyagok, amelyek arra szolgálnak, hogy védjék a híres Stradivari hegedűk fáját, adják egyedi hangját, összetételükkel tönkre is tehetik őket – írja a La Repubblica.

A tudomány már évtizedek óta kutatja, miért kedvelik a nagy zenészek a Stradivarit. A PNAS-ban megjelent egy tanulmány, amely kiderítette, hogy a hegedű bevonata alumíniumot, meszet, rezet, nátriumot, káliumot és cinket tartalmazó folyadék, amelyben megmerítették a hegedű fáját. A cél a gombák és a szú eltávolítása volt, de amellett, hogy ez adta a hegedű különleges hangját, gyorsította fája bomlását.

A múltban leírt feltételezések között volt a lakk titkos formulája, egy kisebb jégkorszak, amelyet a fák átéltek és amely erősebbé tette molekuláris szerkezetüket.

A PNAS-ban megjelent tanulmány szerzőjének, a tajvani egyetem zenekedvelő idegorvos kutatójának, Hvan Csing Tainak az  alaptézisét már 2007-ben kidolgozta Nagyváry József, a texasi egyetem biokémikusa. Az elképzelés módosított változata, hogy a keleti Alpokban kivágott juhar és fenyőfákat folyón úsztatták le a velencei lagunáig, ahol sós vízzel itatódtak át. Ezek a gyakorlatok ma már nem léteznek. Lehet, hogy ez adja a régi és a mai hegedűk hangja közötti különbséget.

„A Stradivarik titka valószínűleg nemcsak egy tényezőből áll – magyarázta Paolo Bodini – a Stradivari-barátok alapítványának elnöke, egyben a cremonai hegedűmúzeum igazgatója – Stradivarinak híres tehetsége volt a fa kiválasztásában. A lakk- és a szárítási technikára is nagy gondot fordított. Igazi nagy mester volt.”

Az igazgató bízik abban, hogy a tudomány képes lesz megfejteni a hegedű titkait. A múzeumnak is van két kutató laboratóriuma, az egyik a paviai egyetemmel a hegedűhöz felhasznált anyagokat vizsgálja, a másik a milánói politechnikai intézettel az akusztikáját. „Tagadhatatlan, hogy minden hangszernek megvan a maga személyisége. A mai hegedűkészítők arra törekszenek, hogy elérjék a régi módszerek színvonalát és hiszem, hogy előbb-utóbb kiválik egy különleges képességű hegedűkészítő” – mondja Bodini.

Bár minden hegedűs álma, hogy egy klasszikus hegedűn játsszon, lehet, hogy a Stradivarinak nincs is titka – írja a La Repubblica. 2013-ban a PNAS készített egy tesztet a világ 10 legjobb hegedűsével. Megkérte őket, hogy játszanak 6 modern és 6 klasszikus hegedűn. Az egyik az utóbbiak közül egy Stradivari volt. Hatan az egyik mai hegedűt tartották a legjobbnak…

 

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

brumm.a.tejbe 2017.01.15. 18:29:23

"szódiumot, potassziumot" : nátrium és kálium ezek böcsületes magyar neve.

kulup 2017.01.15. 18:30:45

Szódium és potasszium ? Van azoknak magyar neve is. Nem vakon kellene fordítani.

Göbölyös N. László 2017.01.15. 19:10:58

Köszönöm a figyelmeztetéseket, igyekszem.

cardiobascuralis 2017.01.15. 20:33:19

Csak az előttem szólókhoz csatlakoznék. Sőt, az alumínium első i-je is hosszú magyarul.
Mondjuk az is érdekes, hogy a sok elem mellett van egy vegyület (mész - kalcium-hidroxid) is, pedig nyilván a felsorolt elemek is valamilyen vegyület formájában vannak a kencében.

cardiobascuralis 2017.01.15. 20:36:28

"Ezek a gyakorlatok ma már nem léteznek. Lehet, hogy ez adja a régi és a mai hegedűk hangja közötti különbséget."
Akkor mitől különleges a Fender Stratocasterek (bizonyos fekvésekben) hegedűszerű hangja?
Abból az elsőt is 1954-ben készítették. :-)
És ez kb. a Stradivari-hegedűk hangjával azonos titok.

szombi 2017.01.15. 21:26:26

Gratulálok! Ha már ilyen ügyesen törölted a hozzászólásokat, nem lenne itt az ideje javítani a cikket is? Csak két szó...

