Írolvasgondol

Göbölyös N. László blogja

Ortega y Gasset fényei és árnyai

Ha van a 20. században olyan filozófiai mű, amely hidegvérű pontossággal meghatározza a hatalom manipulációinak lényegét, akkor az kétségtelenül José Ortega y Gasset A tömegek lázadása című, 1930-ban megjelent könyve.

„Korunknak azonban az a jellemzője, hogy a közönséges lélek nemcsak tudatában van közönségességének, hanem van mersze, hogy jogot követeljen a közönségességnek, és mindenütt azt érvényesíti. A tömeg eltipor mindent, ami különböző, kiemelkedő, egyedi, minőségi és kiválasztott. Aki nem olyan, mint mindenki más, aki nem úgy gondolkodik, mint mindenki más, az azt kockáztatja, hogy kiközösítik” – írta. Ortega elsősorban morálfilozófiai kategóriáként határozta meg a „tömegember” típusát, s azzal jellemezte, hogy az csak jogokat ismer, kötelezettségeket nem, ráadásul "öntelt úrfiként" viselkedik, amikor gondtalan életét természetesnek veszi, saját magát pedig tökéletesnek tartja. Az ő „tömegembere” lusta gondolkodni, az általa megszerzett tudást, rendszerezni, átértékelni, és tovább gondolni. Inkább megelégszik azzal a néhány közhellyel, amit másoktól hall, úgy érzi, hogy az neki elég, és ezzel magába zárkózik, más véleményen lévők érveit meg sem hallgatja, nem gondolkodik el rajtuk, és a gondolkodásra késztetést sem érez. E felfogás következményei katasztrofálisak lesznek – jövendölte Ortega. E mondatokhoz, a 20. századi és a 21. századba is átnyúló diktatúrák ismeretében aligha kell magyarázatot fűzni.

Jordi Gracia, barcelonai író, José Ortega y Gasset emberi dimenzióit intellektuális vonatkozásaival egyensúlyozza ki, egy teljes körű életrajzban, amely eloszlat különböző legendákat a nagy gondolkodó és esszéistával kapcsolatban, egyebek között a francóizmusát és a fasizmussal való cinkosságát illetően is..

„A polgárháborúban Ortega úgy vélte, hogy érdekeit legjobban a francóisták védik meg. Ez nem annyira választás volt, mint inkább egy beletörődő lehetőség. Később azonban semmiféle szimpátiát nem tanúsított sem Franco, sem a rendszere iránt” nyilatkozta Gracia, egy az EFE hírügynökségnek adott interjúban, amelyben ismertette az életrajz legfontosabb részleteit.

A Juan March Alapítvány és a Taurus kiadó „A kiemelkedő spanyolok” tekintélyes kollekciójában    publikált könyv, évről-évre nyomon követi Ortega életpályáját, hogy jobban megérthessük hogyan alakult annak az embernek a gondolkodása, aki „Spanyolország intellektuális modernizációjának abszolút fő alakja volt”.

Ortega (1883-1955) „szemtelenül intelligens” ember volt, egy fáradhatatlan gondolkodó gép – mondja Gracia a Barcelona-i egyetem spanyol irodalom karának számos kitüntetést és díjat elnyert professzora

Ortega alakjának elmélyült tanulmányozására, a szerzőnek el kellett mélyednie a nagy részben még kiadatlan, de az Ortega y Gasset Alapnál elérhető leveleiben.

Dolgozott továbbá egy olyan „600 oldalas csodával” mint „Egy ifjú spanyol levelei”című könyv, amely bemutatja Ortegát, egy különleges adottságokkal rendelkező fiatalembert” kommentálta a szerző ezt a 700 oldalas életrajzot, amely öt év munkájának a gyümölcse.

Jordi Gracia ismerteti Ortega legantipatikusabb oldalait is, különösen „felsőbbrendűségi komplexusát”. „Nagyon öntelt és gyanakvó volt, nem viselte el a kritikát”. „Messianisztikus megváltói lendület volt benne”. Intellektuális ambíciója volt - teszi hozzá az életrajz – „hogy vezesse Spanyolország modern országgá történő átalakítását”.

Ortega hamar felismerte, hogy „az új filozófia megalkotója lehet”. Einstein relativitás-elmélete „amely felfedez fizikai feltételek között egy új időt, új filozófiát igényel” és Ortega ezt akarta biztosítani, - mondja a szerző.

