Írolvasgondol

Göbölyös N. László blogja

Pierre Bellemare: Meztelen ember a hóban – kriminovella
Göbölyösné Németh Mária hagyatékából

pierre-bellemare.jpeg

Hat tekintet szegeződik a jámbor külsejű, szemüveges bíróra. A négy férfi és a két nő a vádlottak padján nem bűnöző. Becsületes állampolgárok, akik soha sem kerültek összeütközésbe a törvénnyel és egyetlen tulajdonságuk sem hajlamosította őket erre. Ami velük történt, az váratlan, alattomos, rettenetes. És, ki tudja, talán mindenkivel megtörténhetett volna.

Ez a kérdés foglalkoztatja a teremben a közönséget és a nagy számban megjelent, de szokatlanul csendes újságírókat.

Vajon bárki közülük megérdemelné-e, vagy nem, hogy ezekkel az emberekkel együtt üljön a vádlottak padján?

Itt van először is Jean-Didier Miller, egy jóravaló 23 éves fiú, újságkihordó. Összeszorított szájjal néz a bíróra, de csaknem sír. Az apja és az anyja is a teremben vannak

A másik, Adolf Nissau, részlegvezető egy bankban, 38 éves. Vidám, joviális ember, de most összeráncolt homlokkal ül és időnként zavart pillantásokat vet a teremben ülő kollégájára.

Herman Fohlen, állami alkalmazott, aggodalmát és talán szégyenét rejtve hajtja le a fejét. Mellette ül egy 39 éves építész. Intelligens arca van. Mosolyogni próbál, valószínűleg azért, hogy megnyugtassa a feleségét, aki szintén vádlottként van jelen.

Az asszony mellett özvegy Millerné. Sápadt, mint a halál. A fia is ott van a teremben a közönség soraiban.

Négy férfi és két nő várja, hogy rekonstruálják az eseményeket, amelyek vádlottakat csináltak belőlük.

Először a fiatal Jean-Didier Miller tesz vallomást.

-Fél öt körül – kezdi tompa hangon – a 352-es úton haladtam a furgonommal.

A bíró félbeszakítja:

-Felhívom a figyelmet arra a körülményre, hogy az útról akkorra már eltakarították a havat, de a mező és főleg az út két oldala havas volt. Egyébként ebben az időpontban újra elkezdett esni a hó. Az eset január 1-ről január 2-re virradóra este és éjszaka történt, több mint mínusz 16 fokos hőmérsékletnél.

-Fogyasztott alkoholt, Miller?

-Nem, bíró úr.

-Rendben, folyassa!

-A város szélétől körülbelül 5 kilométerre vettem észre az emberi testet a hóban. Megálltam. Aztán visszatolattam. Akkor láttam meg, hogy egy férfi az és csaknem teljesen meztelen. És…akkor…továbbmentem.

-És miért nem szállt ki a kocsijából, Miller úr?

-Mert attól féltem, hogy valami csapda, hogy az az ember direkt megjátszotta az egészet, hogy odamenjek és aztán megtámadjon. De értesítettem a rendőrséget, amikor megérkeztem az újságlerakathoz.

-Hálásak vagyunk Önnek, Miller úr, de az a lerakat 50 kilométerre van onnan, tehát csak 45 perccel később tudta értesíteni a rendőrséget.

Egy postakocsi vezetője a következő tanú. Röviden, gyorsan, mogorván beszél, mintha sürgős dolga volna.

-Amikor megláttam a hóban egy rózsaszínes foltot, ami olyan volt, mint egy emberi test, leszálltam a két kollégával együtt, akik velem voltak a kocsiban. Láttam, hogy egy fiatalemberről van szó és hogy halott. Nem nyúltunk hozzá, hogy ne töröljük le a nyomokat és mindjárt értesítettük a legközelebbi községben a rendőrséget.

-Köszönöm, uram. Hívják most be Kapler felügyelőt.

Kapler felügyelőről csak annyit jegyzünk meg, hogy öreg róka, aki lelkiismeretesen végzi munkáját, jelentése is alapos.

