Mielőtt meghalt, Franz Kafka (1883-1924) meghagyta a legjobb barátjának, Max Brodnak, hogy égesse ez az összes kéziratát. Brod, szerencsére, nem teljesítette ezt a kérést, így a prágai író művei fennmaradtak az utókor számára.
A Tel-Aviv-i körzeti bíróság most erősített 2012-ben hozott első fokú döntést, amely szerint a hagyatékot az izraeli Nemzeti Irodalmi Könyvtárnak kell átadni.
Rövid élete alatt Kafka, aki német nyelven írt, kevés művet publikált. Barátja, a halála után megpróbált számára helyet találni a világkultúrában, de 1939-ben menekülnie kellett Prágából a német megszállás miatt. A brit fennhatóság alatt álló Palesztinába jutott, ahova magával vitte a kéziratokat is. Mielőtt 1969-ban meghalt Izraelben, átadta azokat személyes titkárnőjének, Esther Hoffénak azzal, hogy juttassa el egy közarchívumnak - a jeruzsálemi héber egyetemnek, a Tel-Avivi városi könyvtárnak, vagy más hasonló intézménynek, Izraelben vagy azon kivül. Esther és testvére, Ruth azonban saját tulajdonként kezelték és árveréseken kezdték eladogatni a műveket, amelyekért több millió dollárt kaptak. Sok belőlük a Német Nemzeti Irodalmi Archívumhoz jutott. A többi a Tel-Avivi és a zürichi bankok széfjeibe, valamint a titkárnő otthonába került.
Halála előtt, 2007-ben Esther Hoffe a kéziratokat két lányára hagyta és ekkor kezdődött el a per, a Tel-Avivi Nemzeti Könyvtár, a Hoffe-testvérek örökösei, valamint a Német Nemzeti Irodalmi Archívum között, amely most zárult le.
A bíróság, amely az izraeli Nemzeti Könyvtár javára döntött, kemény szavakkal ítélte el a dokumentumok bitorlóit. “ Kafka nem ismerte Hoffe-t. Nem volt hozzá közelálló személy, családi kapcsolatban sem volt vele. És míg az író műveinek halála utáni megsemmisítését kérte, addig Brod titkárnője, majd a lányai azon igyekeztek, hogy a legjobb áron adják el azokat”.— hangzott el. A bírák szerint Brod, akinek menekülnie kellett a nácik előtt, nehezen egyezett volna bele, hogy Kafka öröksége egy német intézményhez jusson.
Esther Hoffe és lányai által a Német Nemzeti Irodalmi Archívumnak eladott Kafka-művek értékét több millió dollárra becsülik.
Kilencven évvel halála után Franz Kafka immár a 20. századi irodalom megkerülhetetlen klasszikusa, akit az abszurd egyik előfutárának is tekintenek. André Breton, a szürrealisták vezére 1939-ben beválogatta Az átváltozás című Kafka-novellát A fekete humor antológiája című kötetébe. A per, a megfoghatatlan hatalom elleni kilátástalan küzdelem parabolája színházakat, filmeseket, sőt, még balett-művészeket is megihletett, de legalább ennyire fontos mű korunk számára A kastély, az Amerika, vagy A fegyenctelepen is. Naplói, levelei, vagy az eredetileg kiadásra nem szánt Levél apámhoz mind tanulmányok a szorongás, a kiszolgáltatottság érzésének kórtanához. Aligha lehetne jobban jellemezni az írót, mint ezzel a saját mondatával: „Kalitka vagyok, madárra várok”.
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
