2016. ápr 06.

Kanttal és internettel az eurodzsihád ellen

írta: Göbölyös N. László
Kanttal és internettel az eurodzsihád ellen

151126131447-brussels-central-station-super-169.jpg

Az iszlám természetű új terrorista merényletekkel foglalkozó kommenteket olvasva összezavarodik az ember. Úgy tűnik, ebben a bizonytalansági helyzetben tévedesben van mindenki, áldozatok és elkövetők is. Kant azt állította, hogy ahhoz, hogy béke legyen, az államoknak szövetségre kell lépniük. Ez ma aktuálisabb, mint valaha, nem elsősorban az Unió, hanem Európa számára. Ehhez azonban hozá kell tanni egy erős, határozott stratégiát gazdasági valamint bel- és külpolitikai téren – írja Roberto Sommella olasz politológus a Huffington Postban.

„Vegyük sorban. A biztonság. A brüsszeli merénylet után minden tekintélyes megfigyelő Tony Blairtől Mordechai Kedarig világosan kijelentette, hogy nem lehet a golyókra papírgalacsinnal válaszolni. A hadseregen kívül szükség van egy európai titkos szolgálatra, mert a nemzetiek nem kommunikálnak egymással, és alapvetően fontos hozzájutni az okostelefonokban rejtőző minden titokhoz.

Alternatíva lehetne az Internet elsötétítése, tekintve, hogy terroristák ezen keresztül cserélik ki az információkat, de ez diktatúra lenne.

Paradox helyzetben élünk. Lehetséges volt lehallgatni Angela Merkel telefonjait, de nem lehet megsérteni a lehetséges merénylők privacy-jét. Az internet nagyszerű kapcsolati fegyver, annak, aki megelőzni akar, nemcsak annak, aki ölni akar. Inkább van szükség egyetlen közösségi nyomozó ügynökséghez tartozó, összeköttetésben álló „agyakra”, amelyek garantálják nemcsak a brüsszeli hatalom palotáinak biztonságát, hanem minden polgárét, mint a híres „boots on the ground”-okon.

Vallás: valóban csak az a probléma? Ezt a kérdést teszi fel mindenki, jobb- és baloldalon, eurofóbok és eurohívek. Párizsban és Brüsszelben is működtek dzsihádista sejtek, amelyeknek tagjai látszólag integrálódtak abba az országba, ahol születtek. A terroristáknak ugyanilyen európai útlevelük van, mint nekünk és gyakran olyan emberekről van szó, akik nem mecsetekben élnek. Meg kell értenünk, hogy az iszlám vallás az egyedüli rugója-e annak, hogy látszólag normális emberek öngyilkosjelöltekké válnak. Miért követnek el a merényleteket Allah nevében?

Végülis a nácik jelmondata „Gott mit Uns” volt, mint ahogy a keresztes lovagok emblémája is a Feszület. De ezeknek a háborúknak a célja egyáltalán nem volt vallási.

A Corriere della Sera által megkérdezett Massimo Ammoniti mondott ezzel kapcsolatban bölcs szavakat: „Az ISIS célja megbénítani a Nyugatot, meggyőzni a tehetetlenségéről. Rendkívül fontos olyan egyéni és kollektív stratégiák kidolgozása, amellyel le lehet győzni a félelmet.”

A növekedés: a terrorra és arra, hogy aki használni akarja, hogy mindent lerombolja, végülis a legjobb válasz a növekedés és a jólét. Ha nem lenne 27 millió munkanélkülink, valószínűleg ezt a merénylet-problémát vagy korábban megtapasztalatuk volna – mint az USA 2001. szeptember 11-én – vagy jobban tudtuk volna kezelni. Így viszont az eurózóna 19, az unió 28 országa céltalanul ugrál a csúcsértekezleteken a költségvetés korlátozásától a migránsokkal kapcsolatos exit strategy-ig (a legutóbbi abszurd: egy nem is úniós tagországra, Törökországra hárítja az egész problémát), az antiterrorista stratégiáktól a Grexitről vagy a Brexitről szóló tárgyalásokig.

Az eredmény: az alapító országok, Franciaország, Németország, Olaszország, nem rendelkeznek pontos céllal, nem tudják, merre menjenek. Az USA, amelynek meghatározó szerepe volt a II. világháborúban, láthatóan csak néző.

Az Európai Központi Bank Marshall-terve. Ebben a leromlott új kontextusban (langyos növekedés, defláció, nulla kamat, negatív hozamú állami kötvények), az EKB monetáris politikájának határozottan nagyon sikere lenne, ha a 300 milliárd eurós Juncker-tervet valósítaná meg úgy, hogy maga vásárolná meg az EKB-részvényeket. hogy aztán betegye azokat a gazdaságba, ahelyett, hogy tovább nyomtatja a pénzt, amit a bankoknak szám. Ezzel a keynesianus megközelítéssel, érdekes módon egyetért Antonio Fazio, az olasz nemzeti bank volt kormányzója volt pénzügyminiszter, akinek téziseit átvette a Diem25 mozgalom. Szerintük ez lehet egy alap, amellyel ki lehet kerülni egy olyan abszurd és vad szigorító politikából, amelyben Európa a számláit védi, nem a polgárait.

