1966.március 11. Rock-történeti pillanat. Egy olasz dalszerző, Francesco Guccini egy kisgyermekről énekel, aki száz társával együtt a szélbe szállt. Ez volt az Auschwitz című dal, amelyet az I Nomadi együttes adott elő, majd nem sokkal később műsorára tűzte a kor legkiválóbb itáliai progresszív rock bandája, az Equipe 84, és ez lett a híresebb változat.
Gyakran idézik Theodor Adornót, aki szerint Auschwitz után nem lehet verset írni. Ennek ellenkezőjét azóta számtalanszor bebizonyították, de a mai napig ritkaságnak számít, hogy a holokauszt-téma rock-zenében felbukkanjon. Akkor, alig 20 évvel a lágerek felszabadulása után még különösen sokkolta a közvéleményt Guccini szerzeménye, a dalt éveken át nem is játszotta az olasz állami rádió. Az egyszerű dallam a maga nemében ma is megdöbbentő, különösen annak fényében, hogy sokan el akarják felejteni a hét évtizeddel ezelőtti szörnyűségeket.
Nyilván ez késztette Guccinit is, hogy a dal megjelenésének 50. évfordulóján maga is ellátogasson Auschwitz-ba, méghozzá nem egyedül: vele utazott Bologna püspöke, Matteo Maria Zuppi, valamint egy Emilia-Romagna tartománybeli középiskolai osztály, akiknek az énekes-dalszerző rendkívüli órákat tart a haláltáborok történetéről. Az útról dokumentumfilm is készül, amelyet egy bolognai produkciós cég támogat a tartomány közreműködésével.
A zarándoklat balesettel indult, mert Guccini elesett és eltörte a vállát, de ez nem tántorította el őt attól, hogy végigvigye küldetését.
Nem Guccini dala az egyetlen, amelyet azokban az évben a lágerek áldozatainak szenteltek Olaszországban. 1967-ben a Camaleonti együttes vette lemezre az Il diario di Anna Frank (Anna Frank naplója) című dalát, amelynek a refrénje nem más, mint az izraeli himnusz, a Hatikva főmotívuma. Mellesleg a dallam Itáliából származik, 1600 körül született, Ballo di Mantova címen vált ismertté Európában, különböző változatai jelentek meg Lengyelországban, Ukrajnában és Csehországban (felismerhető hatása például Smetana Moldva című szimfonikus költeményében is). A Hatikva szerzője, Samuel Cohen állítólag Moldáviában talált rá az 1880-as években.
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal
