2017.január 4-én fogta el a Ligo azt a gravitációs hullámot, amely 3 milliárd fényévet utazott. Két fekete lyuk fúziójából keletkezett, amelyek egymásba zuhantak és a Nap tömegével egyenlő energiát szabadított fel. miután most harmadszor sikerült elfogni, a gravitációs hullám léte bizonyítottnak tekinthető – írja a La Repubblica.
Mint a 2016-os előző két alkalomnal, most is a Ligo két antennája fogta be. Az első gravitációs hullámot 2016 február 11-én és azt mérföldkőnek tekintik a csillagászatban. A másodikat 2016 júniusában. Ezeket a jelenségeket, amelyeket Einstein általános relativitás-elmélete állapított meg 1915-ben, eddig nem igazolták a tapasztalatok.
A két fekete lyuk összeütközéséből keletkezett gravitáiós hullámot a Ligo január 4-én 920 milliszekundum ideig érzékelte 20 és 265 hertz közötti frekvencián.
A gravitációs hullámokat interferométereknek nevezett eszközökkel lehet felfogni. Két merőleges alagútról van szó, amelyek néhány km. hossúak és fénynyaláb halad át rajtuk. A gravitációs hullám megváltoztatja az egyik hosszúságát a másikhoz viszonyítva és a benne lévő fény az egyiken egy kissé eltérő fázisban mozog. Az antennák végére illesztett eszközök képesek felfogni a hidrogénatomnál 10 milliószor kisebb hosszúságú variációkat is. Amikor ez bekövetkezik, egy számítógép riadóztat. A kutatók ellenőrzik hogy a deformációt nem egy földrengés vagy valami mesterséges mozgás okozta-e, aztán kezdik el a hullám elemzését.
A legutóbbi megfigyelés alkalmával a szoftver csődöt mondott és a hannoveri Albert Einstein Intézet egy master-képzésen részt vevő diákja, Alexander Nitz figyelte meg szabad szemmel a hullám jelenlétét.
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2017.06.25. 09:20:12
2017.06.25. 09:52:03
A fekete lyukak nem egymásnak ütköztek, de még csak nem is zuhantak, hanem összeolvadtak. Legalábbis az elmélet szerint.
"Alexander Nitz figyelte meg szabad szemmel a hullám jelenlétét."
A csávó szabad szemmel is látja a gravitációs hullámokat?
2017.06.25. 10:00:55
A fekete lyukak nem olvadnak. Ugyanis nem szilárdak. Nem mennek át halmazállapot változáson.
Einstein pedig nem valószínűsített. Feltételezett. Hipotézist állított fel.
dr. mesterséges színezék 2017.06.25. 10:02:54
Ha Lica nyári szabira megy, beugorhatnál kisegíteni a szerkesztőséget. Észre se venné a közönség.
steery 2017.06.25. 11:00:37
Kunhallmi Agnes 2017.06.25. 11:54:25
Ez csak a Habony media ujabb hazugsaga, amivel a korrupciorol akarja elterelni a figyelmet, mint a menekult valsaggal, ami egy alproblema.
Közepes 2017.06.25. 12:05:13
Duplaxiii 2017.06.25. 12:09:44
1) mindaddig semmi sem igaz, amíg egy blogger azt fel nem fogja és nem posztol arról valamit. Mert ugye a kísérletek, az eredmények elég régen történtek...
2) Hogy a cibertétben milliós a magasan képzett elméleti fizikus, csillagász, akik azonnal ellentéziseket kezdenek bármiről kommentelni.
Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2017.06.25. 12:18:55
Guest1654543 2017.06.25. 12:40:15
2017.06.25. 13:04:41
OMG! :D
2017.06.25. 13:12:33
Tudod a "hit" az egyfajta világkép.
Aki nem képes felfogni bizonyos dolgokat, az hisz és ezzel el van intézve minden, amit a világról úgy mélyebben tudni akar.
Aztán van az a szint, akit a hit sem érdekel, annyira nem fontos számára a világ "megismerése".
Ezzel így semmi gond, csak tudod, ha nem lennének a"szakmabeliek", te magad azt sem tudnád, mi az a kerék.
Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.06.25. 15:38:54
Einstein elmélete nem "állapította meg" ezeket a hullámokat, hanem megjósolta őket. Bár igazából az angol predict az igazán pontos megnevezés, de a magyar szaknyelvben és az ismeretterjesztő irodalomban is a megjósol szó terjedt el.
Ez lényeges különbség, mert egy elméletnek falszifikálhatónak kell lennie. Ha a megjósolt jelenség nem következíik be, akkor az elmélet meg lett cáfolva. azért kukázandó vagy felülvizsgálandó. Ha bejön, akkor sem feltétlenül nyer igazolást, de nagy piros pontot jelent.
Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.06.25. 15:54:03
"Amúgy a sima gravitációs hullámok észleléséhez nem kellenek kilométeres műszerek, jóval kisebb, szekrényben elférő műszerekkel is lehetne észlelni őket, hisz a gravitáció mérhetően eltéríti a fényt már pár méteres távolságon is."
