1943.december 28-án hét testvért végeztek ki a fasiszta Saló-i Köztársaság fennhatósága alatt álló Reggio Emiliában. A hét Cervi-fivér megölésével akarták megtörni az egyre erősebbé váló ellenállási mozgalmat. Ezt a gyalázatos tettet azóta sem feledték el Olaszországban.

A mélyen katolikus Cervi család már az  1930-as évektől meggyőződéses antifasiszta volt, amikor Itália nagy része Benito Mussolini „birodalomépítő” mámorában élt. A Duce bukása és az 1943. szeptember 8-i fegyverszünet után a fiúk a nácikkal szövetséges bábrezsimmel szembeni fegyveres ellenállás útjára léptek az Appeninekben, ők hozták létre az első Hazafias Akciócsoportokat (Gruppi d’Azione Patriotica – GAP).

A legeltökéltebb közülük a harmadszülött Aldo volt, aki bár tagja volt az antifasiszta Azione Cattolicának egy vándorszínész társulat tagjaként ismerkedett meg a kommunista eszmékkel. Ez a trupp hamarosan az ellenállás propaganda-csoportjává vált. Aldo oltotta be a családot a forradalmi eszmékkel, hamarosan követte őt valamennyi testvére: Gelindo, Antenore, Ferdinando, Agostino, Ovidio és Ettore. Nevük választásában minden bizonnyal szerepe volt sokat olvasó édesanyjuknak, Genoveffának.  Volt még két húguk is, Diomira és Rina.

A Cervik autodidakta földművelők voltak, akik új mezőgazdasági technikákkal kísérleteztek. Az elsők voltak, akik környékükön traktort használtak. Népkönyvtárat alapítottak, hogy az emberek művelődhessenek. Tiltakoztak a fasiszta rendszer termékbegyűjtő akciói ellen. Aktivitásukkal felhívták magukra a figyelmet, de még a reggiói kommunista pártszervezetnek is az volt a véleménye, hogy „túlságosan előre szaladtak.”

A család elszigetelt maradt, ezért is lett könnyű célpont. A birtok, amelyet Campirossinak hívtak, 1943 telén menedékhelye lett a rendszerrel szembenállóknak, katonaszökevényeknek, hadifoglyoknak. Ez túl nagy veszélyt jelentett a rezsim számára a „Vörös Emilia” szívében. Ezért azzal az ürüggyel, hogy meg kell bosszulni egy fasiszta ellen elkövetett merényletet, november 25-én egy fasiszta egység körülvette a tanyát, felgyújtotta az istállót és ostrom alá vette a házat. Cerviék és a bujtatottak ellenállása hiábavaló volt.

A külföldieket hadifoglyokként kezelték, és a hirhedt pármai Citadellába zárták. A Cerviket és az olaszokat a Reggio Emilia-i San Tommaso börtönbe vitték. A vád ellenük egy laktanya megtámadása, a csendőrök lefegyverzése és a már említett  fasiszta körzetvezető elleni merénylet volt. Kivégzésük előtt azt sem engedélyezték, hogy az apa és fiai elbúcsúzzanak egymástól.

A kegyetlen megtorlás azonban csak olaj volt a tűzre. Az olasz ellenállás még jobban megerősödött, és a salói bábrendszer msfél év múlva összeomlott. Mussolini 1945. április 28-i kivégzésével véget ért a fasiszta korszak Olaszországban.