A szárdok voltak az első vadászó-gyűjtögetők, akik Közel-Keletről és Nyugat-Európából 12 ezer évvel ezelőtt a mai Szardínia szigetére érkeztek.

DNS-örökségüket kimutatta egy kutatás, amelyet a paviai egyetem és az olasz genetikai kutatások országos tanácsának munkatársai végeztek. 3.491 modernkori és a régészeti ásatásokban talált 21 antik maradványból, amelyeket összehasonlítottak egy nemzetközi adatbázis 50 ezer modernkori és 500 antik maradvány (köztük Ötzi) genómjával.

Kiderült, hogy a modern szárdok genómjának 80%-a olyan csoportokban van jelen, amely csak Szardínián létezik. Ezek a nurag és a neolitkorból származnak, de a genómok 3%-a ennél korábbi, több mint 3 ezer évnél régebbről. Az erről szóló tanulmány a Molecular Biology and Evolution című szaklapban jelent meg.

A sok évezredes elszigeteltség miatt a szárdok DNS-e megőrizte egyediségét Európában és lehetővé teszi, hogy a kutatók fontos információkat nyerjenek belőle az öreg kontinens népességére vonatkozóan.

Ugyancsak a szárdok voltak az elsők, akik szőlőt termesztettek és bort készítettek a Földközi-tenger térségében, csaknem 3000 évvel ezelőtt. Nem a főniciaiak érdeme volt, akik csak Kr.e. 800 körül gyarmatosították a szigetet.

A Cagliari Egyetem Biosokféleség-központjának csapata Gianluigi Bacchetta professzor vezetésével két évvel ezelőtt kimutatta, hogy azok a szerves maradványok, amelyeket teljesen ép állapotban megtaláltak egy kútban, amely természetes hűtőként szolgált egy nuraghénak Cabras közelében, szőlőmagok – főleg fehér szőlő és malvázia magjai és a középső bronzkorból származnak.

Nemrég ugyanennek az egyetemnek élelmiszer-kámiai kutatói azokat a szerves anyagokat vizsgálták, amelyeket még 1993-ban talált egy régész a Monte Zara melletti Monastirban egy nuraghe-prés medencéjében. Borkősav-nyomokat találtak a kőben, ami azt bizonyítja, hogy szőlőt préseltek vele, valószínűleg piros szőlőből.