Változik Földünk éghajlata, a Föld egyre népesebb és akkora globális népességet, amely 2050-re meghaladja a 9,5 milliárdot, vállalnia kell a tápláléknak is. Gyakran szóba kerülnek olyan egzotikus élelmek, mint a rovarok, de van egy másik sokat ígérő táplálék, amely a melegebb égövi országokban máris nagyon elterjedt: ez az indiai fügekaktusz (Opuntia ficus india) gyümölcse.
Ez a neve ellenére mexikói eredetű kaktusz, már évszázadok óta termesztik a Földközi-tengeri medencében, mert kevés vizet igényel, ellenáll a légszennyezésnek és a tápértéke is alkalmassá teszi, hogy élelemforrás legyen a félsivatagos zónákban – erről ír egy könyv, amelyet az ENSZ élelmezésügyi szervezete (FAO) és Icarda non-profit szervezet által közös kiadásban jelentetett meg, Crop ecology, cultivation and uses of cactus pear címmel.
„Az indiai fügekaktusz rendíkvül értékes a száraz régiókban – erősítette meg a La Repubblicának Paolo Inglese, a palermói egyetem professzora, aki koordinálta a könyv szerzőinek munkáját – Érdeme különleges metabolizmusa, amely fordítottja a hagyományos növényeknek. Északa nyílnak meg a szárszövetei és akkor valósítja meg a fotoszintézishez szükséges gázcserét, amikor a hőmérséklet a legenyhébb és a nedvesség a legnagyobb, hogy minél kevesebb folyadékot veszítsen a párolgás miatt. A felesleges vizet tárolni tudja, ezért kevés csapadék mellett is megél.”
Egyike azoknak a növényeknek, amelyek a leghatékonyabban ki tudják használni a vízforrásokat. A répával összehasonlítva 80%-kal kevesebb vízre van szükség a takarmánynak készített biomasszához.
Inglese szerint ezt a különleges növényt fel lehet használni emberi fogyasztásra, állatoknak takarnányra, de rovarok tenyésztésére is természetes festékanyagok előállítása céljából, sőt, még talapvédelemre is az elsivatagosodás ellen.”
Olaszországban az indiai füge gyümölcsét fogyasztják, de például Mexikóban a zöldjét is. A zsenge leveleket frissen és konzervként egyaránt. Készítenek belőle salátát, levest. Tápértéke hasonló a zöldbabéhoz. Meglepő képessége, hogy nagy mennyiségű CO2-t képes magába szívni. Hektáronként kb 5 tonnányit, az ismert növények közül a legtöbbet. Jól tűri a magas szénmonoxid-koncentrációt, sőt, kifejezetten jól érzi magát ilyen környezetben.
Az indiai fügekaktusz optimista vélemények szerint táplálni tudna kb. 1 milliárd embert a száraz zónákban és a fejlődő országokban, valamint, tekintettel a meleg égöv terjedésére, hasznos lehetne hosszú távon Európa számára is.
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Hell-Ász 2018.01.19. 09:55:46
6. Ienin 2018.01.19. 10:00:23
Szelid sunmalac 2018.01.19. 10:28:21
Szelid sunmalac 2018.01.19. 10:28:50
FF 2018.01.19. 11:08:58
Ausztráliába betelepítették még az 1800-as években, hogy az milyen jó esz, oszt alig bírták kiirtani.
Szelid sunmalac 2018.01.19. 11:14:05
élhetetlen 2018.01.19. 12:19:47