Írolvasgondol

Göbölyös N. László blogja

„A számítógépek a darwini elmélet szerint fejlődhetnek”

16063323-les-ordinateurs-peuvent-evoluer-a-la-maniere-darwinienne.jpg

A strasbourgi egyetemen a komplex szisztémák digitális tanszéke a mesterséges intelligenciák kutatásának jeles francia központja. Vezetője Pierre Collet, aki a Nouvel Observateur újságírójával folytatott beszélgetés során igazi szenvedélyes kutatónak mutatkozott.

-Ön a mesterséges intelligenciákat oktatja.

-Különböző formájú mesterséges intelligenciák léteznek. Ezeket általában a Turing-teszttel határozzák meg: amikor egy ember beszélget egy számítógéppel és nem tudja biztosan megmondani, hogy emberrel vagy géppel beszél, a program intelligensnek nevezhető.

Ez  a „chatbotok”, a párbeszédek alkalmazásának elve. De lehet olyan AI-t is alkotni, amely nem emberi. Ezt csináljuk Strasbourgban, egyfajta mesterséges evolúciót. Azt a mechanizmust, amellyel a természet megtalálja a környezetéhez való alkalmazkodás és a túlélés megoldásait, transzponáljuk a számitógépekbe, amitől kreatívak lesznek.

-A darwini fejlődés elmélet módján?

-Pontosan. Adunk a gépnek egy megoldandó feladatot, amely talál rá megoldásokat, elveti a kevésbé jókat és kiválasztja a legjobbakat. Látványos eredményekkel. 2006-ban a NASA kifejlesztett egy kosárlabda-nagyságú mikro-műholdat, kellett hozzá egy kevés energiát fogyasztó adó, amely egy rádióteleszkóp felé irányult. Nem találtak rá megoldást. A mérnökök által tervezett antennák tíz méter hosszúak voltak. A NASA ekkor a feladatot informatikusokra bízta, akik egy olyan miniantennát javasoltak, amelyről nem lehetett elképzelni, hogy meg lehet csinálni. A paramétereket bettáplálták a gépbe és sikerült, nem tudni, hogyan.

-A számítógépnek tehát alkotó intelligenciája van?

-Az emberek évtizedekig azt gondolták, hogy a számítógépek azt csinálják, amit az emberek kérnek tőlük, gyorsabban oldanak meg egyenleteket. Ennyi. Ám 2000 óta a számítógépek kreatívvá válták. Olyan dolgokat javasolnak, amelyeket az emberek nem is kértek tőlük. Ezek időnként teljesen új megoldások, amelyeket nem értünk. Egy hasonló probléma megoldásához, amelynek mások a paraméterei, kénytelenek vagyunk újra megkérdezni őket. A számítógépek most már képesek maguktól elképzelni dolgokat. De ezek a számítógépek nem felelnek meg a Turing-tesztnek, mert gondolkodásuk nem emberi.

-Önök Strasbourg-ban megtalálták a NASA antennájának megfelelőjét?

-Igen. Az AI segítségével például megtaláltunk egy új zeolitot. Ez egy új, porózus, kristályos struktúra. Jelenleg mintegy száz fajtáját ismerik a világban. Mindegyiket használják szűrésre.

-Hogyan fejlődtek ki az AI más formái?

-Az AI, például a „deep learning”, a tanulás kapacitása, és a neuronális csatornák lehetővé teszik a számítógép számára a jó környezet-meghatározást. Ha megmutatjuk neki annak a helynek a fotóját, ahol most vagyunk, azt mondja: egy bárban vagyunk. De azt is meg tudná mondani, hogy Elzászban, Strasbourgban, egy kuglófsütő vagy más motívum alapján. Ezzel együtt azonban nem önálló. Megtalál ugyan egy problémát, de csak akkor lát hozzá a megoldásához, ha jól programozzák be. Ehhez az AI-hez kell kapcsolni a „deep learninget”. Most ezen dolgozunk a laboratóriumomban, összekötjük a környezetfelismerést az evolúciós motorokkal.

-Mi történik, ha ez sikerül?

-Autonóm robotjaink lesznek. Amikor majd azonosítanak egy problémát és modellizálják, akkor következik be a mesterséges fejlődés, amely újító javaslatot talál a megoldásra.

-Mit nevez evolúciós motoroknak?

-Szimuláljuk a számítógépben a darwini evolúciót. Van a laboratóriumunkban egy szuperszámítógép, amelynek a számítási kapacitása óriási. És ez lehetséges megoldások millióinak gyártására fog szolgálni, amelyek tovább fognak fejlődni generációkon át, mint a darwini nemzedékek. Ez kereszteződéseken, mutációkon keresztül fog történni. A mesterséges fejlődés komplex rendszer, amely gyorsabb haladást tesz lehetővé, mint a különböző kockázatos kutatások. Nagyon hatékony eljárás.

