Írolvasgondol

Julian Assange, ausztrál hacker, a Wikileaks alapítója, aki ezer napja tartózkodik Londonban az ecuadori nagykövetségen, nemrégiben nyílt levelet irt François Hollande francia köztársasági elnöknek, amelyben menedékjogot kér tőle.

„Újságíró vagyok, akit üldöznek és halállal fenyegetnek az amerikai hatóságok szakmai tevékenységem miatt. fogadjanak be, az életem veszélyben van. Ez humanitárius gesztus lenne” – idéz az olasz L43 című oldal a levélből.

Assange a kérelmet megindokolja a Wikileaks újabb leleplezéseivel amelyek szerint három francia elnök - köztük Hollande is - célpontja volt az amerikai titkos szolgálatok kémtevékenységének. Ezenkívül utal arra is,hogy Franciaországban egy képviselő csoport egy olyan törvényszövegen dolgozik, amely védené azokat a beépített embereket, akik nyilvánosan leleplezik különböző szervezetek, szervek illegális tevékenységét.

Párizs hidegen reagált, mondván a kérést nem lehet teljesíteni, a helyzet nem olyan, hogy azonnali veszély lenne és Assange ellen európai elfogató parancs is érvényben van.

Valóban - írja az L43 - Assange nemcsak az NSA és a CIA elől bujkál, hanem nemi erőszakkal is vádolja a svéd igazságszolgáltatás. Az eset állítólag 2010-ben történt, amikor Assange Svédországba utazott hogy részt vegyen egy tanácskozáson, amely a média világáról és a háború ellen szólt. Ekkor lépett kapcsolatban két, egymást ismerő nővel, akik a későbbiekben nemi erőszakkal és zaklatással vádolták. Az eset feltehetően egy újságíró révén jutott bíróság elé. Az esetet bonyolította, hogy a svéd ügyészség elfogató parancsot adott ki ellene, de egy bírói végzés ejtette a vádat, majd egy ügyész mégis úgy döntött, hogy folyatja az eljárást.

Assange-ot közben kitiltották Svédországból, de amikor Londonba érkezett, utolérte az Interpol a kiadatási kérelemmel. Jogi huzavona következett, amely 2012. augusztus 16-án megoldódott az ecuadori nagykövetség által felajánlott menedékkel.

Assange mindig tagadta az erőszakra vonatkozó vádakat és nem is az erre vonatkozó vádaktól fél - az aktusokra, állítása szerint, beleegyezéses alapon került sor -‚ hanem attól, hogy letartóztatják és az USA-ba viszik, vagy valamelyik titkos szolgálat az életére tör.

Az idő múlásával a svéd igazságszolgáltatás kitartott a kiadatás mellett, de a nyomozás nem jutott előre. A múlt év novemberében a svéd fellebbviteli bíróság megerősítette a letartóztatási parancsot és a legfelsőbb bíróság azt május 11-én ratifikálta. Ugyanakkor bírálta a nyomozó hatóságokat, amiért nem jutnak előre a munkájukban. Egy svéd ügyész az elmúlt hetekben az ecuadori nagykövetséggel fixált egy kihallgatást, amelyet egyébként, szorgalmaztak Assange ügyvédjei is, de ezt később, diplomáciai megfontolások miatt annulálták.

Assange ki akar kerülni a zsákutcából, ezért kért menlevelet Nagy-. Britanniától és menedékjogot Franciaországtól. Valószínű, hogy egyiket sem kapja meg. Tette miatt félelmet kelt: 2010-ben a honlapja 500 ezer minősített dokumentumot publikált az amerikai hadsereg iraki és afganisztáni háborújával kapcsolatban, valamint amerikai diplomaták 25 ezer bizalmas jelentését.

Assange letartóztatása után a leleplezések a Wikileaks-en csökkentek ugyan, de 2011-ben megjelent rajta a guantánamói börtönnel kapcsolatos sok titkos anyag. 2012-ben szíriai politikusok és személyiségek kb. 2 millió e-mail-je és amerikai diplomatáknak a 70-es évekből származó dokumentumainak egy hosszú sorozata. 2013-ban nyilvánosságra hozta a nyugati kormányoknak a görög válsággal kapcsolatos értékeléseit és a francia elnökök lehallgatását. Az idén májustól pedig a honlapon öt év után újra működik az az eszköz, amely biztonságossá és anonimmá teszi a dokumentumok felrakását.

Assange, aki valójában fogoly, sokak számára jelent veszélyt és nem lehet tudni, hogy a fenyegetések valóságosak-e vagy csak feltételezettek. Mindennapjai három év óta egy kis ‚ szobává átalakított irodahelyiségben telnek, amelyben fürdőszoba‚ egy kis konyha, telefon, számítógép és internet van. A követségen már szinte családtagnak számit és gyakran fogad, többé-kevésbé híres látogatókat is. Fogva tartása nagyon sokba kerül, főként a brit adófizetőknek, naponta 9 ezer font- csaknem 13 ezer euro! - főként az ellenőrzés miatt, amelynek az épületet alávetik, nehogy megszökjön.

Ezekben az években azonban valami megváltozott, a Leaks ma, hála Assange-nek, de főként Edgar Snowdennek, elismert hírforrás a nagy csatornák számára is. A beépített emberek szerepét a polgárok jogainak védelmében mindig stratégiai fontosságúnak tartotta a társadalom. Ezért, nem meglepő, hogy francia értelmiségiek és művészek egy csoportja aláirt egy felhívást Hollande-hoz, hogy adja meg az aktivistának a kért menedékjogot.