Igen erőteljes indok hozható fel azokkal szemben, akik azzal vádolják önöket, hogy logikátlan, ésszerütlen és mindig hibás döntéseket hoznak. Legközelebb vonják meg a vállukat és hivatkozzanak két tanulmányra, amelyeket nem régen hoztak nyilvánosságra az Ohio-i állami egyetem és a Queesland-i egyetem kutatói. A tudósok valójában arra törekszenek, hogy megrajzolják az emberi, és különösen a döntési folyamatokra vonatkozó magatartás és a kvantummechanika furcsaságai közötti kapcsolatokat - azaz a fizika elméletének azt az ágát, amely magyarázza az atomok és a szubatomikus részecskék dinamizmusát. .
Egy koncepciózusabb munkamódszerről van szó, amely lerakja a kognitív pszichológia új ágának alapjait, az úgy nevezett kvantum megismerést. „Ez egy kutatási program- magyarázzák a szerzők – amely felhasználja a kvantumelmélet matematikai elveit egy olyan modell létrehozásának érdekében, amely magyarázatot ad az emberi megismerés folyamataira, amelyek között van a kísérlet, a döntések, a koncepciók, az érvelés, a logika és a felfogás.
Az ötlet homályosnak tűnhet, de valójában nem annyira az. Közelebbről megnézve felismerhető bizonyos hasonlóság az emberi lény és egy elektron magatartása között. „Amikor azt mondjuk, hogy valaki ésszerűtlen döntést hozott” – magyarázza, Zeng Joyce Wang professzor a tanulmányok társszerzője- ez azt jelenti, hogy ez a döntés ellentétes az elméleti modell előrejelzésével, amely a valószínűségen alapul. Az igazság azonban az, hogy az emberi lények nem így viselkednek.”
A tudósok szerint azonban a valószínűség „klasszikus” elmélete gyakran megbukik az emberi magatartás előrelátásában, amelyet a megfelelőbb módon a kvantummechanika szerkezetének matematikai felhasználásával írhatunk le. Bármilyen furcsának látszik, az intuíció, néhány esetben mennyiségileg korrektnek tűnik. Például amikor a kutatóknak a kvantummechanika matematikai elveit alkalmazva sikerült pontosan előrelátni az úgy nevezett „carry-over effect”-et ( áthúzódó hatás) egy olyan mechanizmust, amely már ismert a pszichológiában, amely szerint, ha egy kérdőíven megváltoztatják a kérdések sorrendjét, az befolyásolja a válaszokat.
„ Nem állítjuk, hogy az emberi agy ugyanúgy viselkedik, mint egy kvantum részecske” vallja be Wang. „A mi ötletünk előrejelzi, hogy a kvantumelmélet absztrakt matematikai elvei fényt deríthetnek a megismerés, és az emberi magatartás még homályos vonatkozásaira”.
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