SzocsO 2017.01.15. 21:56:25

Csak úgy mondanám, hogy majd' az összes Stradivarit szétverték az 1800-as évek elején, amikor átalakították őket az akkor íródott hegedűdarabok, koncertek, illetve hegedűsök elvárásainak megfelelően. Szóval kb. azóta tökre nem úgy szólnak, mint ahogy annak idején a készítőjük elképzelte. A barokk korban teljesen más volt a hegedű "soundja", mint a romantikus korban. Tévedés ne essék, nem leszólni akarom ezeket az instrumentumokat, nyilván hozzáértők alakították át ezeket a hangszereket. Amúgy meg a zenészen múlik a legtöbb. Adj egy Stradivarit egy kontár kezébe, nem tudod majd, hogy mit/kit üss előbb szét, a hegedűt, vagy a "művészt". Persze saját vélemény, mindenki azt gondol, amit akar.

cardiobascuralis 2017.01.15. 22:23:42

@SzocsO:
Az akkor íródott hegedűsök?
A hegedűdarabok miatt meg nem tudom, miért kellett volna szétszedni egy hegedűt, a hegedűvel éppúgy lehet temperált skálát játszani, ahogy nem temperáltat is.
Szóval hülyeségeket beszélsz.
És egyébként is hülyeségeket beszélsz, egy Stradivari már akkor is egy vagyont ért, akinek volt, nyilván senkit nem engedett hozzányúlni.

A hangszer hangzása pedig nem a zenészen múlik. Próbálj meg egy - szintén kiváló - Gibson Les Paul Custom gitárból kihozni Fender Strato-hangokat. Elárulom: a világ legjobb gitárosának sem fog menni.
Nyilván aki nem tud zenélni, az nem tud rajta játszani, de ez bármilyen hangszerről elmondható, és ilyeneket nem is említ senki épeszű. Viszont egy hegedűművész kezében is máshogy szól egy Stradivari vagy egy Amati hegedű, mint egy Höfner,egy Mendini vagy egy Yuan Quin (amik egyébként szintén nagyon neves márkák).

jolaca 2017.01.15. 22:58:36

Nehéz élete lesz annak, aki 1. csak úgy elhatározza, hogy mától blogger lesz, de 2. hadilábon áll a választott közlési nyelv nyelvtanával, ráadásul 3. a megcélzott idegen nyelvű forrást nem beszéli. Az meg végképp öngól, ha ingyen felajánlott mankóját, a hozzászólások helyreigazításait is büszkén elhajítva biceg tovább.

cardiobascuralis 2017.01.16. 01:24:54

@Gábor Farkas:
Nincs olyan, hogy kálcium. Kalcium van és kálium.

Zsíros Bödön 2017.01.16. 05:11:37

Kérdésre válasz: elitizmus

Göbölyös N. László 2017.01.16. 05:17:24

Köszönök minden jó szándékú és intelligens hozzászólást. A bírálatokat és a javításokat is.

Burgermeister 2017.01.16. 07:28:45

A múlt heti magyar nemzetben van egy klassz cikk ebben a témában!!!

Gacsaj Pisti 2017.01.16. 09:23:58

Vaktesztek bizonyítják, hogy ezeknek a hegedűknek nincs különösen jó hangja. Az új hegedűk jobban szólnak...

jolaca 2017.01.16. 09:27:48

@cardiobascuralis: Egyetlen baj van vele: hogy szabályai vannak, amelyeket illene betartani. Ha ismerjük őket. Ha nem, sok baj nincs vele.

jolaca 2017.01.16. 09:30:29

@Zsíros Bödön: Pontosan. Mindenkinek a saját értelmezése szerint.

MIÉRT NINCS MINDEN MSZP ÉS FIDESZ TOLVAJ.BÖRTÖNBEN 2017.01.16. 09:35:45

A Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America (PNAS US) egy patinás, citált tudományos lap. A tudományos újságok általában egy-egy tudományertület részterületéről szólnak (pl. kísérleti neurobiológia vagy részecskefizika), de a PNAS US multidiszciplináris, azaz több tudományterülettel egyaránt foglalkozik.

