2020. jan 09.

A Vitroviánus Ember titka az aranymetszés algoritmusában van

írta: Göbölyös N. László
A Vitroviánus Ember titka az aranymetszés algoritmusában van

d47sxaxxoaivfta.jpg

Hogy Leonardo da Vinci Vitroviánus Embere matematikai titkokat rejt, már régóta sejtették a tudósok, de azt nem, ebben is benne van az aranymetszés, amelyet a művészek a IV. és a XVIII. század között használtak, hogy „hitelesítsék” alkotásaik „isteni ihletését.”

A titkos algoritmust a műben Roberto Concas, a Cagliari Nemzeti Múzeum művészettörténésze találta meg 30 évi kutatómunkával.

A rajz – magyarázta Concas – öt évszázadon át rejtett magában egy aritmetikai és geometriai formulát, amelyet a műhelyek használtak és adtak át egymásnak, tiszteletben tartva azokat a paramétereket, amelyeket az Egyház követelt meg mindenféle műalkotással szemben.

Concas először arra jött rá, hogy a rajzon, amelyet Leonardo 1490-ben készített, valójában két különböző korú ember van és tükörbe kell néni ahhoz, hogy a valódi képet lássuk, és értelmet kapjon az, ami eddig hibának tűnt.

„Minden azzal a kérdéssel kezdődött, amit feltettem magamnak a jellegzetes szardíniai szárnyas oltárképekkel kapcsolatban. Miért ven ez a hármas forma? A választ 30 évig kerestem. Aztán megtaláltam az algoritmust, amely megértette velem, hogy melyik a középső és melyik az oldalsó rész. De ez csak a kezdet volt. 2012-ben a Vitruviánus Ember rajzát nézegetve egy hasonló felosztást láttam a vonal alatt: két kisebbet és egy nagyobb központit.  Nehéz elmagyarázni, de aez olyan volt, mint egyik dobozt a másik után felnyitni. Kezdtem megérteni, hogy a rajznak két arca van. A jobb szem egy érett emberé, a bal szem egy fiatalabbé. Eszembe jutott, ha Leonardo mindig jobbról balfelé írt, ezt a tükör használatával tanulta meg…itt is a tükröt használta a teljes figura felépítésére. És a mérések igazat adtak nekem” – mesélte kalandját a művészettörténész.

184203128-3bad21f2-6985-47fd-a920-e7078878ad6f.jpg

Tehát, két ember és a tükörben jól látható, hogy különböző korúak, de azért kerültek egy rajzra, hogy így ábrázolják azt, amit Luca Pacioli matematikus az aranymetszés legtitkosabb tudományának nevezett: „az egész rendszerét”, amely vagy mikrométeres mérésekkel, a geometriai szabályaival, aritmetikai számításokkal, vagy egy közönség tükör igénybevételével.

Leonardo attól tartott, hogy elveszik ez a szabály, amelyet építészek, képzőművész, írók, költők használtak. Először Nagy Konstantin császár diadalívénél alkalmazták 315-325-ben. Ez érvényesül Michelangelo vatikáni Pietájában, természetesen a Mona Lisában, de Raffaello műveiben is. Az aranymetszés, onnantól kezdve, hogy a kereszténység államvallás lett, egészen a XVIII. századig arra szolgált, hogy védje a céheket, hogy munkáik felismerhetők és hitelesek legyenek. Nem volt elég lefesteni egy Madonnát, a titkos szabályok szerint kellett. Ha Leonardo felfedte volna, hogy a Vitruviánus Ember ezt jelenti, máglyára küldték volna. A titok azonban végül mégis elveszett, amikor a felvilágosodással megtört az egyház hatalma és teret nyert a világiasság.

Szólj hozzá

aranymetszés kultúrtörténet Olaszország Leonardo Da Vinci