OMG! Saját kútfőből szedted össze ezt a tömény baromságot vagy olvastad?
Magyarázd már el a fizikusoknak, hogy hülyék, és majd te megmondod nekik a tutit. Szekrény méretű eszközben messze nem lesz olyan mértékű a két egymásra merőleges irányban az idő- és ezáltal fáziseltérés, hogy az mai eszközökkel kimutatható legyen.
"mivel a fény követi a bolygó felszínének görbületét."
:facepalm
A fény nem követi a Föld görbületét, ill. amikor kisebb mértékben mégis, az nem a gravitáció miatt van, hanem azért, mert a levegő törésmutatója a felszíntől felfelé haladva igen kis mértékben csökken. Ezért fordulhat eéő az a sokat emlegetett jelenség, hogy egy távoli épület alját még akkor is látod, amikor a földfelszín görbülete miatt már nem is lenne szabad látnod. Ha nem lenne légkörünk, akkor valóban nem is lehetne látni.
steery 2017.06.25. 19:51:55
Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.06.25. 20:49:19
Tényleg tiszta hülyék ezek a fizikusok. Mind, kivétel nélkül, ne is foglalkozz velük.
"Igazság szerint nem fáziseltérést kell mérni a sima gravitáció észlelésekor, hanem a futási késedelmet."
Így igaz, ám a futási idő eltérése olyan kicsiny, hogy tudtommal rövidebb az interferométerbe küldött fény hullámhosszának periódusidejénél is. Ez esetben viszont jó óra helyett célszerűbb magát a fényt óraként használni. Az interferométer két karjában futó két lézersugarat összeengedik, és az interferencia (vagyis a fáziseltérés) mértékéből halálápontosan lehet számítani az időkésleltetést: hiszen ismered a fény hullámhosszát, vagyis a periódusidejét, és épp megmérted a két fénynyaláb közötti fáziseltérést.
Nem véletlenül hívják a cuccost interferométernek. :)
"A fény úgy követi a Föld görbületét, hogy a gravitáció hat rá és elteríti az egyenes irányból. Ez a gravitációs lencse effektus."
Így igaz, már 1 grammos tömeg is eltéríti a fényt. Csak éppen soha a büdös életben nem fogod tudni ezt kimérni. A fény pedig nmem emiatt követi a Föld görbületét - igazából nem is követi, csak igen kis mértékben, ahogy fentebb leírtam.
Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.06.25. 20:52:58
"Magyarul manipulálnak és ők majd eldöntik, szerintük mi számít tudományosnak. Nem bízzák ezt se a fizikusokra. :-D Más egyéb kifogás-nyafogás?"
Van, sajnos.
Pár éve már annak, hogy benyújtottam szabadalmaztatni az örökmozgómat, de azok a szemetek visszadobták azzal, hogy örökmozgót alapból nem lehet szabadalmaztatni, nem is foglalkoznak vele. Biztos ebben is az olajipar keze van, mert akkor senkinek nem tudnál eladni a büdös olajukat, ha az emberiség közös kincsévé tennék az ingyen energiát szolgáltató készülékemet.
Ugye szegény Egelyt is hogy elnyomják, hogy Széles Gábor energiacellájáról ne is beszéljünk. Pedig Széles gazdag ember, de az olajlobbival ő sem tud megküzdeni.
steery 2017.06.26. 11:52:13
A sok örökmozgózás közben nem jutott eszedbe feltenni a lényeges kérdést: mi okozza a gravitációs cunamit? Ezért most megsúgom neked: ha egy nagy tömegű égitestre rázuhan egy másik (kisebb) anyagtömeg, akkor az felgyorsul. Fekete lyukba zuhanásnál a fénysebesség közelébe gyorsul az anyag, mielőtt becsapódna és ezzel hirtelen megállna. Mi történik ilyenkor? A zuhanó anyag gravitációs hullámtere erős doppler eltorzulást szenved, előtte torlódási front keletkezik, ami átmegy mindenen akadálytalanul (a fekete lyukon is). Ez a gravitációs cunami, amennyiben a front pont a Föld felé irányul. A becsapódáskor a front megszűnik. Ez erős jelváltozást okoz a műszerekben. Ezt mérik jelenleg a LIGO-val.
Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.06.26. 14:59:42
NA végre valaki, aki tényleg érti is, amit ír. A sajtóban hülyeségeket írnak, ami biztos azért van, mert a fizikusok vagy nem értik, amiről beszélnek, vagy a sajtón keresztül félrevezetik az embereket. Hatalmas pénzek, eltitkolt kutatási, tudományos és műszaki eredmények lehetnek emögött.
Azt hazudják, hogy egymás körül gyorsan keringő csillagok keltik a gravitációs hullámokat, holott már 110 éve Henri Poincaré is megmondta, hogy ehhez gyorsuló tömeg kell.