SzocsO 2017.01.16. 09:41:28

@cardiobascuralis: fidelio.hu/klasszikus/2016/01/17/milyen_egy_autentikus_vonoshangszer/
idézhetnék szakmai berkekből cikket is, de ezt dobta ki első linknek a Google - annak idején még Zenetörténeten és Stílusismereten alaposan körbejártuk ezt a kérdést (zeneművészeti karról van szó).
Gitár - Brian Setzer mesélte (állítólag, nem voltam ott :) ) hogy egy Stevie Ray Vaughan koncerten volt és volt ugye jam a színpadon. Minden tele strattal, sehol egy Gretsch, de amikor játszott, mégis valahogy a saját hangja jött elő. Sok múlik az előadó stílusán, frazírjain, stb.
Ahogy az általad említett példánál (LP - Strat), úgy a hegedűknél sem maga a hangszer ilyenkor a hangzás meghatározója, hanem a stílus, amiben használják. A romantikus kor hangzása és ideálja és ennek megfelelően az ekkor alkotott művek teljesen más(ok) volt(ak) a barokk korhoz képest, amit az 1600-as években készült hegedűk nyilván nem tudtak (sajnos a romantikus korban ennek ellenére nagy barokk-retro volt, ennek jópár borzalmas eredményt sikerült felmutatni, ami jól haza is vágta 100 évre a barokk művek megözelítően hiteles interpretációját, de ez már más tészta).

cardiobascuralis 2017.01.16. 13:36:07

@jolaca:
Magyarul semmi, csak kötözködsz.
Értem.

cardiobascuralis 2017.01.16. 13:39:14

@Gacsaj Pisti:
Aha.
Csak kik végezték azokat a vakteszteket?

@SzocsO:
Ki játszott mit és kinek a saját hangja?

A hangszer hangját pedig nem befolyásolja a stílus, csak maga a hangszer. Persze a mai digitális technikával már sok mindent ki lehet hozni, de csak natúr erősítőkkel nem.

SzocsO 2017.01.16. 21:07:53

@cardiobascuralis: Írtam, Brian Setzer.
Annyiban igazad van, hogy az elektromos gitárnál tényleg nem releváns a stílus, mindent játszanak mindenféle gitárral. De a vonósokra visszatérve, mint az általam linkelt cikkben is rámutatnak, a barokk hegedűk hangzása nem felelt meg a romantikus zene követelményeinek.

cardiobascuralis 2017.01.16. 21:41:51

@SzocsO:
Azt írtad, ott volt a koncerten. Én is voltam egy csomón, de csak igen kevésen zenéltem (vagy énekeltem) is a színpadon.
A Gretsch kinek a hangja?
Másrészt nem azt írtam, hogy Fender Straókkal nem lehet más hangokat előállítani, hanem azt, hogy más gitárokkal nem lehet a Fender Stratók középső fekvésekben (nagyjából 8-14. fekvés) hallható jellegzetes hegedűszerű hangját előcsalni.

"a barokk hegedűk hangzása nem felelt meg a romantikus zene követelményeinek"
Ez csak arra bizonyíték, hogy cikkekben is írnak egetverő baromságokat. Mert ez szimplán az, semmi egyéb.

SzocsO 2017.01.16. 21:53:51

Gretsch, mint gitármárka. Brian Setzer meg azokon játszik. Keress rá, ha nem ismernéd, akár a márkát, akár a zenészt, ezek szerint egyiket sem.
Hallgass régizene felvételeket 60-as évekből, és hasonlítsd össze a maiakkal, ahol korabeli leírások alapján készített hangszereken zenélnek (nyilván ugyanazt a darabot). A barokk hangszerek rekonstrukciójával nem nagyon foglalkoztak régen, és azzal sem, hogy korhű hangszereken, megfelelő apparátussal játsszák a darabokat. Na de mindegy is, ha szerinted baromság, biztos úgy is van. Bocs, hogy zavartam.

cardiobascuralis 2017.01.17. 02:59:13

@SzocsO:
Valóban nem ismerem egyiket sem, bár a Gretsch gitármárkáról már hallottam, de nem mélyedtem bele. Majd egyszer kipróbálok egyet, bár nagy meglepetést azért nem várok tőle, ahogy - ránézésre - egyedi hangzást sem, a(z elektromos) gitárjaik többsége Gibson-utánzatnak tűnik.

