Írolvasgondol

l1.

Center

A mozgólépcsôk rúgtak be, nem te.

Gilgames éjjel-nappal falakat épített. Joshua trombitaszóval lerombolta, Remus bácsi átugrotta ôket. Mumus-Mumus oldott, a Kômívesné gyenge hamva kötött.

Algernon, a mérgezett egér és Hulot úr a labirintusban egyirányú utcában öldözik egymást nonstop szolgálatban. Koszorúügyben forduljon bizalommal Hightower rendôrkadét virágkötészetéhez.

Analfabéta tranzakciós analitikák üzennek a papirpohár dúsított dzsinnjének. Citromízű forrásvizet isznak a felszarvazott bikává változott fiúk. Sorbaállnak sorsukra várva a párhuzamosan kapcsolt sorminták. Bedobozoltak minket az összehajtható ózonlyuk-kártyák. Gumilepedôn gyorsulnak fel a kóddal írt vászoncselédek. Csaholhatunk állíthatunk blendéjű pofával a kondenzált kutyaeledelnek.

Az élôhalottak zajszűrô csendéleteket festenek. Nekünk jogunk van a folytatólagos háttérmormogás elviselésére.

Valahol tán még akad néhány nyersszagú csirkenyak.

Valahol tán akad még egy űr, mely ölbekap.

Valahol tán akad még egy grundra tört ablak.

Valahol lennie kell még egy sikátornak.

(2000. április 22)

Vietnam

A frontharcosok 25 évvel a szennyes háború befejezése után az egykori 95 százalékos páratartalmú helyszínen találkoztak a békés helikopterek zümmögésének hűsítô zajában. Hosszasan rázogatták egymás kezét, már akinek megmaradt, mosolyogva látogatták végig a hajdani mocsaras harcmezôket, a gránátdúlta bunkereket, a fogolytábor ördögi kinzókamráit. Biztosították egymást tiszteletekrôl, nagyrabecsülésükrôl, méltatták egymás halálmegvetô hôsiességét, kötelességtudását, majd egy whiskey-rízspálinka koktél mellett hitet tettek az örök és elpusztíthatatlan béke mellett. Közben idônként lopva megtapogatták testükön az Agent Orange okozta rákos daganatokat.

(2000. április 27)

Könyvjelzô

Egy francia könyv akadt kezembe a könyvtárban. Megragadtak tömör, ökölcsapás-szerű mondatai, amelyek szokatlanok voltak egy idôs asszonytól, még akkor is, ha ismertem zaklatott élettörténetét.

A könyvben egy összehajtogatott kockás füzetlapot találtam, éppen annál a résznél, amikor egy 15 éves lány egy kínai fiatalemberrel elveszti ártatlanságát. A lapon finom, nôies betük. Esetleg egy kamaszfiúé, aki szeretné azt bizonyítani a lánynak, mennyire mélyen tud érezni. Egy vers, a XIX. századból. Ismerôs, mégsem mernék megesküdni rá, hogy Baudelaire, Verlaine vagy Mallarmé sorai. Továbbhaladtam a könyvben, és ez a különös könyvjelzô feleslegessé vált. Kidobjam, ne dobjam? Egy kis ideig haboztam, majd gondosan újra össze hajtogattam, és ugyanahhoz az oldalhoz tettem vissza újra. Hátha ez az el nem küldött üzenet még eljut egyszer címzettjéhez. Késve, de nem késôn.

(2000. április 30).

Naptár

Viharos hétfô. Szuperkedd. Kupaszerda. Vérvörös csütörtök. Fekete péntek. Kommunista szombat. Vasárnap nem nem soha.

(2000. május 4)

Fekete krónika

M. francia gyarmati telepes megölt egy arabot, mert túlságosan élesen sütött a nap.

G. magyar határon inneni megfojtott egy nôt a villamoson, mert folyamatos lármázásától képtelen volt végigolvasni egy négysoros verset.

Arra leszek kíváncsi , hogy mikor piszkítják be a falat ezek a kurva lakók - gondolta haragoskék tekintettel a lány, akinek vörös haját, kék suhogó nadrágját, napbarnította arcát is mészpöttyök tarkították.

