Egyszer volt, hol nem volt, 50 ezer évvel ezelőtt volt egy neandervölgyi n és egy gyenyiszovi férfi. Kapcsolatukból kislány született.  Ma egy kis csontdarabja bizonyítja az emberi faj két fajtájának kapcsolatát.

„Ez az első alkalom, hogy megtaláljuk a két csoport közvetlen leszármazottjának maradványát” – nyilatkozta Vivian Slon, a lipcsei Max Planck intézet antropológusa, a leletről készült tanulmány társszerzője.

A gyeniszoviak és a neandervölgyiek 400-500 ezer évvel ezelőtt váltak külön. A neandervölgyiek kb 40 ezer éve tűntek el máig ismeretlen okokból. A gyenyiszoviak is eltűntek, de egyelőre nem tudjuk pontosan, mikor.

Viszont a DNS-elemzésekből kiderült, hogy a gyenyiszovi emberi genómájának egy részt ráhagyta egyes homo sapiens-népcsoportokra, kevesebb mint 1%-ot az ázsiaiakra és az észak-amerikai indiánokra, és 5%-ot az ausztráliai és Pápua-Új-Guineai őslakosokra. Az afrikaiak kivételével ugyanakkor genomájában hordozza a neandervölgyiek DNS-ének 2%-át. Ez is mutatja, hogy már messzi múltban is voltak kereszteződések az egyes népcsoportok között.

A megtalált csont 1,5 cm-es, olyan kicsi, hogy a kutatók azt hitték, hogy egy előemberé vagy állaté lehetett. 2012-ben találtak rá Szibériában, az Altáj-hegység egyik barlangjában, a mai Oroszország és Mongólia határa közelében. „Denny”, ahogy a kutatók elnevezték, egy 13 év körül kislány lehetett. A csont a sípcsontjának, a combcsontjának, vagy a karcsontjának egy darabja.  Ugyanebben a barlangban már korábban is találtak gyenyiszovi emberi maradványokat. Dennyt vizsgálva a genetikusok meg tudják különböztetni az apától és az anyától örökölt kromoszómákat is.