Nem a régizenei hangszerekről volt szó, hanem a hegedűről.
Ami nem nagyon változott az 1600-as évek óta. Változatok persze vannak (testmagasság, húrlábmagasság, a lélek vastagsága stb. - ezek picit mind kihatnak a hegedű hangszínére és felharmonikusgazdagságára - hogy milyen "fényes" a hangszer hangja), de ezek szerintem mindig is voltak, nem hiszem, hogy tök ugyanazt a méretet készítette volna minden hegedűkészítő. Talán a nyakhossz az, ami nem nagyon változott, mert akkor minden egyes hangszeren külön kellett volna megtanulni játszani, merthogy nincsenek kötött érintők (aki Fender-menzúrájú gitáron tanult, annak is kell egy kis idő, míg egy Gibson-menzúrájúhoz (a többi gitármárka általában ezen kettő valamelyikét használja) hozzászokik és viszont, pedig a két nyakhossz között talán 2 centi sincs a különbség, de eleinte azért rendesen mellé lehet tapicskolni. Pedig ott ugye érintők is vannak, ha fél centivel idébb vagy odébb rakod az ujjad, nem probléma, míg hegedűn az már tök más hang.

SzocsO 2017.01.17. 12:27:59

@cardiobascuralis: húha, a Gretsch egy nagyon híres márka, Chet Atkins, Dave Stewart, hogy hirtelen két legendás gitárost említsek. Az US gépek nem fognak veled szembejönni mindennap, és nagyon sok pénz kell hozzá (az USÁban hészült hangszerekről beszélek).
A hegedű meg régizenei hangszer is (pl. mivel barokk korban alakult ki mai formája, és a barokk zenét régizenének szokás hívni). És pont hogy a nyakhosszt változtatták.
Nem akarok okoskodni, és mindenáron ellentmondani, de van rálátásom a témára. Zenész-tanár vagyok, klasszikus (és blues/rock) gitáros, van Fenderem (strat is, tele is), Les Paul gitárom (sajnos nem Gibson, de ahhoz is volt már nem kevés szerencsém). Hivatásomból kifolyólag a vonós hangszereket és használóikat is elég jól ismerem (hangszereléshez muszáj). Nézd el lécci, a kekeckedés szakmai ártalom :) Szóval kezdünk már nagyon nem egyetérteni, úgyhogy inkább itt befejezem, és további sok szépet/jót kívánok :)

cardiobascuralis 2017.01.17. 19:14:11

@SzocsO:
Szerintem régizenének a barokk előtti kor zenéjét nevezik (reneszánsz? - bár zenében semmi köze semminek a megújulásához/újjászületéséhez).

Bár én tanár nem vagyok, sőt, zenészként is csak hobbizenésznek nevezném magam, de azért pár gitár már nekem is volt a kezemben. :-)

(Hegedű is, de az csak próbálkozásként.)

"És pont hogy a nyakhosszt változtatták."
Szerintem egy Stradivarinak kb. olyan hosszú a nyaka, mint egy mai hegedűnek, esetleg milliméteres eltérések lehetnek.

Szerintem abszolút nem kekeckedsz.

Írolvasgondol

Érdekességek a nagyvilágból, élmények és vélemények közvetlen és tágabb környezetemből, szépírói, műfordítói munkáim

