2014-ben ünnepelte a Gibson fennállásának 120. évfordulóját és bizakodással nézett a jövő felé. A legújabb hírek szerint azonban a legendás gitárcég olyan nehéz anyagi helyzetbe került, hogy be kell zárnia kapuit, ha júliusi nem tesz eleget pénzügyi kötelezettségeinek.

Henry Juszkiewicz ügyvezető igazgató egyelőre nem veszítette el optimizmusát. Úgy nyilatkozott, hogy egyes, nem vagy kevésbé jövedelmező szektorok megszüntetésével és más ágak erősítésével stabilizálni tudják a gyárat. (A gitárokon kívül hegedűk, bendzsók és más akusztikus hangszerek is készülnek náluk).

Hihetetlen, hogy megszűnhet az a cég, amely hangszerre látott el olyan hírességeket, mint B.B. King, Eric Clapton, Jimi Hendrix, Bob Marley, Carlos Santana. A gitárok eladása azonban valóban csökkent az utóbbi tíz évben, évente 1,5 millióról alig 1 millióra.

Orville Gibson New York állam egy kis településén született angol apától és amerikai anyától. Michiganbe valószínűleg azért költözött át, hogy kezeltesse magát dr. John Harvey Kelloggal, a kor egyik leghíresebb orvosával, aki hidroterápiával gyógyította. (Kellogg doktor találmánya volt mellesleg a pattogatott kukorica is). Kalamamooban Gibson egy cipőboltban dolgozott, volt pinvér is, de hobbija a mandolinkészítés volt. Ez annyira elhatalmasodott rajta, hogy egyetlen szobáját átalakította műhellyé és üzletté. 1894-ben már elindította az akusztikus mandolin és gitár gyártását. 1902-ben alapította meg öt társával a Gibson Mandolin-Guitar Manufacturing Company-t.  

Orville Gibson 1918-ban halt meg, 66 éves korában, miután megtanította a mesterségre számos alkalmazottját és más ügyes embereket. Köztük egy Lloyd Lear nevű zenész-hangmérnököt, aki 1922-ben megalkotta az L-5-öt, amelyet az első modern akusztikus gitárnak tekintenek. A 30-as években ez a cég hozta ki az első elektromos gitárt. A legendás ES-150 1936-ban jelent meg. A nagy jazz-zenész Charlie Christian játszott rajta először. Gibsonék neki adták, cserébe a zenész a nevét adta a hangszerhez.

Sok zenész még ma is ezt a modellt tartja a legjobbnak. A nagy csoda azonban később következett be. Az 1940-as években a cég  alkalmazta Lester William Polsfuss zenészt, a hangfelvételi technikák újítóját – azaz Les Pault. Ő fejlesztette ki az első tömör gitártestet. Ő volt az atyja annak az elektromos gitárnak, amelyen a rock olyan klasszikus előadói játszottak, mint Eric Clapton, Jimmy Page, Pete Townshend, Gary Moore, vagy Duane Allman. De az együttműködés Les Paul és a Gibson között nem a legjobban kezdődött. A The Log, amelynek prototípusát a zenész bemutatta a kollégáknak, egy fadarab volt, amelyet pick-upok kötöttek össze egy rádióval. Annyira kezdetleges volt, hogy tervét egészen 1950-ig félretette. Amikor Fender bemutatta a saját Broadcasterét, a Gibsonnak is fontos lett, hogy meglegyen tömör testű változata és elővették Les Paul tervét. Ez lett a Gold Top, amely a cég szimbóluma lett. Például a fény és az árnyék kontrasztja a Led Zeppelin hangjaiban, a súlyos riffek és a könnyű futamok kombinációjából ered, és ez ennek a csodálatos hangszernek köszönhető. Bob Marley egész pályája során ezen játszott, állítólag hangszere vele van eltemetve. Tény viszont, hogy Pete Townshend az 1976-ban a Boston Garden Arenában tartott koncerten törte össze Les Paulját, majd 40 évvel később a The Who gitárosa maga kérte a Gibsont, hogy készítsék el ennek a gitárnak a mását 150 darabos korlátozott példányban. A Gold Topot korabeli technikával újragyártották, hátulján egy „eltörni itt” címkével, amely pontosan azt a helyet jelölte meg, ahol annak idején a színpadhoz ütötte gazdája.

https://www.youtube.com/watch?v=REF61Kob2w0