2017. már 02.

Videójáték lesz az Apokalipszis, most-ból

írta: Göbölyös N. László
Videójáték lesz az Apokalipszis, most-ból

Közel 40 évvel a vietnami háború poklának egyik korai, nagyhatású filmjének bemutatása után videójáték lesz az Apokalipszis, most-ból. A pénzalapot a Kickstarteren gyűjtik hozzá, a cél elérni legalább a 900 ezer dollárt. Az ötlet kezdeményezője egy új szoftvercég, amelynek munkatársai korábban olyan nagysikerű konzolok megalkotásában vettek részt, mint a Fallout, a Neverwinter Nights, a Wasteland, vagy a Star Wars Galaxies. A film rendező-producere, Francis Ford Coppola bízik bennük, ezért úgy döntött, hogy támogatja az ötletet.

„Negyven évvel ezelőtt úgy döntöttem, hogy belefogok olyasmibe, ami képes hatni nézők generációira a következő években. Ma új bátrakhoz csatlakoztam, egy csapathoz, amely interaktív játékká alakítaná át az Apokalipszis, most-ot, amelyben én leszek Benjamin Willard kapitány a vietnami háború idején” – nyilatkozta a rendező.

A „pszichedelikus horror”, ahogy az ötletgazdák meghatározták, olyan egyedi lesz, hogy szerintük egyetlen kiadó sem finanszírozná, ezért fordultak a Kickstarterhez.

A játékban, amely a tervek szerint 2020-ban indul, a mindenkori játékos kapja Willard szerepét, neki kell megölnie a dzsungelbe magánhadseregével visszavonult Walter Kurtz ezredest, mint  filmben, de alakíthatja a történetet saját elképzelései szerint is.

Az Apokalipszis, most, amely a vietnami háború eseményeit kombinálta Joseph Conrad A sötétség mélyén című regényének cselekményével, nemcsak a téma megközelítésével váltott ki nagy visszhangot, hanem látványában és hangzásában is új fejezetet nyitott a mozi történetében. Vittorio Storaro nyomasztó képsorai, fényei, a helikopter hátborzongató hanghatásai a kvadrofon technikának köszönhetően, a zenék hihetetlen dramaturgiai ereje – Carmine Coppola eredeti zenéje mellett különösen emlékezetesek a The Doors The Endjének megszólalásai, és nem utolsósorban a Walkűrök lovaglása wagneri muzsikája a napalm-bombázás közepette – és a nem különben lenyűgöző színészi játék, amely szinte minden szereplőnél magán hordozta a Fülöp-szigeteken zajló forgatás embertelen körülményeinek nyomait. Martin Sheen Willard- ja mellett Marlon Brando őrült Kurtz-a kitörölhetetlen az emlékezetből, de számos további szerepben is olyanok hagytak nyomot a filmen, mint Lawrence Fishburne, Dennis Hopper vagy Robert Duvall. A film első bemutatott változata 159 perces volt, 2001 óta ismerjük a 202 perces rendezői verziót (Redux).

Ma már kevesen tudják, hogy Willard szerepét először Clint Eastwoodnak ajánlotta fel a rendező, ő azonban „túl sötétnek” találta a filmet. Utána következett Al Pacino, ő viszont nem akart „öt hónapig a mocsárban ázni”. (A forgatás végül 16 hónapig tartott). Szóba került Harvey Keitel is. Ellenben Nick Nolte nagyon szerette volna a szerepet, és nagy csalódásként élte meg végül Martin Sheen kiválasztását.

És hogy került bele a The Doors zenéje? Coppola és Jim Morrison a Los Angeles-i UCLA filmes szakáról ismerték egymást, jó barátok voltak, és a rendező már 1968-ban, a háború és a háborúellenes mozgalmak tetőpontján meg akarta csinálni ezt a filmet. Akkor úgy volt, hogy végig a The Doors zenéje szól majd, sőt, komolyan felmerült, hogy Kurtz ezredes szerepét maga Jim játssza el. Ő azonban 1971-ben kiszállt mindenből, de a zene és bizonyos értelemben szelleme ott maradt a filmben. Kurtz például felidézi William Blake Az ártatlanság jövendölései című költeményét, amelynek két sora – „lesz, kit sorsa kéjre szám/s lesz kit örök éjre szán” – elhangzik az End of the Night című dalban. Sőt, a Brando alakította már-már valószínűtlen figura felolvasott egy Morrison-verset, amelynek címe Letter To Mr. Kurtz volt, ez azonban kimaradt a filmből.

 

Szólj hozzá

mozi videójáték USA Francis Ford Coppola