-Fél 6-kor érkeztem a helyszínre. Láttam, hogy a hóban emberi test fekszik. Egy szőke fiatalember volt, akinek nem volt egyéb öltözék, csak egy alsónadrág. Halott volt, de valószínűleg nem régóta, mert a hó, amely csak háromnegyed órával előtte állt meg, nem takarta be. A testen nem látszott komoly sérülés. Viszont a lábai szorosan össze voltak kötve, lehetetlennek látszott kézzel kioldani. A csuklói is össze lehettek kötve, mert mély vágás volt rajtuk. A nyomok alapján, amelyeket a hóban hagyott, megértettem, hogy jutott el odáig: zárt lábakkal ugrált. Ötszáz méteren keresztül követtem ezeket a nyomokat, beértem egy kis erdőbe és ott egy fához. Nyilván odakötözték, mert a vastag hóréteg alatt rengeteg lábnyom maradt meg. A dráma úgy este 11 és éjfél körül zajlott le, becslésem szerint.

Könnyen el lehet képzelni, mi történt. A fiatalembernek, akit nyilvánvalóan megtámadtak, valahogy sikerült kezeit kiszabadítania, miután támadói elmentek, aztán ugrálva eljutott az útig, és abban reménykedett, hogy egy autós segítségére lesz.

-Felügyelő úr, elfelejtett egy részletet, amely mindnyájunkat nagyon szíven ütött…

-Á, igen.  Amikor a fától elindultam a nyomok után az úthoz, megfigyeltem, hogy az ugrások igen rövidek voltak. Ez a zárt lábakkal való futás a hóban nagyon kimerítő lehetett szerencsétlen számára. Ötszáz métert megtenni, így, a vastag hóban, rettenetes!

-Hogyan tudta azonosítani az áldozatot?

-Nagyon könnyű volt. Guillaume Macken postai alkalmazott, az apja hiába várta haza egész éjjel. Ő jelentette be hajnalban a fia eltűnését.

-És hogy sikerült kézre keríteni a fiú támadóit?

-A kocsija vezetett nyomra.

Az áldozat apjának ügyvédje kér szót:

-Bíró úr, a kocsinak van egy kis története, szeretném elmondani: Ulrich Macken, az áldozat, elektroműszerész volt. Tizennyolc éves volt csak, de keményen dolgozott. arról álmodott, hogy vesz magának egy használt kocsit. Nagyon keveset keresett, és hosszú hónapokig gyűjtötte rá a pénzt. Rettentő boldog volt, amikor Karácsony előtt sikerült vennie egy 1966-os Fordot. Azonnal ki is dekorálta az összes ajtaját rózsás matricával.

A felügyelő e kitérő után folytatja:

-Tehát, mint ahogy az előbb mondtam, a kocsi vezetett nyomra. Amikor másnap reggel visszamentem a helyszínre, a legnagyobb meglepetésemre ott találtam az áldozat rózsákkal díszített Fordját. Egy fiatalember éppen akkor akart eltűnni az erdőben. Elővettem a pisztolyomat, és megállítottam. Egy 25 éves csavargó volt. Megtaláltam nála az áldozat jogosítványát. A társát csak este sikerült letartóztatni, mert az erdőben észrevett és elmenekült. Egy istállóban bújt meg. Ők ketten adták aztán meg a harmadik ember nevét. A gyilkosság rekonstruálása…

-Azt javaslom – szakítja félbe a bíró – hogy nagyvonalakban ismertesse a három csavargó tettét, mert ezen a tárgyaláson nem ők a szereplők.

-Ahogy óhajtja. Újév estéjén Ulrich 22 óra tájban jött ki egy diszkóból. Vele egyidőben távozott egy közeli bárból a három csavargó. Egy barátnőjüket akarták meglátogatni, de nagyon hideg volt, nem akarózott nekik gyalog nekivágni az útnak. Ekkor észrevették Ulrichot, aki beindította a kocsi motorját. Villámgyorsan cselekedtek. Az egyik kinyitotta az ajtót, megragadta a fiatalembert a hajánál fogva és kését a torkának nyomva, átlökte a jobboldali ülésre. A többiek is beszálltak. Elautóztak a város széléig, az erdőben levetkőztették áldozatukat, rongyot tömtek a szájába és egy fához kötözték a kocsiban talált dróttal. Ezután a legnagyobb lelki nyugalommal visszamentek a városba.

