2016. máj 12.

Kerítések, falak, migránsok

írta: Göbölyös N. László
Kerítések, falak, migránsok

tijuana.jpg

„Gyűlölöm látni a szöges drótot, bárhol is legyen az” – mondta Pat Nixon Frist Lady, amikor látogatást tett az Egyesült Államok és Mexikó közötti határon 1971-ben.

Az évtizedek során az akkor még kis kerítés nagyobb lett, megkétszereződött, majd egy, utána két fallá nőtt. Ma, amikor egyre inkább börtönfalhoz hasonlít, San Diego és Tijuana között, 22,5 km-es. Donald Trumpnak ez sem elég. Minden választási gyűlésen azt ígéri, hogy ha a Republikánus Párt győz, az USA és Mexikó határvonalának egész hosszán egy áthatolhatatlan kerítést építenek és a mexikóiakkal fizettetik meg.  Lehet, hogy ebben maga sem hisz, de sok választónak tetszik.

Az Egyesült Államok és Mexikó között a határ 3.145 km, a Csendes-óceántól a Mexikói-öbölig terjed, átszeli Kaliforniát, Arizonát, Új-Mexikót és Texast. Ez az útvonala a világ legforgalmasabb legális átkelőhelyének. Évente ötmillió autó és kamion halad át. Mellettük nagyszámú illegális átjáró is kétezik, amelyeken nagy részben gyalog és éjszaka mennek át.

A San Diego és Tijuana közötti falon kívül, amely annak idején megbotránkoztatta Richard Nixon elnök feleségét, az újak falak elérik az 1000 km hosszúságot.

2005-ben, azután, hogy George W.Bush elindította a migráció többé-kevésbé haladó reformját, a washingtoni adminisztráció kidolgozta az úgynevezett Operation Streamline-t, a zéró tolerancia politikáját, az illegális bevándorlás megfékezésére, amelyet gyakorlatilag Barack Obama is folytatott. 1990-2007 az illegális bevándorlók száma megháromszorozódott, és elérte a rekord 12, 2 milliót. Az utóbbi években ez a szám egymillióval kisebb lett, azért is, mert megváltozott a bevándorlók tipológiája. Korábban a munkát keresők voltak többségben, most inkább a 35 éven felüliek, akik között sok olyan is van, aki korábban már élt illegálisan az Államokban, de vagy kiutasították, vagy maga választotta a hazatérést.

Az utóbbi 9 év alatt (2 év, a Bush, 7 az Obama-kormányzat alatt) az amerikai határőrésg, amelynek költségvetése 10 év alatt 107 milliárd dollár volt, tízmilliókat költött drónokra, érzékelőkre és más szofisztikált technológiákra, amelyek a falaknál sokkal nagyobb hatékonysággal csökkentették az illegális bevándorlást. Megduplázták a határőrök számát is (több mint 28 ezren vannak), ami szintén csökkentette az illegális bevándorlást. 2000-ben a Mexikó-USA határvonalon 1,6 millió embert tartóztattak le, 2013-ban ez a szám 400 ezerre csökkent. 2015-ben újabb, 28 %-os csökkentést prognosztizáltak. Kevesebb lett azoknak a száma is, akik útközben a hőségtől, a kiszáradástól meghaltak, vagy akiket prérifarkasok faltak fel.  

Ma az Egyesült Államokban az illegális bevándorlók egyharmada rendelkezik saját házzal és csaknem a felének a gyermekei amerikai polgárok.

Csökkenő számuk ellenére a mexikói illegális bevándorlók teszik ki az összesnek csaknem a felét. Hogy valóban veszélyt jelentenek-e a déli-dél-nyugati amerikai államok számára, erősen vitatott. A számok elég beszédesek: 2009 és 2014 között egymillió mexikói (családostól, amerikaivá vált gyerekestől) hagyta el az Államokat, és tért haza, ugyanakkor 870 ezer mexikói telepedett le a határtól északra. A történet legfeljebb nullszaldós. A Donald Trump által hangoztatott „mexikói bűnözők és erőszaktevők inváziójában” tehát több a fantázia és a hisztériakeltés, mint a valóság.

Szólj hozzá

elnökválasztás USA Mexikó migránsok Donald Trump