A házbeliek a lépcsôházban egy pillantásra sem méltatták a nyulánk fiatal nôt, akinek vékony, csontos kezében furcsán állt a szobafestôecset. A fal azonban, amit megtisztított a rajongó rajzoktól és a gondnokot mocskoló szövegektôl, nem sokáig maradt fehér. Az egyik lakó, aki éppen aznap délután vett a szomszéd trafikban egy pillangókést, meglátta, végigmérte, majd háromszor döfött belé. A hasába, a mellkasába, végül a nyakába. Mert tudta, hogy hiába kérné, akkor sem fürdene meg nála.

A lány vére mélysötét koszorút rajzolt a frissen mázolt felületre. De másnap senki sem mert hírdetést kitenni új karbantartóra.

(2000 . május 4-9)

Halálos szerelem

Garbo, Karády, Dietrich nem szerethetett ennyit. Pedig ôk ezrekkel ölelkeztek, tízezrekkel csókolóztak. De mit tudtak ôk az I Love You vírushoz képest, amely vonzalmával megfertôzött férfiakat és nôket, fehéreket, feketéket, sárgákat, mulattokat, meszticeket. Tönkretett bankokat, titkosszolgálatokat, sôt, még néha szerelmeket is. Utoljára talán a Keresztrefeszítés pillanatában tomboló leprajárvány terjedt el így, vagy a keresztesek között a Fekete Halál. Elôde, Melissa, megszégyenülten kullogott el: az ô áldozatai csak 200 millióan voltak. de I Love You halálos szerelmet hozott betáplált agyak milliárdjainak. És ellene még egy jávorpalis fôbelövés sem segített.

(2000. május 4).

Fohászkodó Átok

Szeretném, ha a világ egyszer egy hónapra némává válna. Az összes rádió és hangosbeszélô csak csendet sugározna. Nem csiripelnék a Csillagok háborúját a mobiltelefonok, nem csikorognának az öngyilkosok elszállt lelkű teste elôtt a metrószerelvények, nem zaklatnának a kikapcsolva is hangos üzenetrögzítôk. A szónokok és a pletykafészkek kénytelenek lennének magukat kézmozdulatokkal, grimaszokkal, szemmeresztéssel kifejezni. Talán utána az emberek jobban értékelnék a hangokat, és nagyobb becsülete lenne a kiejtett szónak.

(2000.május 6)

Tükrök

Egy púderillatú kislányra emlékezett, akinek bibliai mesét mondott, és egy címlapra való ribancnövendéket látott viszont.

Egy ábrándozó csupaszeplô kamaszlányra emlékezett, aki beteg indiánokat akart a rezervátumokban gyógyítani, és egy szelíd madonnával találkozott, aki pirulva rejtegette fehér napkorong-hasát.

Egy hűvösen szép, aranyhajú asszonyra emlékezett, akinek minden szava szelíd lombtakaró volt és egy kifakult tekintetű nô állt elôtte, aki kétségbeesetten kapaszkodott hajdani csillogása porszemeibe.

G. hazament, belenézett a tükörbe, majd elszorult szívét felengedve megállapította, hogy ô legalább semmit nem változik.

Másnap az utcán megbámult egy suhanó léptű lányt. Az ismeretlen kedves visszanézett rá, és ô nem tudta, vajon minek és kinek szól az a különös, elnézô mosoly.

(2000. május 8)

Az Ügynök Bosszúja

Willy Lumen ezer bónuszpontot kapott elôrelátható haláláért. De túl sokan kattintottak rá bôröndjére, és a végén csak az Ôrtorony-füzetek virtuális lapjain marakodhattak a vásárlócsapat tagjai.

(2000. május 8)

Reinkarnáció a villamoson

A verekedôs Erich vont nyakmerevítôje sem zavarta abban, hogy az utolsó, ellenôr nélküli járaton hosszasan csókolgassa aranyszôke szerelmének termékeny szamócáit. Valaki benyomta szeme alá csiptetett monoklinak a Nászindulót, és elterjesztették azt a tôzsdei rémhírt, hogy hamarosan euróra váltják át a Gyilkos Aranyakat.