Másnap, pusztán kíváncsiságból, ketten visszamentek megnézni, mi van a fiúval. Ekkor botlottam bele az egyikbe. Meg kell mondanom, hogy hármuk közül az egyik bevallotta, hogy tekintettel a hidegre, biztos volt abban, hogy a fiú meghalt, ha közben senki sem talált rá…

-Helyben vagyunk – mondja a bíró, és az egész terem a hat vádlott felé fordul.

Amikor Kapler felügyelő és a bíró rekonstruálták az ügy kronológiáját, felfigyeltek egy részletre.  A fiatalember 22 órakor jött ki a diszkóból. A csavargók körülbelül fél 11-kor kötözték a fához és azonnal el is mentek. Ezt igazolja az a hóréteg is, amely a nyomokat fedi. Másrészt a hóréteg vastagsága a fiúnak az úthoz vezető lábnyomain azt mutatja, hogy elég hamar el tudta oldani magát a fától. Ezzel szemben felfedezésekor a testén hónak nyoma sem volt. Pedig a hóesés csak hajnali 5 óra felé állt el. Ebből az következik, hogy minimum öt óra hosszat állt összekötözött lábakkal, meztelenül, mínusz 16 fokban az út szélén segítségre várva. Segítség pedig nem jött, mivel a postai alkalmazott, az egyetlen, aki segíteni akart, már holtan találta.

-Mi okozta a halálát? – kérdi a bíró a törvényszéki orvostól.

-A hideg, bíró úr. Ez kétségtelen, hisz a sebei jelentéktelenek voltak.

Pedig volt forgalom azon az úton az 1971. január 2-re virradó éjszakán.

A rendőrség egy tucatnyi kocsit talált. Nyolc sofőr jelentette ki, hogy nem látott semmit, négyen beismerték, hogy láttak az út mentén egy integető meztelen embert. Ez a négy ember és az utasaik várnak most ítéletre. A vád ellenük kötelező segítségnyújtás elmulasztása.

Jean-Didier Miller már akkor látta az áldozatot, amikor a fáradtságtól a földre esett. Mivel a hó akkor még esett és holttestén nem volt hó, élt még akkor, teste melegétől olvadt el rajta a hó. De a vádlott nem szállt ki a kocsiból, mert attól félt, hogy a férfi csapdát állított számára és meg akarja támadni.

-Ulrich, mint agresszor! – méltatlankodik az ügyvéd – Ő, aki rózsákat rakott az autójára. És ki az a hülye bandita, aki meztelenre vetkőzik mínusz 16 fokban? Maga vagy hazudik, vagy szörnyen ostoba.

-Ügyvéd úr, ön sértegeti a vádlottat. Ő volt az egyetlen, aki értesítette a rendőrséget.

-Igen. Háromnegyed órával később…és későn.

A banktisztviselő következik:

-Amikor megláttam a meztelen, páros lábbal ugráló embert, azt hittem, hogy bolond vagy részeg.

-És?

-Továbbmentem.

-És nem értesítette a rendőrséget. Miért?

-Mert nem vagyok feljelentő…

-Á! Nem akart feljelenteni egy embert, aki meztelenül integetett a hóban. Arra nem gondolt, hogy akár bolond, akár részeg, abban a hidegben okvetlenül megfagy?

-Nem akarom megsérteni a vádlottat – szólt közbe az ügyvéd – Ezért nem beszélek ostobaságról, csupán a képzelőerő teljes hiányáról. Kár, hogy ezért senkit sem lehet elítélni, bár a következményei épp olyan súlyosak lehetnek, mint a szándékos mulasztások.

Az állami alkalmazott:

-Igen, láttam, hogy valaki integet. Lassítottam is. De amikor láttam, hogy egy meztelen férfi, haboztam…

-Végül mégis megállt…-észrevételezi a bíró.

-Igen, a kanyar után.

-Íme! Nagyszerű! Rendkívül fejlett felelősségérzet! – kiált fel az ügyvéd – Akkor állít meg, amikor már nem látta az áldozatot. És akkor, megszabadulva a kínos látványtól, sietett elfelejteni és boldogan elment.

