Színek és foltok

Göbölyös N. László blogmagazinja


2020. aug 19.

Így keletkezik egy óceán: Etiópiában szélesedik egy szakadék, amely kettéhasítja Afrikát

írta: Göbölyös N. László
Így keletkezik egy óceán: Etiópiában szélesedik egy szakadék, amely kettéhasítja Afrikát

Afrika egyik legmelegebb részén, Afar régiójában egy 60 km hosszú és 8 km széles hasadék keletkezett. Itt a hőmérséklet nappal 55, éjjel 35 fok, de ennek semmi köze ahhoz, ami történik,  miként a talaj süllyedésének vagy a földrengéseknek sem. Többről van szó. A geológusok szerint itt egy óceán…

Tovább Szólj hozzá

óceán geológia Etiópia

2020. jún 25.

Egy elveszett kontinens nyomai gyémántokban

írta: Göbölyös N. László
Egy elveszett kontinens nyomai gyémántokban

Kanadában találták meg a British Columbia Egyetem kutatói kimberlit-minták tanulmányozása közben egy elveszett kontinens nyomait. A kontinens 150 millió évvel ezelőtt tűnt el, de nyomai megmaradtak a gyémántokban, amelyeket a Grönland közeli Baffin-szigeten bányásztak ki, miközben a sziklás anyagú…

Tovább Szólj hozzá

geológia kontinens Kanada

2020. jún 12.

90 millió éves esőerdő a Dél-sarkon

írta: Göbölyös N. László
90 millió éves esőerdő a Dél-sarkon

Brit és német kutatók 2017-ben a Déli-sark nyugati részében, az Amundsen-tengerben a Polarstern német jégtörőhajó segítségével 30 cm-rel a tengerfenék alatt a felsőbb rétegektől különböző színű üledékeket találtak. Az azóta eltelt vizsgálatokból kiderült, hogy az üledék Kréta-kori polleneket,…

Tovább Szólj hozzá

élővilág geológia esőerdő Antarktisz

2020. máj 24.

Titokzatos kincses hegy Szibériában

írta: Göbölyös N. László
Titokzatos kincses hegy Szibériában

Egy  kb. 600 méter magas hegy egy 8 km szélességű kráter körül nemesfémek tonnáit rejti magában. A Kondjor hegy valóságos geológiai csoda, vagy valami váratlan jelenség eredménye, ami ma is rejtély. Létrejöttére két elmélet van: az egyik feltételezi, hogy tökéletesen kerek formáját egy meterorit…

Tovább Szólj hozzá

geológia Oroszország Földrajz

2020. máj 05.

A nagy esőzések vulkánkitöréseket okozhatnak

írta: Göbölyös N. László
A nagy esőzések vulkánkitöréseket okozhatnak

A Kilauea a legaktívabb a Hawaii-szigetek öt vulkánja közül a legaktívabb. 1983 óta rendszeresen kitör és a 2018-as kitörést 6,9-es erősségű földrengés kísérte, amelynek során egy addig inaktív zónából is láva ömlött. Kétezer embert kellett evakuálni – írta a La Repubblica. A miami egyetem kutatói…

Tovább Szólj hozzá

tudomány meteorológia geológia vulkánok

2020. ápr 07.

Amikor egy nap fél órával rövidebb volt, a Hold pedig közelebb volt hozzánk

írta: Göbölyös N. László
Amikor egy nap fél órával rövidebb volt,  a Hold pedig közelebb volt hozzánk

70 millió évvel ezelőtt az év 372 napból állt, a Hold 1000 kilométerrel közelebb volt a F9ldhöz, és a tengerek sokkal melegebbek voltak, mint napjainban. Ezeket az információkat a brüsszeli Vrije egyetem kutatói egy olyan kagylóból merítették, amely a Kréta-korban élt. Tanulmányukat a…

Tovább Szólj hozzá

klíma geológia Hold Föld őslénytan

2020. már 04.

Vaspelyhek a Föld szívében

írta: Göbölyös N. László
Vaspelyhek a Föld szívében

A Föld középpontjának külső rétege folyékony, a belső rétege szilárd. Ezt a különlegességét a földrengések alkalmával keletkező mágneses hullámokból lehet leolvasni. Ezek a hullámok a két réteg között különös hangot adnak, amelyet „vaspelyhek” okoznak, és 300 km vastagságra híznak. A Föld…

Tovább Szólj hozzá

tudomány geológia Föld

2020. jan 11.

A mágneses északi pólus Szibéria felé mozog

írta: Göbölyös N. László
A mágneses északi pólus Szibéria felé mozog

A greenwich-i szélességi körön keresztül Szibéria felé halad az északi mágneses pólus, és ez a jelenség, amelyet hónapok óta figyelnek, megzavarhatja a tengeri navigációt és az okostelefonok alkalmazásait. A mágneses északi pólus a Föld felszínének egy olyan pontja, ahol a legbelsejében mozgó…

Tovább Szólj hozzá

tudomány geológia mágneses pólusok

2019. máj 18.

Visszatértünk a pliocén korszak klímájához

írta: Göbölyös N. László
Visszatértünk a pliocén korszak klímájához

A Déli-sarkot fák borították,  a hőmérséklet 3-4 fokkal melegebb volt a Földön, a  tengerek pedig 150 méterrel magasabbak voltak. Most először újra elértük a három millió évvel ezelőtti pliocén korszak széndioxid-szintjét – erre a következtetésre jutottak azok a német klimatológusok, akik a…

Tovább Szólj hozzá

természet környezetvédelem klíma geológia

2019. jan 15.

Időzített klímabomba a Csendes-óceánban

írta: Göbölyös N. László
Időzített klímabomba a Csendes-óceánban

A Csendes-óceánban még megvannak a nyomai annak a kis jégkorszaknak, amely több mint 600 évvel ezelőtt sújtotta bolygónkat. Egy hidegvíz-réteg még képes egyengetni az óceán hőmérsékletét. Ennek felmelegedése katasztrofális lehet – írja a Le Figaro. A Massachusetts-i…

Tovább Szólj hozzá

környezetvédelem klímaváltozás geológia óceánok

2018. nov 20.

Gőzzé váltak Pompei és Herculaneum áldozatai a termikus sokk nyomán

írta: Göbölyös N. László
Gőzzé váltak Pompei és Herculaneum áldozatai a termikus sokk nyomán

A Vezúv  Kr.u. 79 évi kitörésének áldozatait általában azokkal azonosítják, akiket Pompei utcáin járva, hamuba, kőbe merevedve látunk. Ám az áldozatok között sokan voltak, akiket a hőség ölt meg:  Herculaneum tengerpartján kerestek menedéket és a termikus sokk miatt haltak meg. Pietro Paolo…

Tovább Szólj hozzá

történelem geológia vulkánok Olaszország Vezúv

süti beállítások módosítása