(2000., május 12)

Alfa

Fiatalember hever a strand meleg medencéjének lépcsôjén, hosszában. Csak a feje látszik ki, az is alig. Szája nyitva, a szeme is félig. A víz folyamatos kavargása miatt nem lehet megállapítani, hogy lélegzik-e. Aki arra jár, mindenki ránéz, ki egy pillanatra, ki akár háromra is. Néha egy-egy aggódó szemrezdülés is észrevehetô.

Több óra is eltelik. A fiatalember még mindig ott hever, még pózt sem váltott. Pedig a lépcsôk kényelmetlenül nyomhatják. Lassan záróra következik. A hangosbeszélô többször is bemondja, hogy mindenki menjen isten hírével.

Mint egy varázsütésre a fiatalember feltápászkodik, és könnyed léptekkel elindul az öltözô felé.

- Nyugodtam békében - mondja, szinte csak magának.

(2000. május 16.)

A Corinthusbéliek levele

A Tükör elkerekítette száját és rálehelt az Apostolra. Innentôl kezdve csak homályosan látta, hogy az Igehírdetô sínrôl sínre jár.

(2000. május 16)

Egyperces szerelem

A férfi csak akkor nézett fel könyvébôl, amikor leszállni készült. Pedig egy finomarcú, piszén-pösze kamaszlány ült mellette, hajnal-fázósan. A férfi lopott pillantást vetett a lány aranyos, nyárváró lábára, mire az ismeretlen kedves megigazította blúza legfelsô gombját.

A berregô géphangja szétválasztotta ôket.

(2000. május 26)

Számok Törvénye

Endrinek 32 neve volt. Jancsi tanító úr 100 icce bort töltött magának, miközben a hely(i)cigány húztaja nótáját. Mecky tízezret lépett. Suzi 48-at csapott, vagyis 9-cel verte Jézust. A 40 ezer chicagói seggfej törzsfôvé vált, amikor már csak 25 perc hiányzott 4-ig - de lehet, hogy 6-ig. A 20 ezer fényévet levonták a megemelt nyugdíjkorhatárból. A Fenevad számát az istennek sem húzzák ki a lottón: a tettes a zöldségesnô, aki inkább csal egy forintot, ha 666-ra jön ki az ár.

Egy az Isten, három a Király, négy a Banda, de udvaronca mindegyiknek millió.

(2000. június 12)

Útirány

Önök a 78-as autóbuszon utaznak. A Krisztina tér következik. Átszállhatnak a 18-as villamosra, a 4-es, a 105-ös és a 78-as autóbuszra.

(2000.június 13)

Palimadár

Egyszer sajnáltam egy százast egy cigányasszonytól, mert sokalltam a szerencsémért. Egyszer megvertem egy embert, aki éppen a levélládámba akart gyömöszölni egy szerencselevelet. Egyszer hagytam, hogy ellopják a pénztárcámat, amelyben a frissen kitöltött lottószelvények voltak. Mindig a lábam elé néztem, hogy nem lépjek bele a kutyaszarba.

Ezért tartok még mindig itt.

(2000. július 5)

17.Hétvégi kéj

Három szôke lány áll a buszmegállóban minden szombaton este, pontban fél hétkor. Az egyik dauerolt, a másik samahajú, a harmadik halványan melirozott. Minden szombat este kártyázni indulnak három fiúhoz. Ha vesztenek, egyikük levetkôzik, és a fiúk leöntik vörösborral, hogy aztán lenyalogassák róla. Hogy ki lesz az aznapi áldozat, mindig a megállóban beszélik meg, mert a busz úgyis késik. Mire megérkezik, már gyűlölik egymást, a játékra nem figyelnek, ezért mindig vesztenek. És a következô héten elôlrôl kezdik. Egészen addig, amíg a legszerencsésebbet meg nem fojtja a másik kettô. Utána már csak ôk küzdenek a vesztes poziciójáért. De mire az utolsó végre egyedül marad, a fiúk kiszállnak a játékból. Ôk is a változatosságot szeretik.