A legdrámaibb vallomást az építész teszi.

A tragédia éjszakáján, miután baráti körben megünnepelték az újévet, fél 12 tájban indul el kocsival feleségével és özvegy Millernével. Minthogy valóban nagyon hideg van, maximumra kapcsolja a fűtést. A lámpák hirtelen egy félig meztelen embert világítanak meg, aki a kezét a feje fölé emelve ugrál.

-Bajorországban láttam már embereket, akik léket vágnak a jégben is úgy fürödnek – magyarázza az építész – Nem nagyon lepődtem meg. Egyébként Skandináviában a január 1-i fürdőzések igen megszokottak. Ezért sem én, sem a feleségem, sem Millerné asszony nem csodálkoztunk. Még beszélgettünk is egy kicsit arról, hogy mi készteti arra, hogy ilyen helyzetben így ugráljon.

-És Ön, asszonyom, mit  gondolt? – kérdezi a bíró a feleségtől.

-Hogy a fiatalembernek biztos nagyon melege volt.

-A mozdulatai túláradóak voltak. Arra gondoltam, hogy talán részeg, vagy őrült, aki fogadásból csinálja – magyarázta Millerné.

Az áldozat édesapja, aki egy ideje szemmel láthatóan ideges, nem bírja tovább:

-Hallják, mit mondanak? – fordul a hallgatóság felé – A fiam élne, ha e gyáva, okoskodó emberek helyett egy paraszt, vagy egy egyszerű mesterember ment volna arra. Ők megálltak volna és tudták volna, mit kell tenni.

-Kérem – szólalt meg az építész – ez a dráma az életem legkeserűbb leckéje és tisztában vagyok azzal, hogy sohasem tudom helyrehozni a hibámat.

Az építész felesége:

-A férjem nagyon szenved az eset miatt. Nem látszik rajta, de nagyon deprimált…

-Nem hiszek magának, sem a férjének – szakítja félbe Ulrich anyja – Nem álltak meg, mert önzők, mert fáztak és siettek haza. Úgy gondolták, hogy ha megállnak, esetleg kellemetlenségeknek néznek elébe. Vannak maguknak gyerekeik?

-Igen, egy 12 és egy 14 éves fiú.

-És el tudná képzelni, hogy az egyikkel ilyesmi történjen?

-Képzeljék el, mit érzett az a fiú, amikor nem álltak meg – teszi hozzá az ügyvéd.

A bíróság a hat vádlottból ötöt bűnösnek talált, mert mínusz 16 fokban, legyen az normális, bolond, vagy részeg, meztelenül minden ember megfagy.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Írolvasgondol

Érdekességek a nagyvilágból, élmények és vélemények közvetlen és tágabb környezetemből, szépírói, műfordítói munkáim