1914-ben Ortega már „a XX. századi Spanyolország a legmodernebb és európaibb gondolkodója” Pályájának ez volt a legfontosabb éve, mivel” ő vezette a rendszer ellenes fiatalok mozgósítását a Konzervatív és a Liberális Párt ellen”

Ebben az évben publikálta „Meditaciones del Quijote” című munkáját, amely gondolatainak első összefoglalása.

Ezt az „ateista gondolkodót, akinek programja a katolikus egyházat ellenségének tekintette, a kor legnagyobb értelmiségei „csodálták és tisztelték”. Ez a csodálat azonban nem zárta ki, hogy egyesek” túl büszkének tartották” Ortegát. Perez de Ayala például egy éles hangú levélben azt írta neki: „ön senkitől sem fogad el bírálatot, ön azt hiszi, hogy ön, maga az igazság”

Az életrajz foglalkozik Ortega politikai szereplésével is, amely „nagyon aktív volt. Vezetője volt annak a mozgalomnak, amely a „II. köztársaság szükségességét” hirdette, és harcolt Primo de Rivera diktatúrája és a monarchia ellen.

„Legtitkosabb elképzelései között szerepelt a köztársaság elnöki posztjának betöltése is, de azonnal felmérte, hogy ez életképtelen gondolat” jegyzi meg a szerző.

A polgárháborúban úgy gondolta, hogy a francoista oldal jelenti a „kisebbik rosszat” de ezt nem hozta nyilvánosságra „kivéve néhány sort 1938-ban. Végül is elfogadta, hogy együtt működik a francoista propaganda szolgálattal és ezt egy hosszadalmas cikken keresztül tette, amely arra szolgált, hogy bizonyítsa hogy az ő oldalukon állt”- írja könyvében Gracia.

Szemrehányást tettek neki a polgárháború idején tanúsított hallgatásáért, olyan magatartás miatt, amelyet már 1914-ben kinyilvánított. A háború, gondolta Ortega, „semlegesíti az igazság kimondásának lehetőségét”, és erre a legméltóbb válasz a hallgatás”.

Gracia hangsúlyozza, hogy ha csatlakozott is a francoistákhoz „ez nem jelenti, azt hogy Ortega francoista lett volna. Nem táplált rokonszenvet sem Franco, sem a rendszere iránt” A világháborút követően megpróbált visszatérni Spanyolországba, „hogy megbizonyosodjon, milyen mértékben szolgálhatja a rendszer liberális megreformálásának ügyét”.

A választ hamar megkapta. Felmérte hogy spanyolországi jelenlétét, és főleg a madridi egyetem konferenciáján 1946-ban mondott beszédét, amely megdöbbenést váltott ki a száműzetésben élő értelmiségiek körében eszközként használják fel a rendszer legitimációja számára,

Jordi Gracia azonban egyértelműnek tartja, hogy Ortega nem csatlakozhatott a fasizmushoz. „ A XX. század két totalitarizmusának egyike sem volt megoldás, nyilatkozta több alkalommal is Ortega” fejezte be az író.

 

 

 

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Írolvasgondol

Érdekességek a nagyvilágból, élmények és vélemények közvetlen és tágabb környezetemből, szépírói, műfordítói munkáim