Európai jövedelem és az Eu hozzájárulása a migráns probléma megoldásához. Mi, európaiak jelenleg a világ népességének 7%-át tesszük ki. A világ termelésének 25%-át mi adjuk és 50%-át mi fogyasztjuk. Ez azt jelenti, hogy a világ többi részéhez viszonyítva kevesen vagyunk, de jobb módban élünk. Miért ne találjunk forrásokat az EU 1000 milliárd eurós költségvetésében a migránsok igazi segítésére?

Az Alternative Économique szerint 2 millió menekült befogadása az EU-nak évente 30 milliárd eurójába kerülne, ami csak 0,2-a az európai GDP-nek. Kis összeg, ha arra a havi 80 milliárdra gondolunk, amelyet az EKB a Quantitative Easing által megtakarít.

Hogyan lehet elkerülni a kétsebességű EU-t? Gazdasági szempontból az európai integrációt főként nemzetközi, de még nem európai szerződések és szabályok igazgatják, amelyek illegitim módon nyertek alkotmányos rangot, mint a stabilitási egyezmény. A Fiscal Compact és a Six Pack viszont, amelyek pro-ciklikus módon szabályozzák az eurozóna országainak adósságát, csak súlyosbították a recessziót. Ehhez járul a direktíva a bankmentésről és a Bankszövetségről. De csökkenteni a kockázatokat az adósság megosztása nélkül és egy olyan európai kincstár nélkül, amely kibocsátja az eurokötvényeket, és a betétek egységes gondozása nélkül odavezet, hogy létrejön egy A-sávú, és egy B-sávú euró. Ennek elkerülésére szükség van egy európai kincstárra, amely kibocsátja a hitelviszont betestesítő értékpapírokat és meghatározza a követendő gazdaságpolitikákat.

Az Eu felépítése. Az eurónak sok előnye volt, de nem a társadalom legszegényebb rétegei számára és a brüsszeli intézmények fényévnyi távolságra látszanak lenni attól az 500 millió embertől, akiket adminisztrálniuk kellene.

A Római Szerződés közelgő 60 éves évfordulójára tekintettel jó lenne összehívni egy nagy konferenciát, amely három dologban állapodna meg: egy Európai Alkotmány megfogalmazásában, az Európai Parlament hatáskörének megerősítésében és a választási törvény megreformálásában, azzal a kifejezett változtatással, hogy a Bizottság elnökét az elektorátus válassza meg. Csak így válhat a mostani konföderáció az államok valódi föderációjává.

Európai konferencia. A vitákon túl, a GDP-hez viszonyított 3%-os hiány, valamint a 60%-os adósságállomány-plafon, már elavultak. Az elsőre, amelyet többször átlépett Franciaország és Németország az évezred elején, fügefalevelet kellett találni a „rugalmasságnak”, amelyet engedélyezett Brüsszel a szükséghelyzet miatt. (Először a válság, aztán a migránsok, majd felfüggesztették). A másodikat csaknem mindenki átlépte, de foglyul ejtette a Fiscal Compact, a költségvetési szerződés. Szükség lenne egy európai Bretton Woods-ra, amely eldöntené, hogy mi szolgálja igazán az eurózóna pénzügyi stabilitását, és mi nem.

Schengen nélkül az eurónak nincs értelme. Gyengíteni az egyének szabad közlekedéséről szóló egyezményt egyet jelent az egységes pénz értelemvesztésének. Schengen, mint Maastricht és a Római Szerződés, alapja az EU-nak. Felfüggeszteni, ugyanakkor hagyni, hogy szabadon áramoljon a tőle, és az emberek nem annak adnak igazat, aki azt állítja, hogy Európa csak a gazdagokért van, és az egész biztosan nem oldaná meg az iszlám terrorizmus problémáját. Természetesen lehet élni Schengen nélkül is, visszatérve a nemzeti pénzekhez és határokhoz, ahogy akarják a nacionalista pártok egész Európában. Kiderül azonban, hogy arról nincs szó, hogy eltünnének a gazdasági problémák és a terrorizmus azzal, hogy ha eltűnne az Európai Unió.

Európai Ellis Island. A káosz a migránsok áradatával kombinált, új ISIS-terrorista támadásoktól való félelemmel világossá tette az EU-külpolitika hiányát. Szükségünk van egy egységes ellenőrzési rendszerre a külső határoknál és az ellenőrző pontoknak a kijelölésére a kibővített Európa országainak szilárd együttműködésével. Ezek az országok ma, úgy tűnik, csak kapni akarnak az EU-tól, anélkül, hogy szolidaritásból valamit is adnának. Tekintettel a két éven belüli választásokra, (spanyol politikai választások lehetősége, olasz helyhatósági választások, francia elnökválasztás, népszavazás a Brexitről, a mindig fennálló Grexit lehetőségéről), amelyeknek témája lesz elkerülhetetlenül a határokhoz való visszatérés, fontos lenne egy európai Ellis Island annak bizonyítására, hogy az Unió létezik, de csak annak segít, aki betartja a szabályokat.

Szólj hozzá

iszlám terrorizmus Európa Unió