Címkék

18+ (12) 19.század (4) 1968 (16) 20.század (5) 60-as évek (5) Afrika (12) afro-amerikaiak (3) agy (22) agykutatás (3) Albert Einstein (4) Alfred Hitchcock (5) állatvilág (56) álmatlanság (3) álom (13) alvás (9) Amazonas (4) Amerika (4) anatómia (3) Anglia (30) Antarktisz (5) antiszemitizmus (4) antropológia (10) árverés (7) ASL (3) Auschwitz (3) Ausztrália (11) Ausztria (10) autó (6) autóipar (4) Ázsia (4) balkezesség (5) Barcelona (3) Beatles (16) béke (5) Belgium (8) best-seller (3) beszéd (6) betegség (6) Bill Gates (5) biológia (60) biztonság (6) blog (16) blues (3) Bob Dylan (3) Boileau-Narcejac (12) boksz (3) boldogság (8) botanika (3) Brazília (7) Brexit (5) bűnözés (6) bűnügy (44) cetfélék (3) Charlie Chaplin (3) Chile (4) ChristianK (19) CIA (4) Claude Monet (3) család (16) Csendes-óceán (6) csillagászat (36) csokoládé (4) Dánia (8) David Bowie (3) Déli-sark (3) demokrácia (6) depresszió (9) digitális (5) digitalizáció (3) diktatúra (5) dinoszauruszok (4) diszkrimináció (5) divat (30) Djabe (11) DNS (10) dohányzás (3) dokumentum (3) dokumentumfilm (8) Donald Trump (8) drog (5) Egészég (6) Egészség (16) egészség (92) egyház (12) Egyiptom (22) elektronika (5) élelmezés (6) élelmiszer (4) Élet (3) élet (42) életkor (3) életminőség (3) Életmód (19) életmód (154) életrajz (5) ellenkultúra (3) elnökválasztás (4) élővilág (14) ember (8) emberiség (3) embrió (4) emlékezet (4) ENSZ (4) építészet (16) erdő (5) erkölcs (6) erőszak (5) erotika (6) érzelem (5) érzelmek (4) Északi-sark (3) Etiópia (3) étrend (5) EU (3) Európa (23) évforduló (55) evolúció (5) Facebook (8) fák (11) farkas (3) fasizmus (8) Federico Fellini (4) fegyver (3) fegyverek (3) felfedezés (3) felmelegedés (4) felmérés (6) fenntarthatóság (12) fenntartható fejlődés (3) fény (5) Ferenc pápa (5) férfi (4) festészet (12) fiatalok (7) film (36) Film (8) filoszemitizmus (8) filozófia (14) Finnország (11) Firenze (3) fizika (9) Föld (23) földönkívüliek (6) földrajz (7) Földrajz (4) földrengés (5) földtörténet (4) forradalom (3) fotó (12) Fotó (8) fotográfia (4) Fotográfia (3) Franciaország (187) Frank Zappa (4) függőség (5) Fukusima (3) futball (9) gasztró (3) gasztronómia (34) gazdaság (18) genetika (13) geológia (32) George Orwell (4) Gina Lollobrigida (3) globális felmelegedés (12) globalizáció (3) Göbölyösné Németh Mária (12) Göbölyös N. László (81) gondolkodom (48) Gondolkodom (7) Google (6) Görögország (6) gravitáció (3) gyász (5) gyerekek (3) gyermek (3) gyermekek (15) gyilkosság (13) gyógyítás (8) háború (20) hacker (3) hagyomány (8) haj (3) hajózás (6) halál (15) halálozás (8) hang (6) hatalom (3) házasság (5) hidegháború (5) Himalája (4) hippik (3) híresség (10) hit (5) Hitler (5) Hold (13) Hollandia (31) Hollywood (8) holokauszt (17) Holokauszt (5) home office (3) Homo Sapiens (3) horror (14) humor (3) hurrikánok (3) hús (4) I.világháború (9) idegenforgalom (5) idő (4) időskor (3) II.világháború (25) ikrek (3) impresszionizmus (3) India (13) Indonézia (4) informatika (11) intelligencia (8) internet (26) ipar (12) Irak (4) Irodalom (15) irodalom (150) iskola (6) iszlám (7) iszlám állam (3) Itália (5) Izland (5) Izrael (28) Japán (28) járvány (6) jazz (7) jégkorszak (3) Jeruzsálem (3) Jimi Hendrix (4) jog (8) John F. Kennedy (5) John Lennon (6) jövő (10) Kanada (23) Karácsony (3) karantén (3) katasztrófa (15) katolicizmus (3) kávé (3) képzőművészet (35) kereskedelem (3) kereszténység (4) kiállítás (7) Kína (19) királyság (3) klíma (15) klímaváltozás (28) klimaváltozás (3) kollázsregény (13) költészet (13) Kolumbia (5) kommunikáció (6) kommunizmus (5) könyezetvédelem (3) könyv (14) környezet (4) környezetvédelem (163) koronavírus (6) középkor (9) közlekedés (23) közösség (7) közösségi háló (6) közösségi média (10) krimi (13) kriminovella (13) krokodil (3) Kuba (3) kultúra (15) kulturtörténet (11) kultúrtörténet (56) Kultúrtörténet (3) kutatás (16) kutya (12) látás (3) Led Zeppelin (4) légszennyezés (6) lélektan (9) Lengyelország (9) Leonardo Da Vinci (3) Leonard Cohen (6) levegő (4) levelezés (3) (3) London (7) macska (4) Madagaszkár (3) madarak (6) maffia (13) mágneses tér (3) Magyarország (100) Marcello Mastroianni (4) marihuána (4) Marilyn Monroe (3) Marokkó (3) Mars (7) matematika (6) média (66) meditáció (3) medve (3) megújuló energiák (5) memoár (3) menekültek (3) mese (7) mesterséges intelligencia (33) meteorológia (8) Mexikó (14) mezőgazdaság (7) Michelangelo (4) migráció (3) migránsok (3) Milánó (4) mítosz (5) mobiltelefon (3) molekulák (3) mozgás (5) mozi (184) műanyag (6) műemlék (5) Muhammad Ali (6) múlt (5) munka (20) munkahely (7) művészet (22) múzeum (3) nacionalizmus (3) nácizmus (27) Nagy-Britannia (135) Nap (6) Napóleon (6) NASA (15) neandervölgyi (7) Neil Young (6) nemek (3) Németország (43) népesség (4) nevelés (23) New York (10) (8) Nobel-díj (5) nők (24) Norvégia (12) növények (3) nukleáris (6) nyelv (8) óceánok (9) ókor (35) ökorendszer (3) okostelefon (5) oktatás (12) Olaszország (225) olvasás (5) on-line (3) Orhan Pamuk (3) Oroszország (27) orvostudomány (34) Oscar Wilde (3) őskor (14) őslénytan (15) összeesküvés-elmélet (3) őstörténet (11) Pablo Picasso (3) Párizs (5) párkapcsolat (17) Parkinson-kór (3) Peru (7) Pier Paolo Pasolini (3) pihenés (3) Pink Floyd (4) piramisok (5) pók (4) polgárjogi mozgalom (3) politika (42) Pompei (5) pop (3) Portugália (5) pszichiátria (5) pszichológia (74) punk (3) rabszolgaság (3) rasszizmus (5) reciklálás (5) régészet (99) rejtély (3) reklám (4) relaxáció (4) remake (3) reneszánsz (11) repülés (5) robot (8) rock (68) Rock (38) Rocky (3) Rolling Stones (4) Róma (12) Római Birodalom (16) Románia (3) rövidlátás (3) sajtó (3) sakk (4) sci-fi (9) Shakespeare (7) Skócia (6) soul (3) Spanyolország (33) spirituális (12) sport (26) Stanley Kubrick (5) Steven Spielberg (3) Steve Hackett (3) Steve Jobs (3) stressz (7) Svájc (12) Svédország (24) Sylvester Stallone (3) szabadidő (3) Szardínia (3) Szaúd-Arábia (3) szegénység (3) szelfi (4) szem (5) személyiség (4) szennyezés (4) szerelem (14) szex (16) szexualitás (3) Szibéria (3) Szicília (4) Sziliciumvölgy (3) színház (21) szocio (52) szorongás (3) Szovjetunió (8) Sztálin (3) sztárok (4) sztárvilág (3) születésnap (4) szülők (3) szürreális (8) szürrealizmus (3) találmány (5) tánc (3) tanulás (4) táplálkozás (13) társadalom (185) Társadalom (31) technika (62) technológia (23) Tejút (3) temetkezés (3) tenger (3) tengerek (5) természet (52) természetvédelem (7) terrorizmus (21) tetoválás (3) Titanic (5) titkos szolgálat (3) tizenévesek (3) Törökország (6) történelem (386) tudomány (331) turizmus (10) tv (4) UFO (5) Új-Zéland (10) Ukrajna (3) Umberto Eco (3) UNESCO (3) univerzum (9) urbanizáció (19) űrkutatás (34) USA (455) utazás (11) üzlet (6) válás (3) vallás (26) Van Gogh (4) várandósság (3) Vatikán (10) vélemény (5) Velence (8) vendéglátás (7) videójáték (3) Vietnam (11) világegyetem (3) világörökség (4) világpoézis (8) víz (9) Vörös Brigádok (4) vulkán (5) vulkánok (4) Wales (3) Woody Allen (4) world music (3) Yellowstone (3) zene (31) Zene (146) zsidóság (21) Címkefelhő

Friss topikok

Facebook oldaldoboz

süti beállítások módosítása