„Mesélők családja vagyunk” – mondta Nancy Spielberg, Steven húga, aki májusba mutatja be Rómában a Roberta Grossman által rendezett Fent és lent (Above and Beyond) című filmet, Izrael függetlenségi napja alkalmából.
A mozi iránti szeretet a Spielberg-testvéreknek már gyerekkorukban megnyilvánult, amikor Phoenixben éltem és a hosszú, forró nyarakon nem lévé úszómedencéjük, mozit játszottak.
„Szeretünk történeteket mesélni. Számunkra egy unalmas piaci bevásárlás is nagy kaland volt. Steven belevágott a rendezői pályába, Anna testvérem forgatókönyvíró lett, én írtam, most pedig producer vagyok” – nyilatkozta a családjáról Nancy a La Stampának.
A Fent és lent amerikai zsidó önkéntes pilótákról szól, akik harcoltak a második világháborúban, majd az 1948-ban az izraeli hadsereg oldalán a függetlenségi háborúban.
Nancy úgy ismerte meg a történetet, hogy egy ismeretlen írt neki e-mailben Al Schwimmerről, az izraeli légierő alapítójáról.
„Lenyűgözött Al története, aki más pilótákkal együtt kicsempészett harci gépeket az Egyesült Államokból Izraelbe, hogy harcoljanak az arabok ellen, akik mindjárt Izrael állam kikiáltása után támadást indítottak. Ez egy rendkívüli történet, amelyben a pilóták, akik megmenekültek a haláltól a világháborúban, újra kockáztatták életüket másokért.”
Nancy egyik forrása Simon Peresz izraeli államelnök volt. „2011-ben találkoztam vele. Nagyon közel állt Schwimmerhez. Sokat segített az egykori pilóták felkutatásában. Ebben nagy segítségemre volt egyikük, Harold Smoky Simon, aki 1948-ban az első akciók parancsnoka volt.”
Úgy hírlett, hogy Steven is ezen a témán akar dolgozni, de a két testvér tisztázta egymás közt a dolgot, és a rendező húgára hagyta e történetet.
„Gyerekkorunkban nem nagyon kötődtünk a zsidóságunkhoz. Phoenixben nagyon kevés zsidó élt. Szomszédaink ellenségesek voltak velünk szemben. Idegeneknek éreztük magunkat, de nem értettük, hogy miért. Megtartottunk néhány zsidó ünnepet, de azonkívül semmit. Nem beszéltünk soha még a Soáról sem a családban, Tízéves koromban, a zsidó iskolában hallottam róla először. Itt kezdett a zsidó identitásom kivirágozni. Kértük szüleinket, hogy kóser ételeket együnk és tüntessük el a házból a sonkát. Zsidónak lenni egyszerűbb lett, amikor átköltöztünk Los Angeles-be.”
Ettől kezdve vált szorosabbá a kapcsolatuk Izraellel, ahol Nancy-nek háza van Jeruzsálemben, lánya, Jessy pedig énekesnő és színésznő lett Tel-Avivban. Évekkel ezelőtt Nancy eltöltött bizonyos időt egy kibucban is, és megfogadta, hogy egyszer majd áttelepül. „Izrael az otthonom, a zsidók hazája évezredek óta és azt hiszem, ma a legbiztonságosabb hely, ahol élni lehet.”
Nancy jelenleg más dokumentumfilmeken is dolgozik. „Producere voltam az On the Map-nek, amelyben egy kosárlabda-meccs történetéről van szó, még 1977-ből, a Maccabi Tel-Aviv és a szovjet hadsereg csapata, a CSZKA Moszkva között. A Maccabi győzött és ez akkor nagyon fontos volt sport- és politikai szempontból egyaránt.” (A Szovjetunió 1967-ben a „hatnapos háború” idején megszakította diplomáciai kapcsolatait a zsidó állammal, és a Varsói Szerződés országainak többsége, így Magyarország is, követte példáját – GNL).
Steven Spielberg is folytatja a zsidóság történelmének kutatását filmjei által. A Schindler listája rendezője, a Survivors of the Shoah Visual History Foundation létrehozója, aki azóta dokumentumfilmet készített Auschwitz-ról, és producere volt Szász János A holokauszt szemei című filmjének jövőre Olaszországban forgat, Edgardo Mortara történetét dolgozza fel.
Mortara esete nagy port vert fel a 19. század közepén: 1858-ban a bolognai zsidó család beteges kisfiát titokban megkeresztelték, majd elrabolták a Pápai Állam emberei, és – az antiszemitizmusáról hirhedt IX. Pius pápa személyes védelme alatt - katolikus papnak nevelték azzal a céllal, hogy áttérésre bírja az olaszországi zsidókat. Az ügy nagy nemzetközi visszhangot váltott ki, elsősorban az angolszász és a francia sajtónak és politikusoknak köszönhetően, és rávilágított a Pápai Állam létének anakronizmusára, siettetve annak összeomlását, amely 1870-ben következett be, amikor az olasz királyi csapatok elfoglalták Rómát. Az akkor már novicius Edgardót kicsempészték Itáliából, előbb Ausztriában rejtegették egy kolostorban, majd a franciaországi Poitiers-be vitték, ahol 21 évesen pappá szentelték. Mortara 1940 márciusában a belgiumi Bouhay-ben halt meg, 88 évesen. Ügye az ezredforduló táján került ismét előtérbe, amikor II. János Pál pápa több évtizedes vita után boldoggá avatta egyik legellentmondásosabb elődét.
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.