A sötét anyag kétségkívül a csillagászat egyik legnagyobb rejtélye. Feltételezik, hogy gravitációsan hat a rendes anyagra, de jelenleg még nem tudják, hogy mi az. Létezését azért feltételezik, mert érezteti jelenlétét a galaxisok, köztük a Tejút mozgásában – írja a Business Insider.
Az utóbbi…
A napviharokat csak úgy emlegetik, mint digitális eszközeink veszélyeztetőit, de a leggyakrabban csak látványos fényeket produkálnak.
Vannak azonban kivételek, mint például az 1859-es „Carrington-eset”, amelyet a brit királyi csillagászati társaság kutatói figyeltek meg Richard Carringtonnal az…
Az arany olyan fém, amelyet nem lehet közönséges kémiai reakciókkal előállítani. Előállításához össze kell kötni 75 protont és 118 neutront, hogy egy atommag keletkezzen. Ez azonban csak nukleáris fúzióval történhet. Az ehhez szükséges energia pedig nincs meg gyakran a világegyetemben sem.
Egy új…
A WASP-76b kb. 390 fényévre van a Földtől. Azon a felén, amely a csillaga felé fordul, a hőmérséklet 2400 fok. A Halak konstellációban elhelyezkedő bolygó kevesebb, mint 2 nap alatt fordul meg saját tengelye és csillaga körül, nagyon gyors és nagyon közel van hozzá.
A kutatók a VLT Espresso…
Egy csillag pályája egy nagyméretű fekete lyuk körül a Tejút középpontjában megfelel az Albert Einstein elmélete alapján végzett számításoknak.
Ott, ahol a tömeg valóban hatalmas és a tachiméter megközelíti a fény sebességét, létezik az a legextrémebb fizikai laboratórium, amely az ember…
A foszfor alapvető kémiai elem a DNS és egyáltalán, az élet számára. Mivel a világegyetemben rendkívül ritka, hosszú ideig rejtély volt, hogyan kerül a Földre. Az ESO (European Southern Observatory) kutatói most arra gyanakszanak, hogy egy foszformonoxid molekulával juthatott a bolygónkra.…
Hül és összehúzódik. Ráncosodik, mint a mazsola. Föld-, azaz holdrengésnek nevezik, tele van sebhellyel, amelyek meglepetésre nem meteoritoktól származnak, amelyeknek könnyű dolguk van, mivel a Holdnak nincsen atmoszférája, hanem az állandó tektonikus mozgástól – írja a La Repubblica.
Az Apollo…
Egyre több jel mutat arra, hogy a Mars régen több vízzel rendelkezett, mint a Föld ma. De hogy ez a víz mára hová lett, rejtély, mert csak kiszáradt medrek maradtak meg.
Két kutatás is kimutatta, hogy ez a víz a talajból fakadt és a folyókban kétszer annyi víz folyt, mint a földi…
A California Institute of Technology csillagászai felfedeztek egy égitestet, amelynek pályája az eddig ismertek közül a legközelebb van a Naphoz.
A 2019 AQ3-nak elnevezett aszteroidát január 4-én fedezték fel és a csillagászok első számításai szerint 165 nap alatt kerüli meg a Napot. Ez azt…
Egy 1,3 km sugarú égitest a Naprendszer szélén, az Edgeworth- Kuiper-sávban, a Pluto pályájának közelében található. Ilyen dimenziójú égitesteket már 70 évvel ezelőtt is találtak, de ez az első eset, hogy közvetlenül észlelték.
A japán Nemzeti Csillagászati Obszervatórium munkatársainak tanulmánya…
Képzeljünk el a Nap helyén egy üres helyet. Egy üres glóbuszt, amely elér a Merkúr pályájának közepéig és olyan masszív, mint 4 millió Nap. Ez a hatalmas sötétség uralkodik a Tejút közepén – írja a Le Nouvel Observateur.
Ez a Sagittarius A-nak elnevezett sötét lyuk aktív…
