Ha felhők nem takarják el, a földön kívüliek óriási kékséget látnak. A vizek a Földnek több mint 70%-át borítják. A görögök nevezték el óceánnak, azaz Ókeánosznak, a vizek istenségéről.

A Challenger (1872-76) és az Albatros (1947-49) mérései óta tudjuk, hogy az óceánok átlag mélysége 3700 méter körül van, a legmélyebb pontja pedig a Csendes-óceáni Mariana-árok déli csücskén van: a Challenger szakadék 11.000 méter mély.

Mikor alakultak ki az óceánok? Tudjuk, hogy a bolygó, melyen élünk, 4,5 milliárd évvel ezelőtt alakult ki, e hatalmas víztömeg pedig mintegy 500 millió évvel később, mert a Föld csak lassan hűlt ki annyira, hogy a kérge megszilárduljon. Hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy felhők képződjenek, eső essen és az óceánok elkezdjenek kialakulni a Föld felszínén.

Az oceanográfusok szerint ez megmagyarázza a víz jelenlétét, de azt nem, hogy miért ott jelent meg és hogy miért sós. Ha tudnánk, hogy más bolygón van-e víz, nemcsak arra lenne jó, hogy vannak-e más élhető planéták elérhető közelségben, de számos más kérdésre is választ adna a Kék Bolygó állapotáról és jövőbeli alakulásáról.  Voltak olyan feltételezések, hogy fagyott üstökösök, illetve gázban és vízben gazdag anyagok csapódtak be a Földre egy olyan időszakban, amikor a lehűlés már lehetővé tette megmaradását. 2015-ben a Philae szonda, amely leszállt a 67/P/Churi üstökösre, jég és 16 különböző szerves anyagból álló por jelenlétét fedezte fel. Vagyis az üstökösök egyszerre hozták el a Földre a vizet és az élet elemeit?

Alfred Wegener német geofizikus 1912 és 1915 között  dolgozta ki a kontinensek tektonikus mozgásának elméletét. Eszerint több mint egymilliárd évvel ezelőtt létezett a Panthalassa óceán, amely körbefogta a Rodiniának elnevezett szuperkontinenst. A mai formában létező óceánok sokkal később alakultak ki: az Atlanti-óceán kérge például kb. 180 millió éves. Közben, mintegy 250 millió évvel ezelőtt változott a szárazföld képe, azt nevezzük ma Pangeának. Az óceánok kémiája és fizikája nagyon bonyolult, kezdve attól, hogy a víz nem összenyomható, tehát még 4000 méter mélységben is legfeljebb 2%-kal csökken a térfogata. A másik rejtély a sósság, amely befolyásolja a víz sósságát. A mai óceánokban annyi só van, hogy az egész szárazföldet be tudná borítani egy 50 méter magas  réteggel.

Van azonban számunkra, szárazföldlakóknak egy fontos kapcsolat, amely összeköti az óceánokat a klímával. Mint Eelco J.Rohling oceanográfus magyarázza, ez az egyensúly, amely a Földtől kapott energia és az űrben eloszló energia között fennáll. Ugyanakkor döntő az összefüggés az óceánok megjelenése és a földi élet születése között.

Amikor a tengerben alig volt oxigén, a protozoikus korban, az óceánokban csak egysejtűek éltek. A kezdetektől 2 milliárd év telt el. Az igazi óceáni élet 1 milliárd évvel ezelőtt kezdett felgyorsulni az ízeltlábúak megjelenésével, a skorpióktól a pókokig, a rovaroktól a rákokig, amelyek ma is a Föld élőlényeinek ¾-ét teszik ki. Egészen 500 évvel ezelőttig az óceánok gyakorlatilag érintetlenek voltak, aztán ugyanolyan nagy változások következtek be, mint 252 millió évvel ezelőtt a tömeges kihalások idején. Ma az általunk belélegzett óceán 50%-a az óceánokból jön, és a széndioxid 30%-át elnyeli az óceán. A Föld történetének öt nagy kihalásában mindig érintett volt a tenger, a bolygó nagy termikus szabályozója és létfontosságú tüdeje. A harmadik, éppen 252 millió évvel ezelőtt a Perm-korszak végén bekövetkezett harmadik nagy kihalás idején eltűnt a tengeri élet 96%-as és a szárazföldi lények 70%-a: az óceán savassá vált, eltűnt az oxigén, így a külső CO2-kibocsátások túllépték a tengerek kompenzációs képességét. Igaz, e folyamat 66 ezer év alatt zajlott le.

Az emberi eredetű kibocsátások az ipari forradalom kezdete óta 5-30-szorosára gyorsulta. A Perm-korszak felmelegedése magasabb volt a jelenleginél, de 4000 év alatt érte el a csúcspontját. A hüllők 200 millió évig uralták a Földet, majd kihaltak, de nem mind, hiszen a repülő dinoszauruszok egy része átalakult a modern kor madaraivá és tovább élnek bizonyos hüllőkben is. Mi lesz, ha a Homo Sapiens is kihal? Az óceánok valószínűleg akkor is itt lesznek, csak kérdés, hogy kik lesznek a túlélők.