Na de az egymás körül keringő testek, vagy akár óriási csillagok nem gyorsulnak! Állandó sebességgel keringnek egymás körül, nem is mennek el sehova, egymás körül maradnak. Erre a legpompásabb bizonyítékot a Föld körül keringő ISS szolgáltatja. Ha gyorsulna, akkor a Einstein speciális relativitáselmélete (és mellesleg Newton) szerint a benne lévőknek nehézkedési erőt kellene érezniük, lásd az ismeretterjesztő könyvek liftes hasonlatát. Viszont a Föld körül keringő ISS-en abszolút súlytalanság uralkodik, tehát nem is gyorsul. Ezzel fizikailag azonos módon az egymás körül keringő csillagok sem gyorsulnak, így gravitációs hullámokat sem kelthetnek.
QED!
Albert Ejstejn 2017.06.27. 00:22:39
Hat kedves jozsineni, ez alapveto tevedes, mert a kormozgas lenyege, hogy allandoan gyorsulas tortenik. Gyorsulashoz vagy a sebesegnek, vagy a sebeseg iranynak kell valtoznia, mar pedig a kornel ez folyamatossan valtozik. jobb helyeken ezt mar az ovodaban tanitjak.
hu.wikipedia.org/wiki/Centripet%C3%A1lis_gyorsul%C3%A1s
"Centripetális gyorsulásnak nevezzük a fizikában az egyenletes körmozgás gyorsulását, amely a sebesség irányváltoztatásaiból adódik. Általánosabban, így nevezzük azt a gyorsulást, amivel egy testnek gyorsulnia kell ahhoz, hogy egy görbe mentén mozogjon. Nevét onnan kapta, hogy egyenletes körmozgás esetén a gyorsulás merőleges az érintőirányú sebességre, vagyis a kör középpontja (centruma) felé mutat, más szóval sugárirányú (centripetális, centri = középpont, peta = tart valami felé). Iránya általában is merőleges a pálya adott pontbeli érintőjére, és az adott pontbeli simulókör középpontja felé mutat."
Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.06.27. 08:53:45
Kérlek, olvasd már el, milyen kontextusban és mire válaszoltam.
Ja, és józsinéni a működési engedéllyel rendelkező szexmunkás édesanyád biológiai munkaeszköze.
steery 2017.06.27. 13:59:26
Gravitációs hullámokat minden tömeg kelt. Már 1 db elektronnak, protonnak vagy neutronnak is van gravitációs hullámtere, csak túl pici ahhoz, hogy mérni tudjuk. A gravitáció ugyanis tömegjelenség. Ahol tömegesen vannak jelen források, onnan tömegesen árad kifelé ezek hullámtere, megállíthatatlanul, leárnyékolhatatlanul és befolyásolhatatlanul. A trükk a gravitáció kezelésében az, hogy mivel hullámtérről van szó, ennek szerkezete van és lehet benne, vele interferenciákat létrehozni. Ezen alapul minden antigravitációsnak nevezett meghajtási rendszer működése.
Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.06.27. 15:41:22
"A körmozgás, keringés gyorsuló mozgásnak számít....."
Természetesen: középiskolás tananyag. Tudod, csak azt próbálom kitapogatni, hol siklik félre a gondolkodásod annyira, hogy képes vagy leírni olyat, hogy a fény a gravitáció miatt követi a Föld görbületét. (Nem követi, bár alig mérhető mértékben meggörbíti.) A többi itt és máshol általad leírt butaságról most nem beszélve.
"Ezen alapul minden antigravitációsnak nevezett meghajtási rendszer működése."
Nevezz meg párat, légy szíves.
steery 2017.06.27. 19:55:22
Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.06.27. 21:03:05
Sajnálom, hogy egyet sem tudsz megnevezni az általad hivatkozott "antigravitációs meghajtási rendszerek közül". Pedig ezzel nagymértékben megnőtt volna a beléd vetett bizalmam.
Természetesen utána szoktam járni a témának. Csak egy apró gond van, nem vagyok fizikus, és ezért véleményalkotásom során rá vagyok szorulva a fizikatudósokra.
Biztos kinevetsz, de ahogy nem a szomszéd Mari nénivel gyógyíttatom magam, ha megbetegszem, úgy nem egy áltudományos butaságoknak bedőlő amatőrnek fogok hinni fizikai kérdésekben.
Kettőnk között nem az a különbség, hogy én picit talán nálad jobban is merem a fizikát, mert ez egyáltalán nem is biztos. A különbség az, hogy te hajlasz az ezotéria, a leegyszerűsítő elméletek és a konteók felé, én pedig inkább a valamit - sokat - felmutatott tudózok véleményáre adok. Ez utóbbi talán nem annyira érdekes, nem annyira könnyen érthető (sok mindent nem is értek belőle), de legalább nem csapom be magamat áltudománnyal. Míg te jó eséllyel bedőlsz egy áltudományos butaságnak (és még csak utána sem jársz, hogy belásd: hülyeség, lásd a Föld görbületét követő fényről vallott elképzelésedet), én nagyobb eséllyel veszem észre, ha egy elméletben bűzlik valami, mert szkeptikusabb vagyok és jóval inkább alapozok a tudományos módszerre (falszifikálható elmélet, előrejelzések stb.).
Most is már létezőkként bedobtad az antigravitációs hajtóműveket, de egyet sem tudtál megnevezni. Tudod miért? Mert (még?) nem léteznek.