Címkék

18+ (12) 19.század (4) 1968 (16) 20.század (5) 60-as évek (5) Afrika (12) afro-amerikaiak (3) agy (22) agykutatás (3) Albert Einstein (4) Alfred Hitchcock (5) állatvilág (56) álmatlanság (3) álom (13) alvás (9) Amazonas (4) Amerika (4) anatómia (3) Anglia (30) Antarktisz (5) antiszemitizmus (4) antropológia (10) árverés (7) ASL (3) Auschwitz (3) Ausztrália (11) Ausztria (10) autó (6) autóipar (4) Ázsia (4) balkezesség (5) Barcelona (3) Beatles (16) béke (5) Belgium (8) best-seller (3) beszéd (6) betegség (6) Bill Gates (5) biológia (60) biztonság (6) blog (16) blues (3) Bob Dylan (3) Boileau-Narcejac (12) boksz (3) boldogság (8) botanika (3) Brazília (7) Brexit (5) bűnözés (6) bűnügy (44) cetfélék (3) Charlie Chaplin (3) Chile (4) ChristianK (19) CIA (4) Claude Monet (3) család (16) Csendes-óceán (6) csillagászat (36) csokoládé (4) Dánia (8) David Bowie (3) Déli-sark (3) demokrácia (6) depresszió (9) digitális (5) digitalizáció (3) diktatúra (5) dinoszauruszok (4) diszkrimináció (5) divat (30) Djabe (11) DNS (10) dohányzás (3) dokumentum (3) dokumentumfilm (8) Donald Trump (8) drog (5) Egészég (6) Egészség (16) egészség (92) egyház (12) Egyiptom (22) elektronika (5) élelmezés (6) élelmiszer (4) élet (42) Élet (3) életkor (3) életminőség (3) életmód (154) Életmód (19) életrajz (5) ellenkultúra (3) elnökválasztás (4) élővilág (14) ember (8) emberiség (3) embrió (4) emlékezet (4) ENSZ (4) építészet (16) erdő (5) erkölcs (6) erőszak (5) erotika (6) érzelem (5) érzelmek (4) Északi-sark (3) Etiópia (3) étrend (5) EU (3) Európa (23) évforduló (55) evolúció (5) Facebook (8) fák (11) farkas (3) fasizmus (8) Federico Fellini (4) fegyver (3) fegyverek (3) felfedezés (3) felmelegedés (4) felmérés (6) fenntarthatóság (12) fenntartható fejlődés (3) fény (5) Ferenc pápa (5) férfi (4) festészet (12) fiatalok (7) film (36) Film (8) filoszemitizmus (8) filozófia (14) Finnország (11) Firenze (3) fizika (9) Föld (23) földönkívüliek (6) földrajz (7) Földrajz (4) földrengés (5) földtörténet (4) forradalom (3) fotó (12) Fotó (8) fotográfia (4) Fotográfia (3) Franciaország (187) Frank Zappa (4) függőség (5) Fukusima (3) futball (9) gasztró (3) gasztronómia (34) gazdaság (18) genetika (13) geológia (32) George Orwell (4) Gina Lollobrigida (3) globális felmelegedés (12) globalizáció (3) Göbölyösné Németh Mária (12) Göbölyös N. László (81) gondolkodom (48) Gondolkodom (7) Google (6) Görögország (6) gravitáció (3) gyász (5) gyerekek (3) gyermek (3) gyermekek (15) gyilkosság (13) gyógyítás (8) háború (20) hacker (3) hagyomány (8) haj (3) hajózás (6) halál (15) halálozás (8) hang (6) hatalom (3) házasság (5) hidegháború (5) Himalája (4) hippik (3) híresség (10) hit (5) Hitler (5) Hold (13) Hollandia (31) Hollywood (8) Holokauszt (5) holokauszt (17) home office (3) Homo Sapiens (3) horror (14) humor (3) hurrikánok (3) hús (4) I.világháború (9) idegenforgalom (5) idő (4) időskor (3) II.világháború (25) ikrek (3) impresszionizmus (3) India (13) Indonézia (4) informatika (11) intelligencia (8) internet (26) ipar (12) Irak (4) Irodalom (15) irodalom (150) iskola (6) iszlám (7) iszlám állam (3) Itália (5) Izland (5) Izrael (28) Japán (28) járvány (6) jazz (7) jégkorszak (3) Jeruzsálem (3) Jimi Hendrix (4) jog (8) John F. Kennedy (5) John Lennon (6) jövő (10) Kanada (23) Karácsony (3) karantén (3) katasztrófa (15) katolicizmus (3) kávé (3) képzőművészet (35) kereskedelem (3) kereszténység (4) kiállítás (7) Kína (19) királyság (3) klíma (15) klimaváltozás (3) klímaváltozás (28) kollázsregény (13) költészet (13) Kolumbia (5) kommunikáció (6) kommunizmus (5) könyezetvédelem (3) könyv (14) környezet (4) környezetvédelem (163) koronavírus (6) középkor (9) közlekedés (23) közösség (7) közösségi háló (6) közösségi média (10) krimi (13) kriminovella (13) krokodil (3) Kuba (3) kultúra (15) kulturtörténet (11) kultúrtörténet (56) Kultúrtörténet (3) kutatás (16) kutya (12) látás (3) Led Zeppelin (4) légszennyezés (6) lélektan (9) Lengyelország (9) Leonardo Da Vinci (3) Leonard Cohen (6) levegő (4) levelezés (3) (3) London (7) macska (4) Madagaszkár (3) madarak (6) maffia (13) mágneses tér (3) Magyarország (100) Marcello Mastroianni (4) marihuána (4) Marilyn Monroe (3) Marokkó (3) Mars (7) matematika (6) média (66) meditáció (3) medve (3) megújuló energiák (5) memoár (3) menekültek (3) mese (7) mesterséges intelligencia (33) meteorológia (8) Mexikó (14) mezőgazdaság (7) Michelangelo (4) migráció (3) migránsok (3) Milánó (4) mítosz (5) mobiltelefon (3) molekulák (3) mozgás (5) mozi (184) műanyag (6) műemlék (5) Muhammad Ali (6) múlt (5) munka (20) munkahely (7) művészet (22) múzeum (3) nacionalizmus (3) nácizmus (27) Nagy-Britannia (135) Nap (6) Napóleon (6) NASA (15) neandervölgyi (7) Neil Young (6) nemek (3) Németország (43) népesség (4) nevelés (23) New York (10) (8) Nobel-díj (5) nők (24) Norvégia (12) növények (3) nukleáris (6) nyelv (8) óceánok (9) ókor (35) ökorendszer (3) okostelefon (5) oktatás (12) Olaszország (225) olvasás (5) on-line (3) Orhan Pamuk (3) Oroszország (27) orvostudomány (34) Oscar Wilde (3) őskor (14) őslénytan (15) összeesküvés-elmélet (3) őstörténet (11) Pablo Picasso (3) Párizs (5) párkapcsolat (17) Parkinson-kór (3) Peru (7) Pier Paolo Pasolini (3) pihenés (3) Pink Floyd (4) piramisok (5) pók (4) polgárjogi mozgalom (3) politika (42) Pompei (5) pop (3) Portugália (5) pszichiátria (5) pszichológia (74) punk (3) rabszolgaság (3) rasszizmus (5) reciklálás (5) régészet (99) rejtély (3) reklám (4) relaxáció (4) remake (3) reneszánsz (11) repülés (5) robot (8) Rock (38) rock (68) Rocky (3) Rolling Stones (4) Róma (12) Római Birodalom (16) Románia (3) rövidlátás (3) sajtó (3) sakk (4) sci-fi (9) Shakespeare (7) Skócia (6) soul (3) Spanyolország (33) spirituális (12) sport (26) Stanley Kubrick (5) Steven Spielberg (3) Steve Hackett (3) Steve Jobs (3) stressz (7) Svájc (12) Svédország (24) Sylvester Stallone (3) szabadidő (3) Szardínia (3) Szaúd-Arábia (3) szegénység (3) szelfi (4) szem (5) személyiség (4) szennyezés (4) szerelem (14) szex (16) szexualitás (3) Szibéria (3) Szicília (4) Sziliciumvölgy (3) színház (21) szocio (52) szorongás (3) Szovjetunió (8) Sztálin (3) sztárok (4) sztárvilág (3) születésnap (4) szülők (3) szürreális (8) szürrealizmus (3) találmány (5) tánc (3) tanulás (4) táplálkozás (13) társadalom (185) Társadalom (31) technika (62) technológia (23) Tejút (3) temetkezés (3) tenger (3) tengerek (5) természet (52) természetvédelem (7) terrorizmus (21) tetoválás (3) Titanic (5) titkos szolgálat (3) tizenévesek (3) Törökország (6) történelem (386) tudomány (331) turizmus (10) tv (4) UFO (5) Új-Zéland (10) Ukrajna (3) Umberto Eco (3) UNESCO (3) univerzum (9) urbanizáció (19) űrkutatás (34) USA (455) utazás (11) üzlet (6) válás (3) vallás (26) Van Gogh (4) várandósság (3) Vatikán (10) vélemény (5) Velence (8) vendéglátás (7) videójáték (3) Vietnam (11) világegyetem (3) világörökség (4) világpoézis (8) víz (9) Vörös Brigádok (4) vulkán (5) vulkánok (4) Wales (3) Woody Allen (4) world music (3) Yellowstone (3) zene (31) Zene (146) zsidóság (21) Címkefelhő

Friss topikok

Facebook oldaldoboz

süti beállítások módosítása