2020. már 19.

A globalizáció alkonya?

írta: Göbölyös N. László
A globalizáció alkonya?

jean-leon_ger_me_the_tulip_folly_walters_37261211-619x368.jpg

A globalizáció mai formájában véget ér. A koronavírusjárvány megváltoztatja közösségi magatartásunkat, globális gazdasági rendszerünket – írja a Business Insider.

Harold James, a princetoni egyetem történész-professzora 2012-ben írt egy könyvet az évszázadok során kialakult globalizációs jelenségekről. Nemrég újra megszólalt ebben a témában és megállapította, hogy „a gyárak bezárása és a termelés megszüntetése már megszakította a globális beszerzés láncot. A gyártók már meghozták az intézkedéseket hosszú távú sebezhetőségük csökkentésére.”

Változik a gazdasági paradigma és nem először. James a tulipánhagymák 1637-es esetét idézi, amely az első nagy pénzügyi válságot okozta. Pénzeszközök spekulatív célokra való felhasználása robbantotta ki, a hollandiai pestisjárvány után. A pestist a harmincéves háborúból (1618-1648) visszatért katonák terjesztették el 1635-ben és a csúcsát 1636 augusztus és november között érte el Haarlem városában.

A spekulációt a tulipánhagyma-részvényekkel kezdődött, amikor a járvány áldozatainak örökösei tömegesen adták el részvényeiket, amelyeknek értéke télen volt hagyományosan a legmagasabb.

Aztán jött Milton Friedman ideológiájának eltorzított változata, a „chicagói fiúké”, amely egy vállalat egyetlen céljává a részvényesek kielégítését tette a kliensekkel és az alkalmazottakkal szemben. Ez a paradigma a globalizációra alkalmazva odavezetett, hogy a vállalatok ott termeltek, ahol a termelési költségek a legalacsonyabbak voltak, nem törődve e szállítás problémáival, a szociális jogokkal, a környezettel.

Ian Goldin, az oxfordi egyetem globalizáció-szakértő professzora, aki 2014-ben arról írt, hogy egy járvány árthat a liberalizmusnak, most kijelentette a New York Times-nak, hogy „a jelenlegi helyzet annak egyenes következménye, hogy a részvényesek érdekei kaptak elsőséget a globális gazdaságban, illetve a rövid lejáratú profit a hosszú lejáratú kockázatokkal kapcsolatos óvatosság helyett.

„Tartalékolni kell – mondta Goldin – de ott van a piac nyomása, a háromhavi jelentések, az elemzők a nyakukon. Nem mondhatjuk, hogy most ugyan kisebb a profit, de jobban ki tudunk tartani”. Tehát vissza kell állítani a hosszú távú stratégiát, mint ahogy rámutatott többek között Klaus Schwab, a Világgazdasági Fórum alapítója Davosban. Arra kérte a tanácskozás résztvevőit, hogy olyan kapitalizmusban gondolkodjanak, amely nemcsak a részvényesek, hanem a többi érdekelt fél jogait is figyelembe veszi.

Lehet, hogy a koronavírus is véget vet a gazdasági globalizáció egyetemet kutúrájának és egyes termékek gyártása hazatelepül a harmadik világból. Ezt látszanak alátámasztani Velence polgármesterének a gazdasági élet szereplői előtt még március 2-án elmondott szavai: „Ma az éttermek, a szállodák és más közszolgáltatások az érintettek, de holnap  az ipar is az lesz. Újra kell gondolnunk a kitelepítéseket, és újragondolni, hogy mi felel meg országunknak. Mert ami történt, azt mutatja,, hogy kitelepítésben nem minden működik jól. És lehet, hogy ebből a válságból erősebben kerülünk ki.”

 

Szólj hozzá

gazdaság globalizáció koronavírus