Obama és Trump két egymástól teljesen különböző amerikai elnök. Az egyik legnagyobb különbség közöttük talán a klímaváltozással kapcsolatos magatartásuk. Obama számára elsőrendű feladat volt mindent megtenni a globális felmelegedés ellen. Trump szerint ez a probléma értelmetlen. Néhány hónappal megválasztása után meg is kezdte Obama Clean Power tervének lebontását, holott ez a terv az üvegház hatás gázkibocsátások csökkentését, a tiszta energia támogatását célozta.

Trump számára sürgős feladat a szénipar fellendítése, ami véleménye szerint munkahelyteremtésre ad nagy lehetőséget és ezzel ki tudja elégíteni azt a szegény és dühös réteget, amely választóinak kemény magját adta.

Energia-politikájának bírálói felhívják a figyelmet arra, hogy ezzel fényévekre eltávolodik a Párizsi Egyezménytől, amelyből való amerikai kilépést már be is jelentette, és a következő években az Egyesült Államokban ugrásszerűen megnövekedik a káros kibocsátások mértéke. A 12 ásványi eredetű fűtőanyag közül ugyanis a szén okozza a legnagyobb szennyezést, üvegház-hatása nagyobb, mint az olajé, vagy a földgázé.

Szakemberek kiszámították, hogy az amerikai elnök rossz környezeti politikája következtében 2025-ig plusz 650 millió tonna CO2 kerülne a levegőbe. Ennek ellensúlyozására 100 milliárd új fára lenne szükség.

Új-Zélandi aktivisták egy csoportja megpróbálja ezt az utopisztikusnak látszó feladatot megvalósítani a Trump Forest program keretében. Társalapítója, Andrien Taylor, a BBC-nek elmondta, hogy eddig 800 támogatójuk több mint 220 ezer fát ültetett. A részvételhez meg kell vásárolni egy fát, el kell ültetni The Donald nevében, és a számlát elküldeni róla az alapítványhoz.

„Ezzel elkezdtünk valamit. Igaz, eddig a világnak csak kis része szavazott a programunkra, de szembe kell néznünk azokkal a következményekkel, amelyeket az elnöknek a klímával kapcsolatos tudatlansága okoz. Szeretnénk, ha Trump kedvelné az erdőt, végül is az ez az ő erdője is. Jó lenne, ha legalább egy tweetet szentelne neki – mondta Taylor – Ha megtenni, biztosan azért tenné, hogy leszólja a kezdeményezést, ami valószínűleg döntő lendületet adna a megvalósításához.”

Közben a Berkeley, a chicagói és rutgers-i egyetem kutatóinak tanulmánya, amely a Science-ben jelent meg, arra hívja fel a figyelmet, hogy a globális felmelegedés nemcsak környezeti probléma, hanem gazdasági és társadalmi is, mivel szegényebbé teszi a szegényeket és főként azokat a területeket, ahol a válság mély nyomokat hagyott.  És ez alól az Egyesült Államok sem kivétel. Eszerint a felmelegedés árát elsősorban a Texas, Kansas, Virginia és Florida négyszögébe tartozó szegény és meleg zónában élők fizetik meg, akik pedig a Fehér Házba segítették Trumpot. Paradox módon eléggé védett, sőt nyerhet is a melegebb, a mezőgazdálkodásra alkalmasabb klímával a nyugati partvidék és az Észak, Kaliforniától Washington államig, valamint a Chicago és New York közötti terület, ahol a demokrata többség él. Nem jelentéktelen kis különbségekről van szó. Az üvegházhatás felemésztheti a jövedelmek 20%-át a legjobban érintett területeken. „Ha a felmelegedés a jelenlegi ütemben folytatódik, a szegényektől a gazdagokhoz való vagyonátáramlás legkolosszálisabb mértékének lehetünk tanúi” – jelentették ki a kutatók.

A szerzők úgy jutottak ehhez a következtetéshez, hogy azokat a statisztikai eszközöket, és banki adatokat használták fel, amelyeket a biztosító társaságok is használnak a mezőgazdasági károk becslésénél: az esőzések változását, a tenger szintjének emelkedését, az orkánok gyakoribbá válását és ezeknek hatását az egészségre, az energia felhasználásra. A tanulmány a legnagyobb kockázatotnak a hőmérséklet emelkedését tartja.

Az előrejelzések szerint a következő évtizedekben a 35 fok feletti napok száma  egy évben 200-ra emelkedhet. Ha a káros kibocsátásokat nem csökkentik, az átlag hőmérséklet 3-5 fokot fog növekedni. Ennek ára hasonló lesz a nagy recesszióéhez, csak ebből már nem lesz visszaút – figyelmeztetnek a szakértők. Egyelőre hiába…