-Hogyan tudja meg, hogy a gép „talált”?

-Van egy értékelő funkciónk, amely mindegyiknek a minőségét a problémamegoldási képessége szerint és a legjobbakat választja ki.

-Vannak-e már ipari alkalmazások?

-Igen, sokat használták például repülőgépszárnyak kialakításához. Nincs más megoldás, mint a „próba-tévedésnek” mondott technika. A mérnökök megrajzolják a formákat, tesztelik, keresztezik azokat a megérzésük szerint. A számítógép vesz egy egész szárny-populációt, addig fejleszti őket, míg meg nem találja a legjobb megoldást. Az evolúció „próba-tévedéseket” követ el, de nem kockázatos módon, olyan tárgyakat választ ki, amelyek már jól működnek. Végül olyan formák jelennek meg, amelyeket nem ismertünk.

-Mennyi idő kellett például a zeolit megtalálásához?

-Egyetlen számítógépen 11 évig tartó számításokra lett volna szükség, de mi párhuzamosan dolgoztunk több gépen és 34 óra alatt megtaláltuk. Ezek a számítógépek a természet által ihletett algoritmusokat használják, mert a természet parallel módon működik. Nem ugyanazt csinálja mindenki ugyanabban a pillanatban. Minden aszinkron módon történik. Ez a komplex rendszerek tudománya, ami lehetővé teszi nagy számú önálló egységek egymásra való hatását egy eredmény elérése céljából. Arisztotelész megértette az interakció erejét, amikor azt mondta, hogy az egész több, mint a részek összege. A 100 milliárd neuron az agyunkban ugyanennyi autonóm egység, amelyek kölcsönhatásban cselekednek, hogy döntést hozzanak a másodperc törtrésze alatt.

-Egyes kutatók exponenciális fejlődésről beszélnek az AI-vel kapcsolatban.

-Inkább azt mondanám, hogy vannak küszöbök. A 2000-es évekről kezdve kreatívvá váltak, repetitív módon. John Koza könyve kimutatta, hogy 2003-tól, a számítógépek a legkülönbözőbb problémákkal kapcsolatban rendszeresen hoztak az emberi intelligenciával versenyképes megoldásokat. Ezek a megoldások jobbak lehettek a mérnökök válaszainál. 2010-2012-ben egy újabb küszöb átlépésére került sor: a „deep learninggel” a számítógépek fel tudtak ismerni egy macskát a képernyőn, majd mindent, ami a képen volt. A következő szakasz a kettő összekötése lesz, hogy a számítógépek önállókká váljanak.

-Ön aláírta az Asilomari Elveket, az AI-kutatók chartáját, amelyet februárban állítottak össze. Miért?

-Egyre gyorsabban haladunk. A számítógépek nagyon rövid idő alatt autonómok lesznek. Amikor azzá válnak, meg lehet őket bízni egy feladattal, és ők kitalálják, hogy mit kell tenni, hogy a feladatot teljesítsék. Lesz egy céljuk és elérik. Ez több okból is veszélyes lehet. Még ha „szimpatikus” feladatot kap is, elképzelhet olyan akciókat, amelyek megsebzik az embereket. A probléma főleg az, hogy felfegyverzett robotokat fognak gyártani. Kínában már most vannak olyan állomások, ahol Anbot robotok vannak. Ez sok kérdést felvet. Eltévesztheti a célt. Még sok tévedés fordul elő a képfelismerés terén. A számítgépek tévedhetnek.

Pillanatnyilag nemigen léteznek olyan autonóm komputerek, amelyek döntéseket hoznak, ezért nem fogják fel az emberek a veszélyt. Ezért fel kell készülni, korlátokat kell állítani, magatartási kódexet összeállítani, dönteni például arról, hogy nem adunk nekik fegyvereket. Sok hasznosabb dolgot el kell végezni előbb: javítani az oktatást, a gyógyszereket, stb…

-Az Ön véleménye szerint mi lesz az első önálló lépés?

-Igazság szerint már van ilyen. A bankszámlánkat egy számítógép kezeli. Ő mondja meg a banknál, hogy adhatnak-e neki kölcsönt. A bank figyelemmel kíséri, mennyi emelünk le számlánkról, amikor tankolunk, tudják, hogy kicsi vagy nagy autónk van-e. Mindent megvizsgál, hogy eldönthesse, hitelképesek vagyunk-e. A számítógépeknek egyre nagyobb az önállóságuk, de még gyakran felettük emberi kontroll. Még nem raktuk őket robotokba. Ma, amikor drónok ölik a tálibokat, a drónokat emberek irányítják. Holnap ezt a feladatot is rábízhatják egy számítógépre. Ezt akarjuk? Nem. Erről szólnak az Asilomari Elvek.