Címkék

18+ (12) 19.század (4) 1968 (16) 20.század (5) 60-as évek (5) Afrika (12) afro-amerikaiak (3) agy (22) agykutatás (3) Albert Einstein (4) Alfred Hitchcock (5) állatvilág (56) álmatlanság (3) álom (13) alvás (9) Amazonas (4) Amerika (4) anatómia (3) Anglia (30) Antarktisz (5) antiszemitizmus (4) antropológia (10) árverés (7) ASL (3) Auschwitz (3) Ausztrália (11) Ausztria (10) autó (6) autóipar (4) Ázsia (4) balkezesség (5) Barcelona (3) Beatles (16) béke (5) Belgium (8) best-seller (3) beszéd (6) betegség (6) Bill Gates (5) biológia (60) biztonság (6) blog (16) blues (3) Bob Dylan (3) Boileau-Narcejac (12) boksz (3) boldogság (8) botanika (3) Brazília (7) Brexit (5) bűnözés (6) bűnügy (44) cetfélék (3) Charlie Chaplin (3) Chile (4) ChristianK (19) CIA (4) Claude Monet (3) család (16) Csendes-óceán (6) csillagászat (36) csokoládé (4) Dánia (8) David Bowie (3) Déli-sark (3) demokrácia (6) depresszió (9) digitális (5) digitalizáció (3) diktatúra (5) dinoszauruszok (4) diszkrimináció (5) divat (30) Djabe (11) DNS (10) dohányzás (3) dokumentum (3) dokumentumfilm (8) Donald Trump (8) drog (5) Egészég (6) Egészség (16) egészség (92) egyház (12) Egyiptom (22) elektronika (5) élelmezés (6) élelmiszer (4) Élet (3) élet (42) életkor (3) életminőség (3) Életmód (19) életmód (154) életrajz (5) ellenkultúra (3) elnökválasztás (4) élővilág (14) ember (8) emberiség (3) embrió (4) emlékezet (4) ENSZ (4) építészet (16) erdő (5) erkölcs (6) erőszak (5) erotika (6) érzelem (5) érzelmek (4) Északi-sark (3) Etiópia (3) étrend (5) EU (3) Európa (23) évforduló (55) evolúció (5) Facebook (8) fák (11) farkas (3) fasizmus (8) Federico Fellini (4) fegyver (3) fegyverek (3) felfedezés (3) felmelegedés (4) felmérés (6) fenntarthatóság (12) fenntartható fejlődés (3) fény (5) Ferenc pápa (5) férfi (4) festészet (12) fiatalok (7) film (36) Film (8) filoszemitizmus (8) filozófia (14) Finnország (11) Firenze (3) fizika (9) Föld (23) földönkívüliek (6) földrajz (7) Földrajz (4) földrengés (5) földtörténet (4) forradalom (3) Fotó (8) fotó (12) fotográfia (4) Fotográfia (3) Franciaország (187) Frank Zappa (4) függőség (5) Fukusima (3) futball (9) gasztró (3) gasztronómia (34) gazdaság (18) genetika (13) geológia (32) George Orwell (4) Gina Lollobrigida (3) globális felmelegedés (12) globalizáció (3) Göbölyösné Németh Mária (12) Göbölyös N. László (81) Gondolkodom (7) gondolkodom (48) Google (6) Görögország (6) gravitáció (3) gyász (5) gyerekek (3) gyermek (3) gyermekek (15) gyilkosság (13) gyógyítás (8) háború (20) hacker (3) hagyomány (8) haj (3) hajózás (6) halál (15) halálozás (8) hang (6) hatalom (3) házasság (5) hidegháború (5) Himalája (4) hippik (3) híresség (10) hit (5) Hitler (5) Hold (13) Hollandia (31) Hollywood (8) Holokauszt (5) holokauszt (17) home office (3) Homo Sapiens (3) horror (14) humor (3) hurrikánok (3) hús (4) I.világháború (9) idegenforgalom (5) idő (4) időskor (3) II.világháború (25) ikrek (3) impresszionizmus (3) India (13) Indonézia (4) informatika (11) intelligencia (8) internet (26) ipar (12) Irak (4) irodalom (150) Irodalom (15) iskola (6) iszlám (7) iszlám állam (3) Itália (5) Izland (5) Izrael (28) Japán (28) járvány (6) jazz (7) jégkorszak (3) Jeruzsálem (3) Jimi Hendrix (4) jog (8) John F. Kennedy (5) John Lennon (6) jövő (10) Kanada (23) Karácsony (3) karantén (3) katasztrófa (15) katolicizmus (3) kávé (3) képzőművészet (35) kereskedelem (3) kereszténység (4) kiállítás (7) Kína (19) királyság (3) klíma (15) klimaváltozás (3) klímaváltozás (28) kollázsregény (13) költészet (13) Kolumbia (5) kommunikáció (6) kommunizmus (5) könyezetvédelem (3) könyv (14) környezet (4) környezetvédelem (163) koronavírus (6) középkor (9) közlekedés (23) közösség (7) közösségi háló (6) közösségi média (10) krimi (13) kriminovella (13) krokodil (3) Kuba (3) kultúra (15) kulturtörténet (11) kultúrtörténet (56) Kultúrtörténet (3) kutatás (16) kutya (12) látás (3) Led Zeppelin (4) légszennyezés (6) lélektan (9) Lengyelország (9) Leonardo Da Vinci (3) Leonard Cohen (6) levegő (4) levelezés (3) (3) London (7) macska (4) Madagaszkár (3) madarak (6) maffia (13) mágneses tér (3) Magyarország (100) Marcello Mastroianni (4) marihuána (4) Marilyn Monroe (3) Marokkó (3) Mars (7) matematika (6) média (66) meditáció (3) medve (3) megújuló energiák (5) memoár (3) menekültek (3) mese (7) mesterséges intelligencia (33) meteorológia (8) Mexikó (14) mezőgazdaság (7) Michelangelo (4) migráció (3) migránsok (3) Milánó (4) mítosz (5) mobiltelefon (3) molekulák (3) mozgás (5) mozi (184) műanyag (6) műemlék (5) Muhammad Ali (6) múlt (5) munka (20) munkahely (7) művészet (22) múzeum (3) nacionalizmus (3) nácizmus (27) Nagy-Britannia (135) Nap (6) Napóleon (6) NASA (15) neandervölgyi (7) Neil Young (6) nemek (3) Németország (43) népesség (4) nevelés (23) New York (10) (8) Nobel-díj (5) nők (24) Norvégia (12) növények (3) nukleáris (6) nyelv (8) óceánok (9) ókor (35) ökorendszer (3) okostelefon (5) oktatás (12) Olaszország (225) olvasás (5) on-line (3) Orhan Pamuk (3) Oroszország (27) orvostudomány (34) Oscar Wilde (3) őskor (14) őslénytan (15) összeesküvés-elmélet (3) őstörténet (11) Pablo Picasso (3) Párizs (5) párkapcsolat (17) Parkinson-kór (3) Peru (7) Pier Paolo Pasolini (3) pihenés (3) Pink Floyd (4) piramisok (5) pók (4) polgárjogi mozgalom (3) politika (42) Pompei (5) pop (3) Portugália (5) pszichiátria (5) pszichológia (74) punk (3) rabszolgaság (3) rasszizmus (5) reciklálás (5) régészet (99) rejtély (3) reklám (4) relaxáció (4) remake (3) reneszánsz (11) repülés (5) robot (8) rock (68) Rock (38) Rocky (3) Rolling Stones (4) Róma (12) Római Birodalom (16) Románia (3) rövidlátás (3) sajtó (3) sakk (4) sci-fi (9) Shakespeare (7) Skócia (6) soul (3) Spanyolország (33) spirituális (12) sport (26) Stanley Kubrick (5) Steven Spielberg (3) Steve Hackett (3) Steve Jobs (3) stressz (7) Svájc (12) Svédország (24) Sylvester Stallone (3) szabadidő (3) Szardínia (3) Szaúd-Arábia (3) szegénység (3) szelfi (4) szem (5) személyiség (4) szennyezés (4) szerelem (14) szex (16) szexualitás (3) Szibéria (3) Szicília (4) Sziliciumvölgy (3) színház (21) szocio (52) szorongás (3) Szovjetunió (8) Sztálin (3) sztárok (4) sztárvilág (3) születésnap (4) szülők (3) szürreális (8) szürrealizmus (3) találmány (5) tánc (3) tanulás (4) táplálkozás (13) Társadalom (31) társadalom (185) technika (62) technológia (23) Tejút (3) temetkezés (3) tenger (3) tengerek (5) természet (52) természetvédelem (7) terrorizmus (21) tetoválás (3) Titanic (5) titkos szolgálat (3) tizenévesek (3) Törökország (6) történelem (386) tudomány (331) turizmus (10) tv (4) UFO (5) Új-Zéland (10) Ukrajna (3) Umberto Eco (3) UNESCO (3) univerzum (9) urbanizáció (19) űrkutatás (34) USA (455) utazás (11) üzlet (6) válás (3) vallás (26) Van Gogh (4) várandósság (3) Vatikán (10) vélemény (5) Velence (8) vendéglátás (7) videójáték (3) Vietnam (11) világegyetem (3) világörökség (4) világpoézis (8) víz (9) Vörös Brigádok (4) vulkán (5) vulkánok (4) Wales (3) Woody Allen (4) world music (3) Yellowstone (3) Zene (146) zene (31) zsidóság (21) Címkefelhő

Friss topikok

Facebook oldaldoboz

süti beállítások módosítása