Egy szonda megérinti a Vénusz hevült felszínét, egy felette elrepülő ballon elemzi sűrű, széngázzal telített atmoszféráját. Kevesebb mint egy óra alatt a szonda továbbadja az adatokat, aztán megsemmisül. Mindez 1985-ben történt a szovjet űrprogram keretében indított Vega 2 űrszondával. Ez volt az utolsó eset, hogy emberi építmény leereszkedett a Vénuszra.
Ha valaki szkafanderbe öltözve tenné is a lábát a bolygóra, nem volt ideje körülnézni, azonnal összepréselődne és elégne. A légnyomás 90-szer nagyobb, mint a Földön, és az átlag 467 fok elég lenne az ólom felolvasztására. A tengerszintjéhez hasonló hőmérséklet és légnyomás csak tőle 65 km magasságban található meg.
A Vénusz másban is nagymértékben különbözik a Földtől. Például fordítva kering, nyugatról keletre, a Nap nyugaton kel és keleten nyugszik, de ez nem történik meg gyakran, mert a bolygó 243 nap alatt fordul meg a tengelye körül, csaknem egy vénuszi év alatt, amely 225 napból áll. Ezt a két jelenséget kombinálva a planéta nappal-éjszaka ciklusa minden 117. napon ismétlődik.
A Vénusz vulkanikus bolygó. Az egész naprendszerben itt van a legtöbb tűzhányó. Vannak közöttük ma is működők, mint ahogy 2 évvel ezelőtt a Venus Express európai űrszonda ezt megerősítette.
A különbségek ellenére mégis, a Marsot is beleértve, a Vénusz hasonlít a legjobban a Földhöz. Hasonló nagyság, hasonló atmoszféra, mindkettő hasonló úton alakulhatott volna. Csakhogy a Vénusznak nincs mágneses mezője, ezért a napszél-sugárzások ellen semmi sem védi. Az eredmény: az atomszférának 95%-át széngáz teszi ki és pokoli a klímája.
Részben ez is magyarázza, hogy a kutatás inkább a Marsra irányul. Ahhoz, hogy egy szonda le tudjon szállni a Vénuszra, különleges technológiára van szükség. Eddig ez csak a szovjeteknek sikerült, de az ő szondájuk is csak kevesebb, mint 2 órát bírt ki.
A lehetőség, hogy űrhajósok léphessenek a Marsra, szintén a Vörös Bolygó kutatása mellett szól. A Vénuszt csak az űrből lehetne kutatni, bár a látási viszonyok a felhők miatt meglehetősen rosszak.
A Földön kívüli élet nyomait is a Marson és a Jupiter vagy a Szaturnusz holdjain érdemes keresni, nem a Vénuszon, ahol sem mikrobák, sem kövületek találására nincs remény. Ezért mind az oroszok, mind az amerikaiak elfordultak tőle.
Szerencsére az európaiak nem hagyták abba a Vénusz-kutatást. A Venus Express 2014-ben fejezte be nyolcéves misszióját, míg a japán Akatsuki most is kering.
Az oroszokban és az amerikaiakban felmerült az együtt kutatás ötlete, mivel sok lehetőséget nyújtanak a Föld típusú bolygók és a klíma fejlődéséről szóló ismeretek bővítésére. Felmerült az is, hogy a Vénusz atmoszférájában látható sötét foszlányok esetleg egy primitív élet jelei lehetnek. Az oroszok több mint tíz év óta tervezik, hogy visszatérnek a Venera-D misszióval, amelyet 2016-ban lőttek volna fel, de egyelőre késik a végrehajtás a Phobos-Grunt kudarca miatt, amelyet 2011-12-ben akartak a Marsra küldeni. Ma a Venera-D fellövésének időpontját a 2020-as évek közepére teszik.
Az amerikaiak nem tervezik a közeljövőre szonda fellövését a Vénuszra, de 2014 óta működik egy kooperáció az orosz misszióban való részvétel céljából, amerikai tudományos eszközökkel.
Ez a Vénusz-misszió három elemből fog állni: egy Vénusz körüli pályából és két leszállásból. Ez utóbbiak 2-24 órai Vénuszon való tartózkodást jelentenek.
A NASA-nak ezen kívül van egy olyan terve, amely szerint kis, 30 kg-os szondája mérné a Vénusz atmoszférájában lévő gázok arányát. Egy másik terv előirányozza 12 CubSat miniszonda felküldését a Vénusz-légkör dinamikájának mérésére.
A stanfordi egyetem kutatói ugyanakkor olyan elektronikai eszközök kifejlesztésén dolgoznak, amelyek képesek ellenállni a Vénuszon uralkodó nagy hőségnek, a savas esőknek és a sugárzásnak.
A NASÁ-nak mindig vannak fantasztikus programjai, azonban nem lehet tudni, hogyan finanszírozzák ezeket. Ilyen a „vitorlás” szonda is, amelyet, ha a költségvetés lehetővé teszi, 2023 táján küldenek fel a Vénuszra. Ez olyan napelemekkel működne, amelyek elbírják az ottani hőséget és az erős Vénusz-szelek szárnyán repülne – írja a NouvelObs.
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
David Bowman 2017.05.17. 20:18:37
paráznabillegető 2017.05.18. 08:24:18
és mi az a hőnyomás?
Skywatcher 2017.05.18. 11:08:46
Én nem fordulnék el tőle teljesen, nap mint nap bebizonyosodik, hogy addig mostohának és halálosnak tekintett környezetben is képesek mikrobák, bacik, stb túlélni. Való igaz, hogy jobban fel kell készülni, mint egy Marsi misszióra.
Egy elírást én is hagy tegyek szóvá: Nem ellentétes irányba kering, hanem forog. Nap körüli keringési iránya megegyezik a többi bolygóéval.
David Bowman 2017.05.18. 16:48:20
www.videoletoltes.com/kereses/venus-terraforming
David Bowman 2017.05.18. 16:53:34