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

wmiki · http://kigondoltam.blog.hu/2014/07/20/stephen_hawking_538 2017.07.07. 08:37:02

Így-így
Ráadásul maguktól.
Ez sokkal logikusabb, mintha létezne valami láthatatlan tervező.

Az Ellenálló 2017.07.07. 09:39:40

Az emberiség jövőjét jelentik ők. A mi fajunk kihalásra van ítélve, főként mert egyesek az irracionalitást a racionalitás elé helyezik. A robotok át fogják venni a helyünket, ez nem kérdés.

Írolvasgondol

Érdekességek a nagyvilágból, élmények és vélemények közvetlen és tágabb környezetemből, szépírói, műfordítói munkáim

Címkék

18+ (10) 19.század (4) 1968 (16) 60-as évek (5) Afrika (12) afro-amerikaiak (3) agy (20) agykutatás (3) Albert Einstein (3) Alfred Hitchcock (5) állatvilág (51) álom (7) alvás (9) Amazonas (3) Amerika (4) Anglia (29) Antarktisz (4) antropológia (10) árverés (7) ASL (3) Auschwitz (3) Ausztrália (10) Ausztria (7) autó (6) autóipar (4) Ázsia (4) balkezesség (4) Barcelona (3) Beatles (15) béke (3) Belgium (8) best-seller (3) beszéd (6) betegség (5) Bill Gates (5) biológia (60) biztonság (6) blog (16) blues (3) Bob Dylan (3) boksz (3) boldogság (8) botanika (3) Brazília (6) Brexit (5) bűnözés (6) bűnügy (39) Charlie Chaplin (3) Chile (4) ChristianK (19) CIA (3) Claude Monet (3) család (14) Csendes-óceán (6) csillagászat (36) csokoládé (4) Dánia (7) David Bowie (3) Déli-sark (3) demokrácia (5) depresszió (9) digitális (3) diktatúra (5) dinoszauruszok (4) diszkrimináció (5) divat (28) Djabe (9) DNS (10) dohányzás (3) dokumentum (3) dokumentumfilm (5) Donald Trump (8) drog (5) Egészég (6) egészség (88) Egészség (16) egyház (10) Egyiptom (21) elektronika (5) élelmezés (6) élelmiszer (4) élet (34) Élet (3) életminőség (3) életmód (150) Életmód (19) életrajz (5) ellenkultúra (3) elnökválasztás (4) élővilág (13) ember (7) emberiség (3) embrió (4) emlékezet (4) ENSZ (4) építészet (16) erdő (5) erkölcs (6) erőszak (4) erotika (6) érzelem (4) érzelmek (4) Északi-sark (3) Etiópia (3) étrend (5) EU (3) Európa (21) évforduló (50) evolúció (5) Facebook (8) fák (11) fasizmus (4) Federico Fellini (3) fegyver (3) fegyverek (3) felfedezés (3) felmelegedés (4) felmérés (6) fenntarthatóság (10) fenntartható fejlődés (3) fény (5) Ferenc pápa (4) férfi (4) festészet (11) fiatalok (6) Film (8) film (33) filoszemitizmus (8) filozófia (5) Finnország (11) Firenze (3) fizika (9) Föld (20) földönkívüliek (5) Földrajz (4) földrajz (6) földrengés (5) földtörténet (3) forradalom (3) fotó (12) Fotográfia (3) Franciaország (162) Frank Zappa (4) függőség (5) Fukusima (3) futball (9) gasztró (3) gasztronómia (29) gazdaság (17) genetika (12) geológia (29) globális felmelegedés (9) globalizáció (3) Göbölyös N. László (24) gondolkodom (10) Google (6) Görögország (6) gravitáció (3) gyerekek (3) gyermekek (14) gyilkosság (12) gyógyítás (7) háború (13) hacker (3) hagyomány (7) hajózás (6) halál (14) halálozás (8) hang (6) hatalom (3) házasság (5) hidegháború (5) Himalája (4) híresség (10) hit (4) Hitler (5) Hold (13) Hollandia (30) Hollywood (8) holokauszt (16) home office (3) Homo Sapiens (3) horror (13) hús (3) I.világháború (9) idegenforgalom (5) idő (4) időskor (3) II.világháború (24) impresszionizmus (3) India (12) Indonézia (4) informatika (11) intelligencia (7) internet (24) ipar (11) Irak (4) Irodalom (12) irodalom (82) iskola (6) iszlám (7) iszlám állam (3) Itália (3) Izland (5) Izrael (26) Japán (26) járvány (6) jazz (6) jégkorszak (3) Jeruzsálem (3) Jimi Hendrix (4) jog (7) John F. Kennedy (5) John Lennon (6) jövő (7) Kanada (23) Karácsony (3) karantén (3) katasztrófa (13) katolicizmus (3) kávé (3) képzőművészet (33) kereskedelem (3) kereszténység (4) kiállítás (5) Kína (18) királyság (3) klíma (15) klímaváltozás (19) klimaváltozás (3) kollázsregény (5) költészet (13) Kolumbia (5) kommunikáció (6) kommunizmus (5) könyezetvédelem (3) könyv (13) környezet (4) környezetvédelem (154) koronavírus (6) középkor (9) közlekedés (23) közösség (7) közösségi háló (5) közösségi média (9) krimi (6) krokodil (3) Kuba (3) kultúra (13) kulturtörténet (9) kultúrtörténet (50) kutatás (15) kutya (10) látás (3) Led Zeppelin (4) légszennyezés (6) lélektan (9) Lengyelország (7) Leonardo Da Vinci (3) Leonard Cohen (6) (3) London (7) macska (3) Madagaszkár (3) madarak (6) maffia (12) mágneses tér (3) Magyarország (54) Marcello Mastroianni (3) marihuána (4) Mars (7) matematika (6) média (58) meditáció (3) medve (3) megújuló energiák (5) memoár (3) menekültek (3) mese (6) mesterséges intelligencia (29) meteorológia (7) Mexikó (14) mezőgazdaság (7) Michelangelo (4) migráció (3) migránsok (3) Milánó (3) mítosz (5) mobiltelefon (3) molekulák (3) mozgás (5) mozi (160) műanyag (6) műemlék (4) Muhammad Ali (4) múlt (4) munka (18) munkahely (7) művészet (20) múzeum (3) nácizmus (21) Nagy-Britannia (117) Nap (6) Napóleon (5) NASA (15) neandervölgyi (6) Neil Young (6) nemek (3) Németország (38) népesség (3) nevelés (23) New York (9) (8) Nobel-díj (5) nők (21) Norvégia (12) növények (3) nukleáris (5) nyelv (6) óceánok (6) ókor (29) ökorendszer (3) okostelefon (4) oktatás (12) Olaszország (198) olvasás (5) on-line (3) Oroszország (22) orvostudomány (34) őskor (13) őslénytan (15) őstörténet (11) Pablo Picasso (3) Párizs (4) párkapcsolat (17) Parkinson-kór (3) Peru (6) pihenés (3) Pink Floyd (4) piramisok (5) pók (3) polgárjogi mozgalom (3) politika (36) Pompei (5) pop (3) Portugália (5) pszichiátria (4) pszichológia (72) rasszizmus (5) reciklálás (5) régészet (92) rejtély (3) reklám (4) relaxáció (4) remake (3) reneszánsz (10) repülés (5) robot (8) Rock (38) rock (61) Rocky (3) Rolling Stones (4) Róma (8) Római Birodalom (14) Románia (3) sci-fi (7) Shakespeare (6) Skócia (6) soul (3) Spanyolország (27) spirituális (11) sport (22) Stanley Kubrick (5) Steve Jobs (3) stressz (6) Svájc (10) Svédország (23) Sylvester Stallone (3) szabadidő (3) Szardínia (3) Szaúd-Arábia (3) szegénység (3) szelfi (4) szem (4) személyiség (3) szennyezés (4) szerelem (11) szex (15) szexualitás (3) Szibéria (3) Szicília (4) Sziliciumvölgy (3) színház (17) szocio (11) szorongás (3) Szovjetunió (6) sztárok (3) születésnap (4) szürrealizmus (3) találmány (4) tanulás (4) táplálkozás (13) társadalom (178) Társadalom (31) technika (62) technológia (20) Tejút (3) temetkezés (3) tenger (3) tengerek (4) természet (50) természetvédelem (7) terrorizmus (21) tetoválás (3) Titanic (5) titkos szolgálat (3) tizenévesek (3) Törökország (5) történelem (339) tudomány (323) turizmus (10) tv (4) UFO (5) Új-Zéland (9) UNESCO (3) univerzum (9) urbanizáció (19) űrkutatás (34) USA (424) utazás (10) üzlet (6) válás (3) vallás (25) Van Gogh (4) várandósság (3) Vatikán (7) vélemény (4) Velence (6) vendéglátás (7) videójáték (3) Vietnam (10) világegyetem (3) világörökség (4) világpoézis (8) víz (8) Vörös Brigádok (4) vulkán (5) vulkánok (3) Woody Allen (3) world music (3) Zene (140) zene (22) zsidóság (18) Címkefelhő

Friss topikok

Facebook oldaldoboz

süti beállítások módosítása