Pripyjaty valamikor élettel teli város volt. Ma romokban heverő, elhagyott kísértetváros. Ukrajna most arra törekszik, hogy a város, amely mellett van a 34 évvel ezelőtt felrobbant csernobili atomerőmű 4. számú reaktora, az UNESCO világörökségének része legyen.
„Csernobil már most is híres attrakció az egész világon, sajnos nincsen hivatalos státusa” – nyilatkozta az AFP-nek Makszim Polivko idegenvezető.
A javaslatot az új kulturális miniszter, Olekszandr Tkacsenko terjesztette elő. „Ukrajna egyik legemblematikusabb területe, meg kell őrizni az emberiség számára” – indokolta egy interjúban.
A tiltott zóna 30 km-es sugárban veszi körül az atomerőművet, amely 1986. április 26-án minden idők egyik legsúlyosabb nukleáris balesetét okozta. Az akkori szovjet hatóságok először próbálták eltitkolni magát a robbanást, majd titkolóztak a szerencsétlenség kiterjedését illetően. Végül azonban százezreket evakuáltak, miközben több tízezer embert mozgósítottak a reaktort szigetelő szarkofág megépítésére és a terület megtisztítására. Napjainkban a természet hódítja vissza, a házak eltűnnek a gaz és a fák alatt, szaporodnak a vadállatok a környékén.
A pripjatyi épületekbe tilos belépni az omlásveszély miatt.
Annak ellenére, hogy a szakértők becslése szerint ember nem élhet ott biztonságban 24 ezer évig, egyre több turista keresi fel Csernobilt. Tavaly az HBO döbbenetes sorozata után az újabb generációk érdeklődése is megnőtt. 2019-ben 124 ezren látogattak oda. A miniszter szerint akár egymillió embert is tudnának évente fogadni. Ezzel együtt szükségesnek tartja megértetni a turistákkal, hogy nem egy „tiltott területen való egyszerű kalandról” van szó. Elmondta azt is, hogy 2019-ben egy új acélréteg került a károsult reaktorra, amely a következő 100 évre remélhetően garantálja annak biztonságát.
A minisztérium szakemberek bevonásával akar programokat készíteni, amelyek úgy mutatják be Csernobilt, mint „az emlékezet didaktikus helyszínét”. Tkacsenko szerint Csernobil történelmi öröksége nem korlátozódik egy tragédiára, mert a katasztrófa arra kényszerítette a szovjet vezetést, hogy bevallják az igazságot, és ezzel elindították a demokratikus folyamatot.
2021 március végére készül el az dosszié, amelyet átadnak az UNESCO-nak. Végső döntés nem várható 2023 előtt.
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
