Aki megpróbálta legalább egyszer visszahallgatni felvett hangját, nehezen értékelte sikeresnek az eredményt. Egyesek nem ismertek magukra, mások túlságosan nazálisnak, komornak és gyermetegnek, de minden esetben „idegennek” ítélték meg. Miért tűnik a videón, vagy a rádióban a hang teljesen másnak, mint amit megszoktunk, és miért érzünk nem kevés zavart, amikor magunkat halljuk beszélni?-teszi fel a kérdést a Huffington Post
A titok a különböző csatornákban van, amelyek felveszik a hangot. Amikor a hangok kívülről jönnek, – ez az az eset, amikor mások hangját halljuk – ezek csak légvezetéken, illetve levegőn keresztül jutnak a füleinkbe, majd a dobhártyába, amelyeket rezegtetnek. Ezeket a rezgéseket alakítja át azután az agy hangokká. Gyakorlatilag ez történik akkor, amikor visszahalljuk a saját felvett hangunkat.
Amikor azonban mi beszélünk, az általunk kiadott hangok nemcsak a levegőn, hanem a csontjainkon és a testszöveteinken keresztül haladnak át, a gégétől a belső fülig. A dobhártyák rezgéséhez hozzájönnek a hangszálak mozgása által kiváltott rezgések is, amelyek elérik a belső fület és a koponyacsontokon keresztül az agyat. Ez egy „dupla” áthaladás, amely azzal végződik, hogy megváltoztatja hangunk érzékelését.
De ez nem minden. A hanghullámok különböző frekvenciákat tartalmaznak, attól függően, hogy szilárd, vagy légnemű közegen haladnak át. A mély frekvenciák könnyebben haladnak át a testen, és ezért amikor beszélünk hangunk mélyebbnek és súlyosabbnak tűnik, mint amilyen valójában. Ha ehhez hozzáadunk még egy felvevőt, amely a hanghullámokat elektromos impulzusokká alakítja át, elkerülhetetlen, hogy módosítsa a hangot, másnak tüntesse fel.
Nem utolsó sorban nem elhanyagolható a pszichológiai elem. Újra hallani a hangunkat, azaz szembetalálkozni „saját magunkkal”, nem megszokott, egy kissé olyan, mint amikor a fényképünket nézzük, és nem tetszünk magunknak. Ez azért történik, mert a megszokottól másképpen észleljük magunkat: a filmre vett képen az agy valami olyasmit lát, ami eltér a tükörben látott megszokottól. A szokatlan pedig mindig okoz egy kis zavart, így van ez a hanggal is.
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Göbölyös N. László 2015.08.08. 15:16:40
Annyival talán ki tudnám egészíteni, hogy a hangképzés helye sem mindegy. Montágh Imre valószínűleg részletesebben is el tudta volna magyarázni, de ha jó helyen képezzük a hangokat - gégében, nagy levegő kíséretében - akkor kevésbé tűnik idegennek felvételről.
Göbölyös N. László 2015.08.08. 15:27:43